+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 21. kedd, 19:13
Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

Kedden jelentette be Törökországban Recep Tayyip Erdoğan pártja, a kormányzó AKP, hogy pontosan milyen szankciókkal kívánnak fellépni a szerintük jogsértően és erkölcstelenül működő közösségi médiumokkal szemben: öt lépésben fognak a török hatóságok fellépni a „rebellis” oldalakkal szemben, először csupán pénzbírságot kiszabva, végül pedig a sávszélesség szinte teljes elvonásával lehetetlenítve el az adott oldalt.

 

De miért kellenek a korlátozások?

 

„A magánszférához való jog megsértése szankciókat követel”

 

hangzott el a hivatalos indoklás Özlem Zengin jogásztól, az AKP-frakció elnökhelyettesétől.

 

Ahogy arról az Azonnalin beszámoltunk, a közösségi médiumok megregulázása azután lett (újra) téma Törökországban, hogy június végén megszületett Berat Albayrak török pénzügyminiszter – egyben Erdoğan veje – negyedik gyereke, aki az örömhírről Twitter-oldalán számolt be. Azonban voltak olyan felhasználók, akik nem osztoztak az örömben, és inkább a miniszter feleségét, Esrát kezdték el gyalázni. A 19 felhasználó közül 11-et őrizetbe is vettek a török belügyminisztérium tájékoztatása szerint.

 

Ez volt a szikra, ami után Erdoğan felvetette a közösségi médiumok hatósági szabályozásának ötletét, mondván: korlátozni kell az ilyesfajta, erkölcstelen megnyilvánulásokat. „Ezek a felületek nem felelnek meg a nemzetünknek. Betiltjuk vagy ellenőrzésünk alatt fogjuk őket tartani egy törvénnyel, amelyet mihamarabb a parlament elé viszünk” – fogalmazott az elnök.

 

Nem cél a közösségi oldalak kiűzése, ezért büntetik őket öt lépésben

 

A most ismertetett részletek gyakorlatilag azt a tervezetet visszhangozzák, amivel az AKP már áprilisban előállt – akkor a koronavírus-járvány miatti gazdasági szükségszerűséggel indokolva azt –, és amiből akkor még visszatáncolt Erdoğan pártja: a közösségi médiumok

 

kötelesek lesznek alkalmazni egy, a török kormány nevében eljáró képviselőt, aki moderátorként – vagy ha durvábban akarunk fogalmazni, cenzorként – fog felelni azért, hogy a „káros kontenteket” mielőbb töröljék az oldalról.

 

Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben fogja büntetni a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.

 

Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait.

 

Végül a negyedik lépésben az oldal sávszélességét felére, az ötödik lépésben pedig már mindössze öt százalékra fogják csökkenteni a törvénytervezet értelmében.

 

De ha nem lenne elég a kormány által a cégek felügyeletére odarakott hivatalnok, a médiumok a tervezet értelmében az egyszerű állampolgároktól is tarthatnak: bárki bepanaszolhatja a hatóságoknál az adott oldalt, azt állítva, hogy ott megsértették a személyiségi jogait. Amennyiben a török hatóságok igazat adnak a reklamálónak, úgy a cég 636 ezer eurós (222,7 millió forintos) bírsággal kell szembenézzen.

 

A szankciókat Özlem Zengin úgy kommentálta, hogy nem a közösségi oldalakat üzemeltető cégek bezárása a prioritás, ezért is van öt fokozata a büntetéseknek.

 

A török politikai vezetésnek egyébként nem ez az első csörtéje a közösségi médiumokkal: korábban például ideiglenesen elérhetetlenné tették a Twitter, a Facebook és az Instragram oldalát is, amikor a szíriai háborúban a török csapatokat súlyos veszteségek érték, de nevezte már Erdoğan „meghatározott politikai és ideológiai vonal mentén működő propagandagépezetnek” is a Twittert akkor, amikor az törölte oldaláról az elnököt népszerűsítő, hétezer kamuprofilt.

 

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás