+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 21. kedd, 19:13
Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

Kedden jelentette be Törökországban Recep Tayyip Erdoğan pártja, a kormányzó AKP, hogy pontosan milyen szankciókkal kívánnak fellépni a szerintük jogsértően és erkölcstelenül működő közösségi médiumokkal szemben: öt lépésben fognak a török hatóságok fellépni a „rebellis” oldalakkal szemben, először csupán pénzbírságot kiszabva, végül pedig a sávszélesség szinte teljes elvonásával lehetetlenítve el az adott oldalt.

 

De miért kellenek a korlátozások?

 

„A magánszférához való jog megsértése szankciókat követel”

 

hangzott el a hivatalos indoklás Özlem Zengin jogásztól, az AKP-frakció elnökhelyettesétől.

 

Ahogy arról az Azonnalin beszámoltunk, a közösségi médiumok megregulázása azután lett (újra) téma Törökországban, hogy június végén megszületett Berat Albayrak török pénzügyminiszter – egyben Erdoğan veje – negyedik gyereke, aki az örömhírről Twitter-oldalán számolt be. Azonban voltak olyan felhasználók, akik nem osztoztak az örömben, és inkább a miniszter feleségét, Esrát kezdték el gyalázni. A 19 felhasználó közül 11-et őrizetbe is vettek a török belügyminisztérium tájékoztatása szerint.

 

Ez volt a szikra, ami után Erdoğan felvetette a közösségi médiumok hatósági szabályozásának ötletét, mondván: korlátozni kell az ilyesfajta, erkölcstelen megnyilvánulásokat. „Ezek a felületek nem felelnek meg a nemzetünknek. Betiltjuk vagy ellenőrzésünk alatt fogjuk őket tartani egy törvénnyel, amelyet mihamarabb a parlament elé viszünk” – fogalmazott az elnök.

 

Nem cél a közösségi oldalak kiűzése, ezért büntetik őket öt lépésben

 

A most ismertetett részletek gyakorlatilag azt a tervezetet visszhangozzák, amivel az AKP már áprilisban előállt – akkor a koronavírus-járvány miatti gazdasági szükségszerűséggel indokolva azt –, és amiből akkor még visszatáncolt Erdoğan pártja: a közösségi médiumok

 

kötelesek lesznek alkalmazni egy, a török kormány nevében eljáró képviselőt, aki moderátorként – vagy ha durvábban akarunk fogalmazni, cenzorként – fog felelni azért, hogy a „káros kontenteket” mielőbb töröljék az oldalról.

 

Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben fogja büntetni a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.

 

Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait.

 

Végül a negyedik lépésben az oldal sávszélességét felére, az ötödik lépésben pedig már mindössze öt százalékra fogják csökkenteni a törvénytervezet értelmében.

 

De ha nem lenne elég a kormány által a cégek felügyeletére odarakott hivatalnok, a médiumok a tervezet értelmében az egyszerű állampolgároktól is tarthatnak: bárki bepanaszolhatja a hatóságoknál az adott oldalt, azt állítva, hogy ott megsértették a személyiségi jogait. Amennyiben a török hatóságok igazat adnak a reklamálónak, úgy a cég 636 ezer eurós (222,7 millió forintos) bírsággal kell szembenézzen.

 

A szankciókat Özlem Zengin úgy kommentálta, hogy nem a közösségi oldalakat üzemeltető cégek bezárása a prioritás, ezért is van öt fokozata a büntetéseknek.

 

A török politikai vezetésnek egyébként nem ez az első csörtéje a közösségi médiumokkal: korábban például ideiglenesen elérhetetlenné tették a Twitter, a Facebook és az Instragram oldalát is, amikor a szíriai háborúban a török csapatokat súlyos veszteségek érték, de nevezte már Erdoğan „meghatározott politikai és ideológiai vonal mentén működő propagandagépezetnek” is a Twittert akkor, amikor az törölte oldaláról az elnököt népszerűsítő, hétezer kamuprofilt.

 

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás