2021 júliusában a rendkívüli heves esőzés miatt több német és belga folyó is megáradt, emiatt több mint 200 ember életét veszítette. Egy friss tanulmány szerint ugyan nem minden évben lesznek ilyen áradások, de az emberi tevékenység okozta klímaváltozás ront a helyzeten, és a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen extrém események.

Azt azért Kiriákosz Micotákisz hozzátette, hogy olyan „természetfeletti erőkkel” kell küzdeni, ami gyakran felülmúlja az emberi erőt, és amit a klímaváltozás okoz.

Nem csupán Görögország, hanem a szibériai Jakutföld tajgája is lángokban áll. Az oltást nehezíti, hogy az oltási eszközöket nem tudják a helyszínre szállítani.

Augusztus 9-én jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az új jelentése, ami azt vizsgálta, hogy az emberiség miként teljesít a klímaváltozás ellen folytatott harcban. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a kritikus 1,5 celsiusfokos emelkedés. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója elmondta: a kutatás alapján Közép-Európa az átlagosnál rosszabbul fog járni.

Ezekben a reklámokban gyakran a fiatalokat célozzák, hogy az olajt és a gázt zöld, környezetbarát energiaforrásnak mutassák be, derül ki egy friss kutatásból.

Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.

Idén nyáron szinte egymás után jöttek az újabb és újabb hőhullámok, ami miatt egyre fontosabb kérdés, hogy miként tudjuk úgy lehűteni a lakásainkat, hogy azzal ne rontsunk a környezetünkön. Utánajártunk!

Nemrég fogadta el az Európai Parlament az uniós klímarendeletet, ami arra kötelezi a tagállamokat, hogy 55 százalékkal csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat 2030-ig. Annak ellenére, hogy a többség megszavazta, a zöldek nem elégedettek vele. Michael Bloss német zöld EP-képviselő elmondja, miért.

„Klímaállóvá” tenné az Európai Bizottság az EU-országok infrastruktúráját. Azok, akik különböző forrásokra pályáznának, az utakat, távközlési hálózatokat, hidakat és egyéb kulcsépítményeket úgy kell megtervezzék, hogy azok ellenálljanak az árvizeknek, hőhullámoknak és a klímaváltozás más szélsőséges időjárási hatásainak. A legalább 2050-ig tervezett építményeknek pedig klímasemlegesnek kell lenniük.