A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lehetnek a németországihoz hasonló áradások egy tanulmány szerint

2021.08.25. 08:32

2021 júliusában a rendkívüli heves esőzés miatt több német és belga folyó is megáradt, emiatt több mint 200 ember életét veszítette. Egy friss tanulmány szerint ugyan nem minden évben lesznek ilyen áradások, de az emberi tevékenység okozta klímaváltozás ront a helyzeten, és a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen extrém események.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lehetnek a németországihoz hasonló áradások egy tanulmány szerint

Brit, belga, francia, holland, német és svájci tudósok közös munkával próbálták megfejteni az idén júliusban Belgiumot és Németországot ért erős áradások okait, akik egy hónap alatt ki is adtak erről egy 54 oldalas tanulmányt

A tanulmányt elkészítő 39 tudós arra kereste a választ, hogy a több mint 200 áldozattal járó heves esőzések miatti villámáradások és az emberiség okozta klímaváltozás között milyen kapcsolat állhat fent, illetve a jövőben mennyire lehetnek gyakoriak az ilyen szélsőséges időjárás-változások. A tudósok ennek keretében azt vizsgálták, hogy az olyan egy- vagy kétnapos esőzésekre, mint amik megelőzték az áradásokat, milyen hatással van a klímaváltozás, és azok hogyan változhatnak a jövőben.

Annak érdekében, hogy kiszámítsák az éghajlatváltozásnak az áradásokat kiváltó csapadékra gyakorolt szerepét, a tudósok kielemezték az esőzési adatokat, és szimulációkat készítettek, hogy összehasonlítsák a mai éghajlatot – a jelenlegi átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti klímához képest 1,2 Celsius-fokkal lehet magasabb – az ipari forradalom idején meglévő éghajlattal.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az idén júliusban Németországban és Belgiumban tapasztalt heves esőzések és az amiatti áradások ugyan még így is rendkívüli eseménynek számítanak, de az egyre jobban melegedő klíma miatt egyre intenzívebbé és gyakoribbá válhatnak.

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt az ilyen özönvízszerű esőzések intenzitása 3 és 19 százalék között nőhet a jelenlegi klímánkon, illetve 1,2-szeres és 9-szeres valószínűséggel gyakrabban fordulhatnak elő. Ha azonban nem sikerül megállítani a klímaváltozást, és 2 Celsius-fokkal nőne az átlaghőmérséklet, akkor további 0,8 és 6 százalék között nőhet az ilyen csapadékok intenzitása. 

Az adatokból az látszik, hogy a leginkább érintett belga és német területeken (Belgiumban a Maas folyó, míg Németországban az Ahr és az Erft folyó) példátlan csapadék hullott az elmúlt hónapban – Németországban 93 mm eső esett egyetlen nap alatt, míg Belgiumban a két nap alatt rekordszintű 106 mm. Viszonyításképp, Magyarországon egy évben esik 500-750 mm csapadék, ahogy Németországban is nagyjából ennyi, míg Belgiumban évente maximum 800 mm,

azaz a júliusi esőzések kapcsán Belgiumban az egy év alatti csapadék mennyiségének a 13,25 százaléka esett le mindössze két nap alatt.

A Bloombergnek megszólaló holland szakértő, Maarten van Aalst úgy fogalmazott: az, hogy ilyen viszonylag széles tartományt tudtak megállapítani, az azt jelenti, hogy az ilyen események gyakoribbá válnak, viszont azt nem tudjuk megállapítani, hogy a tartomány melyik oldalán állunk, azonban figyelembe kell vennünk, hogy ilyen özönvízszerű esőzések és áradások történhetnek a jövőben.

A tanulmányt készítő tudósok a környező régiók adatait felhasználva azzal számolnak, hogy a júliusihoz hasonló események ismét megtörténhetnek a jövőben, ugyanakkor a jelenlegi klíma alapján ez még továbbra is egy rendhagyó eseménynek számít, ami 400 évente ismétlődhet meg – de arra felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás miatt ez még gyakoribbá válhat Nyugat-Európában.

Van Aalst emellett azt is kiemelte, hogy a tanulmánynak „ébresztőnek kellene lennie”, hiszen a megnövekedett kockázat vészjósló is lehet.

„Nem vagyunk biztonságban, és számíthatunk arra, hogy ez újból megtörténhet, de ezzel nem azt mondjuk, hogy jövőre is meg fog történni” – mondta a holland kutató, majd hozzátette, ugyan ez ritka esemény, „de egy olyan ritka esemény, amire fel kell készülnünk”.

A mostani tanulmány egyébként összhangban van az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) az ebben a hónapban kiadott jelentésével, amiben a közel 14 ezer tanulmányt összefogó jelentés szintén azt állapította meg, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek a németországihoz hasonló özönvízszerű esőzések, illetve a viharok intenzitása is erősebb lehet, ha nem csökkentünk a károsanyag-kibocsátáson, és nem sikerül stabilizálnunk a jelenleg folyamatosan romló klímát.

Ürge-Vorsatz Diána, a CEU fizikusa és klímakutató az Azonnalinak korábban arról beszélt, hogy a városainkat át kellene alakítani, hogy azok jobban ellenállóbbá váljanak a hasonló rendkívüli eseményekre, és előbb-utóbb Magyarországon is lehetnek olyan viharok, mint ami nemrégiben a Cseh Köztársaságban volt.

NYITÓKÉP: Így nézett ki egy elárasztott játszótér a Rajna-vidék-Pfalz-i Miesenheimban 2021. július 15-én. FOTÓ: Andreas Janke / Flickr

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek