Október 31-én kezdődik az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgowban. A két hétig tartó tárgyalás célja nem kicsi, hiszen az országoknak meg kéne állapodniuk, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek azért, hogy betartsák a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. De mi a probléma a jelenlegi vállalásokkal? Miért fontos a mostani klímacsúcs? És kinek kéne a legtöbbet tenni a klímaváltozás mérsékléséért? Elmagyarázzuk!

2021 júliusában a rendkívüli heves esőzés miatt több német és belga folyó is megáradt, emiatt több mint 200 ember életét veszítette. Egy friss tanulmány szerint ugyan nem minden évben lesznek ilyen áradások, de az emberi tevékenység okozta klímaváltozás ront a helyzeten, és a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen extrém események.

Augusztus 9-én jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az új jelentése, ami azt vizsgálta, hogy az emberiség miként teljesít a klímaváltozás ellen folytatott harcban. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a kritikus 1,5 celsiusfokos emelkedés. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója elmondta: a kutatás alapján Közép-Európa az átlagosnál rosszabbul fog járni.

Egy egész méterrel megemelkedhet az óceánok és tengerek szintje 2100-ig, emiatt rengeteg lakott területet önthet el a víz főleg Amerikában és Ázsiában.

A globális felmelegedés ellen vívott csata még nincs veszve, ha a politika és a gazdaság megfelelő gyorsasággal reagál, 2050-re megállítható a bolygó hőmérsékletének további durva növekedése, áll a világklímatanács friss jelentésében. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy addigra 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal melegedik-e fel a Föld. Elmondjuk, miért.

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy belső jelentéséből, amit a berlini taz publikált. Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését fogja okozni.