Két hőségriadó között: hogyan hűtsük le otthonainkat és városainkat?

2021.08.04. 07:33

Idén nyáron szinte egymás után jöttek az újabb és újabb hőhullámok, ami miatt egyre fontosabb kérdés, hogy miként tudjuk úgy lehűteni a lakásainkat, hogy azzal ne rontsunk a környezetünkön. Utánajártunk!

Két hőségriadó között: hogyan hűtsük le otthonainkat és városainkat?

Magyarországon idén nyáron eddig öt alkalommal rendelt el hőségriasztást az országos tisztifőorvos, Müller Cecília. Először még június 19-e és június 22-e között másodfokút – ilyen figyelmeztetést akkor adnak ki, amikor három egymást követő nap a középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot –, azonban azt végül június 24-ig meghosszabbították és harmadfokúra súlyosbították, mivel a napi középhőmérséklet három egymást követő nap is meghaladta a 27 fokot.

Ezt követően június 28-a és 30-a között volt érvényben másodfokú figyelmeztetés, amit két hét hűvésebb idő után egy harmadfokú riasztás követett július 13-a és 15-e között, majd július 26-án ismét harmadfokú riasztást adtak ki a hőhullámok miatt.

Ha pedig időben tágabban vizsgáljuk a trendeket, azt látni, hogy az elmúlt 50 évben egyre melegebbek az évek. Ed Hawkins, a University of Reading klímatudósa 2016-ban mutatta be az ún. klímacsíkokat, aminek segítségével minimalista módon ábrázolta a felmelegedést. Minden egyes csík egy évet jelez: ha kék, akkor abban az évben a vizsgált időszak középhőmérsékletéhez képest hűvösebb volt az év, míg a piros árnyalatok az átlaghőmérsékletnél melegebb éveket mutatják.

Magyarország klímacsíkjait az Országos Meterológiai Szolgálat 1901 és 2020 között ábrázolta, ami így néz ki:

A klímacsíkokon jól látni a tendenciát, miszerint az elmúlt 120 évben egyre melegebbek és melegebbek lettek az évek. 

Egyre forróbbak a nyarak és a városok

Ha a Kárpát-medencéből kitekintünk, azt látjuk, hogy ez a nyár amellett, hogy nagyon forró, nagyon szélsőséges időjárásváltozásokat hozott. Németországot és Belgiumot július végén rázták meg az áradások és a nagy esőzések, miközben Spanyolországban, Olaszországban a szárazság miatt erdőtüzek pusztítottak.

A trendek nem az északibb időjárást szeretőknek kedveznek: a nyarak évről évre forróbbak, a szélsőséges időjárásváltozások is egyre gyakoribbak. 2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta, és a Másfélfok nevű civilszervezet klímamodelljei szerint

a melegedés töretlen, és a mostani szélsőséges időjárásváltozások a jövőben a mindennapjaink részévé válhatnak.

A hőhullámok pedig a városlakókat sokkal inkább érintik: mint azt Pongrácz Rita a Másfélfokon részletesen kifejtette, a városi hőszigethatás miatt a sűrűn beépített részek melegebbek, mint a ritkábban beépített, zöldebb, parkosabb kerületek, azonban a hőérzethez más tényezők is hozzájárulnak, mint például az árnyék, a szél vagy a napsütés is.

Nem hűteni, hanem hűvösen kell tartani egy lakást 

Általános jelenség, hogy a hűhullámok idején nő az energiahasználat is, hiszen a legtöbb helyen klímáznak, hogy lehűtsék a szobákat. Még az NNK is úgy fogalmaz a hőségriasztásról szóló közleményeikben, hogy ha lehet, pár óráig tartózkodjunk klimatizált helyiségben.

 Azonban a klímaberendezés két okból is csak ront a helyzeten:

  • amellett, hogy használata miatt nő az energiafogyasztás, ami növeli a károsanyag-kibocsátást az energiaelőállítása során;
  • a hideg levegővel a meleg levegőt az utcára szorítja ki, ami miatt ördögi körbe kerülünk, hiszen még többet kell használni.

„A klímaberendezések kapcsán nem lehűtésről van szó, mivel lehűteni csak természetes módon tudjuk a lakásainkat, mégpedig fákkal. 

Ezért valójában nem lehűteni, hanem hűvösen tartani kell egy lakást”

– válaszolta az Azonnali megkeresésére Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaberendezések valójában nem a megoldást jelentik, hanem még súlyosbítják is a hőhullámok idején azok, illetve az éghajlatváltozás súlyosságát.

Hűvösen akkor tudjuk tartani az épületeinket, ha előtte természetes módon lehűtjük azokat és a környezetünket: egyrészt – amennyiben lehetséges – ültessünk lombos fákat a ház köré, ami természetes módon leárnyékolja az ablakokat és a tetőt, de tud még mást is. „A párologtatás természetes módon hűt, hiszen a növények párologtatás közben energiát vonnak el a környezetből. Ha egy ember kijön a vízből egy forró nyári napon, hiába magas a hőmérséklet, először ő is fázik, mert ilyenkor a párolgás a testünktől vonja el az energiát” – magyarázza a klímaszakértő.

Egy fás, parkos terület és a közvetlen közelében lévő letérkövezett terület között akár harminc fokos különbség is lehet,

ami miatt Ürge-Vorsatz Diána szerint létfontosságú, hogy a lehető legtöbb épületet vegyünk körül nagy és árnyékoló fákkal – különösen a keleti és nyugati oldalakat kell leárnyékolni –, illetve zöldterülettel, hiszen utóbbi a mikroklímát, azaz a közvetlen környezetet hűti: „Az már nagyon sokat segít, ha ezek adottak, hiszen akkor sokkal kevesebbről kell indulnunk.”

De mit csináljunk, ha nem tudunk fákat ültetni?

A klímakutató szerint az sem gond, ha nincs lehetőség fákat vagy nagyobb zöldfelületeket kialakítani, mert ilyen esetben a vadszőlő és az egyéb falra futtatott futónövények jó alternatívát jelentenek, hiszen ezek a növények is csökkentik a falak hőfelvételét és hűtik a környezetet.

Emellett a belvárosokban is egyre több helyen telepítenek fákat ládákba – utóbbi ugyan nem nő annyira, mint egy „rendes” fa, de az árnyékoló és hűtő funkcióját így is el tudja valamelyest látni, míg társasházak esetében a belső udvarok zöldítése lehet egy másik megoldás.

„A következő lépés az ablakfelületek külső árnyékolása. Nagyon fontos, hogy külső árnyékolásról beszélünk, hiszen ezt az energiát ki kell rekeszteni, nem szabad hagyni, hogy ez az energia bejöjjön, mert akkor az ablakkal csapdába ejtettük a hőt. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban, illetve régebben a módosabb házakban zsalugátereket használtak, mert a hő leginkább az ablakfelületeken keresztül jut be a házba.”

Olaszországban mai napig divatosak a zsalugáterek.

Olaszországban mai napig divatosak a zsalugáterek.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali

Klíma helyett fákat, függöny helyett külső árnyékolót vagy reluxákat használjunk 

Ürge-Vorsatz szerint nagy mértékben lehet csökkenteni a légkondícionálók használatát, ha a fenti tanácsok megfogadása mellett csak akkor nyitjuk ki az ablakot, ha hűvös van – általában egész éjszaka –, viszont akkor az összeset, hiszen így természetes módon kicserélődik a lakásban lévő meleg levegő a hideggel: „A lakáson belül lehűlnek a falak és bútorok, amit már csak bent kell tartani az ablakok hajnali bezárásával és a külső árnyékolással. Az éjszakai levegőcserét akár ventilátorral is meggyorsíthatjuk.”

Ürge-Vorsatz tapasztalatai szerint ezen módszerek együttes használatával az épületek belső hőmérsékletét a napi középhőmérsékleten vagy akár azalatt is lehet tartani – bár ahhoz, hogy akár 5-10 fokkal is alacsonyabb legyen bent, mint kint, a jó szigetelés is fontos, hiszen ami télen bent tartja a meleg levegőt, az nyáron a hideg levegővel teszi mindezt: „Ilyenkor még azzal is tudunk segíteni, ha párologtatunk, például felmossuk a követ vagy a ruhákat a szobában hagyjuk száradni. Ezenkívül fontos, hogy próbáljuk minimalizálni az elektromos berendezések, a villany, a sütő, illetve a gáz használatát, hiszen ezek növelik a hőmérsékletet.”

Fontos az anyag, de fontos a szín is

Akár az épület-, akár a köztérburkoló felületeknél, tudtuk meg:

  • egyrészt a különböző színek másképp verik vissza a napenergiát, és másképp nyelik el – a világosabb színek jobbak, pláne, ha például a tető kapcsán ez egy ún. reflektív alapanyaggal párosul, azaz olyannal, ami visszaveri a fényt, ami sokkal kevésbé engedi, hogy felmelegedjen az épület;
  • másrészt pedig a színválasztás nemcsak az épület belsejére, hanem a közvetlen környezetére – utca, kert, stb. – is hatással van, hiszen ha sötét színeket használ, akkor ott a mikroklímát melegíti.

A kutató emiatt úgy gondolja, hogy az épületek kapcsán fontos lenne, ha a városokból kitiltanák azokat az anyagokat, illetve színeket, amik az épület közvetlen környezetét melegítik, és van jó fényvisszaverő képességű alternatívája.

Arra a felvetésünkre, hogy a nyugaton egyre divatosabb zöldtetők – amikor a lapos tetejű házakon kertet és zöldfelületeket alakítanak ki – mennyire jelenthetnek megoldást Magyarországon, Ürge-Vorsatz úgy fogalmazott, hogy ő ezt itthon nem látja minden esetben valódi alternatívának, mert Magyarországon a legelterjedtebb tetőfajta a ferdetető, amin zöldtetőt nem lehet kialakítani. Emellett szerinte nem is feltétlenül szükséges, hiszen fontosabb, hogy a tetővel elérjük, hogy az:

  • visszaverje a napsugárzást és hűvösen tartsa az épületet; 
  • illetve napenergiát termeljünk vele;

valamint amiatt sem jelent mindig megoldást Magyarországon, mert itthoni mércével nézve drága és bonyolult beruházás lenne, hiszen egy olyan tetőszerkezetet kell létrehozni, ami elbírja a súlyt, amit a ház tetejére épített kert és tárolt nedvesség jelentene, emellett pedig a vízelvezetést is meg kellene oldani. A klímakutató szerint ez olyan városokban jelent fontos megoldást, mint például New York City, ahol nagyon kevés a fával fedhető terület.

Zöldtető Kanadában egy hotel bejárata felett.

Zöldtető Kanadában egy hotel bejárata felett.

Fotó: pnwra / Flickr

„Azokban a városokban, ahol sok a felhőkarcoló, hasznos az ilyen lehetőségeket kihasználni, de a mi városaink nem ilyen elven épültek fel. Itt elég sok hely van, emiatt én itthon fontosabbnak tartom a fásítást, valamint például a balkonok zöldítését virágládákkal.

Ha minden egyes ablakban lenne virágláda futónövényekkel vagy virágokkal, már azzal sokat segítenénk a környezetünk hűtésén” 

– véli Ürge-Vorsatz. Az ilyen balkonra helyezett növényekkel egy kicsit árnyékolni is tudunk.

És mit tegyünk a városainkkal?

A cikk elején tárgyalt városi hőszigetjelenség miatt a városlakókat sokkal jobban érinti egy hőhullám, mint egy gazdag zöld területekkel rendelkező környezetet. De mit lehetne kezdeni a belvárosokon belül a zöldebb hűtésért?

Ürge-Vorsatz szerint ennek a legegyszerűbb módja a zöldfelületek növelése, hiszen van különbség pár négyzetméter fű és egy magasra nőtt, lombos fa között. Emiatt minden nagy teret, illetve buszmegállót fákkal kéne leárnyékolni.

Emellett szintén fontos szempont, hogy a járdáinkat miként alakítjuk ki,

ugyanis a térkövek növelik a hőmérsékletet, 

ezért szerencsésebb, hogyha azt csak a jelentősen igénybe vett felületeken használnánk, és ha lehet, szökőkutakkal, vagy zöld területekkel együtt használnánk, bár a kutató szerint a legjobb az lenne, ha helyette inkább olyan macskaköveket használnánk, amik között meg tud nőni a növényzet – kisebb fű vagy moha – vagy az olyan betonrácsok, amik között a talaj, a moha vagy a fű is meg tud maradni. 

Ugyan utóbbi leginkább a nem túlzottan igénybe vett felületekre megoldás, ezért ő inkább a macskaköveket támogatná egy másik okból is: ugyanis a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek az olyan özönvízszerű esőzések, mint ami júliusban Európa több részét is érték: „Ha mindent letérkövezünk, azzal az a nagy baj, hogy az esővíz nagyon hamar elfolyik és pillanatok alatt felgyűlik a mélypontokon, ami miatt például az utcából kvázi élő folyó válik. Ezt csak úgy tudjuk megelőzni, ha nem hagyjuk, hogy a csapadék nagyon gyorsan elfolyjon, ehhez pedig minél több vízáteresztő felület kellene, amelyek természetes módon fogják meg a vizet – ez pedig a talaj.”

NYITÓKÉP: Bukovics Martin, Firenze / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek