A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Szerintük a Greenpeace és a HVG szervezte vitán mind Dobrev Klára, mind Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy „felkészültebben és felelősebben áll a klímaváltozás, a természet- és a környezet védelem kérdésköréhez, mint a jelenleg kormányzó Fidesz”.

A nagy szennyező országok vezetői közül csak Boris Johnson volt jelen, aki csalódottságát fejezte ki, mert sok jelentős gazdaság nagyon lemaradt fenntarthatóság terén. Az EU energiaügyi tárcavezetői közben szerdán Szlovéniában egyeztetnek a Bizottság klímacsomagjáról.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

Idén nyáron szinte egymás után jöttek az újabb és újabb hőhullámok, ami miatt egyre fontosabb kérdés, hogy miként tudjuk úgy lehűteni a lakásainkat, hogy azzal ne rontsunk a környezetünkön. Utánajártunk!

A London Science Museum szén-dioxidot megkötő technológiákat mutat be, amelyben az olajcégnek is érdekeltsége van. Nem ez az első eset, hogy a zöldek támadják, ahogy az olaj- és gázipari szereplők brit kulturális intézményeket támogatnak.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől azt is megtudtuk, hogy a hármas metrót és a frankfurti villamoskocsikat is klimatizálhatják, és hogy a főváros nem fogja őrizni a Fidelitas kaszáitól a méhlegelőket.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.

Az uniós források felhasználását, de még a CSOK-ot is az energiahatékonysághoz kötné a CEU klímakutató professzora. Ürge-Vorsatz Diána elmondta nekünk, lehet-e századfordulós bérházból passzívházat csinálni, milyennek kellene lennie az irodaházaknak, és hogy ő maga milyen házban lakik.

A probléma a légkondicionálókkal, hogy úgynevezett fluorozott szénhidrogéneket használnak fel a hűtésre, amelyek 11 700-szor jobban hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez, mint a szén-dioxid.

Putyin eddig nem hitt az ember által okozott klímaváltozásban, most a miniszterelnök Medvegyev azt keresi, hogyan segíthet a felmelegedés az orosz közlekedésnek és mezőgazdaságnak.

Egy kiszivárgott európai bizottsági belsős dokumentum megmutatja, mit csinálnának von der Leyenék a következő öt évben azért, hogy zöldebb legyen az Európai Unió.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

A Royal Court Színház 2020-ban azt is szeretné elérni, hogy a színház klímasemlegessé váljon.

Félsz attól, hogy megváltozik a klíma, és elveszik a jövőd? Lehet, te is klímaszorongással küzdesz, és szakemberhez kéne fordulnod. De mit is jelent pontosan a klímaszorongás, miben különbözik a klímagyásztól és a klímadepressziótól? Vannak-e tipikus klímaszorongók, és meg kell-e győzni az olyan problématagadó embereket, mint Donald Trump? Hogyan lehet kezelni a klímaszorongást, kell-e egyáltalán? Ezekről beszélgettünk Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal, az ELTE PPK docensével.

Bojkott Fast Fashion névvel divatellenes divatbemutatót tartott Budapest belvárosában az Extinction Rebellion Magyarország, aminek keretében az úgynevezet gyors divat iparának a környezetre káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Mutatjuk, hogyan sikerült!

Több, mint százezer ember vonult végig New York pénzügyi negyedén, hogy aztán a tengerparti parkban meghallgassa a jövő heti ENSZ-közgyűlésre érkezett Greta Thunberg svéd klímaaktivistát. Az Azonnali ott volt, azaz mutatunk most nektek párakat, akik eljöttek a beszédre.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Megpróbálta megszüntetni a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

A villamosiparban szigetelőnek használt kén-hexafluorid bír a legmagasabb felmelegedési potenciállal a világon, és egyre több szivárog a levegőbe, részben a zöld energiára történő átállás miatt.

A klímavédelmet tartják a Németország előtt álló legfontosabb problémának a 14-22 éves németek, de szerintük ezért sem a kormány, sem a vállalatok nem tesznek eleget.

Meg lehet még akadályozni? Nem? Kamu az egész? Leszarod? Szavazz!

Eddig a marhahús volt a klímaféltők célkeresztjében, egy dán tanulmány szerint azonban az édesség és a kávé sokkal veszélyesebb a klímára.

Miért számunkra követhetetlen infrastrukturális beruházásokra költse a környezetszennyezésre kivetett különadókat az állam, miért nem adja inkább nekünk? Németországban most asztalon van egy olyan javaslat, ami alapján végre nem a klímaváltozást elszenvedők fizetnék meg a környezetrombolás költségeit.

Bár korábban még nem történt ilyen, az egyre radikálisabb klímatüntetésekre adott reakció egyelőre inkább szimbolikus gesztus, mint komoly tett.

Ez körülbelül annyi, mint Belgium teljes GDP-je, és akkor még nem is beszéltünk az emberi áldozatokról.

1880 óta ez volt a negyedik legmelegebb év – csak az előző három év előzi meg a ranglistán.

Amerika felfedezése és az azt követő gyarmatosítás hatásai nagyban hozzájárultak a kis jégkorszak kialakulásához – állítják brit tudósok. Kutatásaik szerint az őslakosok lemészárlása következtében az üvegházhatásért felelős gázok mértéke számottevően csökkent globálisan.

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy belső jelentéséből, amit a berlini taz publikált. Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését fogja okozni.