Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől azt is megtudtuk, hogy a hármas metrót és a frankfurti villamoskocsikat is klimatizálhatják, és hogy a főváros nem fogja őrizni a Fidelitas kaszáitól a méhlegelőket.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.

Az uniós források felhasználását, de még a CSOK-ot is az energiahatékonysághoz kötné a CEU klímakutató professzora. Ürge-Vorsatz Diána elmondta nekünk, lehet-e századfordulós bérházból passzívházat csinálni, milyennek kellene lennie az irodaházaknak, és hogy ő maga milyen házban lakik.

A probléma a légkondicionálókkal, hogy úgynevezett fluorozott szénhidrogéneket használnak fel a hűtésre, amelyek 11 700-szor jobban hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez, mint a szén-dioxid.

Putyin eddig nem hitt az ember által okozott klímaváltozásban, most a miniszterelnök Medvegyev azt keresi, hogyan segíthet a felmelegedés az orosz közlekedésnek és mezőgazdaságnak.

Egy kiszivárgott európai bizottsági belsős dokumentum megmutatja, mit csinálnának von der Leyenék a következő öt évben azért, hogy zöldebb legyen az Európai Unió.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

A Royal Court Színház 2020-ban azt is szeretné elérni, hogy a színház klímasemlegessé váljon.

Félsz attól, hogy megváltozik a klíma, és elveszik a jövőd? Lehet, te is klímaszorongással küzdesz, és szakemberhez kéne fordulnod. De mit is jelent pontosan a klímaszorongás, miben különbözik a klímagyásztól és a klímadepressziótól? Vannak-e tipikus klímaszorongók, és meg kell-e győzni az olyan problématagadó embereket, mint Donald Trump? Hogyan lehet kezelni a klímaszorongást, kell-e egyáltalán? Ezekről beszélgettünk Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal, az ELTE PPK docensével.

Bojkott Fast Fashion névvel divatellenes divatbemutatót tartott Budapest belvárosában az Extinction Rebellion Magyarország, aminek keretében az úgynevezet gyors divat iparának a környezetre káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Mutatjuk, hogyan sikerült!

Több, mint százezer ember vonult végig New York pénzügyi negyedén, hogy aztán a tengerparti parkban meghallgassa a jövő heti ENSZ-közgyűlésre érkezett Greta Thunberg svéd klímaaktivistát. Az Azonnali ott volt, azaz mutatunk most nektek párakat, akik eljöttek a beszédre.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Megpróbálta megszüntetni a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

A villamosiparban szigetelőnek használt kén-hexafluorid bír a legmagasabb felmelegedési potenciállal a világon, és egyre több szivárog a levegőbe, részben a zöld energiára történő átállás miatt.

A klímavédelmet tartják a Németország előtt álló legfontosabb problémának a 14-22 éves németek, de szerintük ezért sem a kormány, sem a vállalatok nem tesznek eleget.

Meg lehet még akadályozni? Nem? Kamu az egész? Leszarod? Szavazz!

Eddig a marhahús volt a klímaféltők célkeresztjében, egy dán tanulmány szerint azonban az édesség és a kávé sokkal veszélyesebb a klímára.

Miért számunkra követhetetlen infrastrukturális beruházásokra költse a környezetszennyezésre kivetett különadókat az állam, miért nem adja inkább nekünk? Németországban most asztalon van egy olyan javaslat, ami alapján végre nem a klímaváltozást elszenvedők fizetnék meg a környezetrombolás költségeit.

Bár korábban még nem történt ilyen, az egyre radikálisabb klímatüntetésekre adott reakció egyelőre inkább szimbolikus gesztus, mint komoly tett.

Ez körülbelül annyi, mint Belgium teljes GDP-je, és akkor még nem is beszéltünk az emberi áldozatokról.

1880 óta ez volt a negyedik legmelegebb év – csak az előző három év előzi meg a ranglistán.

Amerika felfedezése és az azt követő gyarmatosítás hatásai nagyban hozzájárultak a kis jégkorszak kialakulásához – állítják brit tudósok. Kutatásaik szerint az őslakosok lemészárlása következtében az üvegházhatásért felelős gázok mértéke számottevően csökkent globálisan.

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy belső jelentéséből, amit a berlini taz publikált. Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését fogja okozni.