Ellenzék: Nem kampányfogás, hogy az előválasztás előtt támadjuk meg a tavaly elfogadott klímatörvényt

Szerző: Petróczi Rafael
2021.09.14. 15:41

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

Ellenzék: Nem kampányfogás, hogy az előválasztás előtt támadjuk meg a tavaly elfogadott klímatörvényt

Az LMP kezdeményezésére Alkotmánybíróság előtt támadja meg a hatpárti ellenzék (LMP, Párbeszéd, MSZP, DK, Jobbik, Momentum) a Fidesz-KDNP által 2020 júniusában elfogadott klímatörvényt. Mint azt az erről szóló, az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatójukon a pártok képviselői elmondták,

azt remélik, hogy az Alkotmánybíróság arra fogja kötelezni az Országgyűlést, hogy a mostaninál sokkal szigorúbb klímatörvényt alkosson, ami valóban azt szolgálja, hogy évtizedek múlva is legyen még belélegezhető levegő Magyarországon.

Ebben – ahogy azt az ellenzéki pártok által kiküldött közös közlemény tartalmazza – pozitív példával jár elő Németország, ahol a német Szövetségi Alkotmánybíróság kimondta, hogy a német klímatörvény részben alkotmányellenes, mert a törvény nem fékezi eléggé a széndioxid-kibocsátást, és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait – így ott 2022 végéig szigorúbb klímavédelmi törvényt kell elfogadni.

De mi van most Magyarországon?

Több mint egy évvel ezelőtt, 2020. június 3-án fogadta el a fideszes többségű Országgyűlés a klímavédelemről szóló törvényt, amely előirányozza például, hogy

  • Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest;
  • 2030-ra legalább 21 százalékos kell legyen a megújuló energiaforrások aránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban;
  • illetve hogy Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz azt, hogy a környezet ugyanannyi üvegházhatású gázt tudjon lekötni, mint amennyit kibocsátunk.

Pikantériája a törvénynek, hogy azt eredetileg a Párbeszéd frakciója nyújtotta be, de az a szöveg még egészen más dolgokat tartalmazott. A teljesség igénye nélkül, a Párbeszéd által benyújtott törvényjavaslat:

  • 2030-ra nem 40, hanem 55 százalékkal csökkentette volna az üvegházhatású gázok kibocsátását Magyarországon;
  • 2025-ig bezáratta volna az összes lignit- és szénerőművet;
  • eltörölte volna a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket;
  • a napelemek és hőszivattyúk 27 százalékos áfáját 5 százalékra csökkentette volna;
  • bevezette volna a szénadót, valamint a közúti közlekedésben használt szintű jövedéki adót vetett volna ki a kerozinra;
  • illetve állami támogatással energiahatékonyság-növelő programot indított volna el a hazai lakásállomány komplex energetikai korszerűsítésére.

A Fidesz-KDNP végül ezeket az elemeket a módosítóikkal gyakorlatilag teljesen kiölte a javaslatból, és az ellenzéki értelmezésben egy „kiherélt” változatot fogadott el. Azért száll most tehát síkra az ellenzék, hogy az Alkotmánybíróság kimondja: ez a változat – azon az alapon, hogy az sérti az állampolgárok Alaptörvényben rögzített jogát az egészséges környezethez, valamint a természeti értékek megőrzését – alkotmányellenes, és kötelezze az Országgyűlést egy ezeket a jogokat garantáló klímatörvény megalkotására.

Kampányfogás, hogy pont most jutott eszébe az ellenzéknek a klímatörvényt megtámadni?

Az, hogy a mostani klímatörvénnyel gond van, egyáltalán nem újdonság, egy sor szakmai szervezet az Energiaklubtól kezdve, a Greenpeacen át a Magyar Természetvédők Szövetségéig már a törvény tavalyi elfogadásának napján jelezte: ez a törvény alkalmatlan arra, hogy megvédje a lakosságot a klímaválságtól.

Az Azonnali kérdésére, hogy miért csak most, több mint egy évvel a törvény elfogadása után jutott eszébe az ellenzéknek, hogy Alkotmánybíróság elé vigye azt, Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azzal válaszolt, hogy

ez nem most jutott eszükbe, csak eddig más lehetőségekkel próbálkoztak változtatni a törvényen.

Mint azt az LMP-társelnök kifejtette: múlt év októberében és idén tavasszal is nyújtottak be szigorúbb klímacélokat tartalmazó módosító javaslatokat a hatályos törvényhez, amiket viszont a kormánypárti többség lesöpört az asztalról.

„Tehát nem töltöttük tétlenül az időt, sok sajtótájékoztatót, sok parlamenti felszólalást is tettünk ezzel kapcsolatban, hogy cselekedni kell – a Fidesz ezt nem vette komolyan. (…) Azt gondoltuk, most még ezt az eszközt megpróbáljuk, hátha a Fideszhez eljut az az üzenet, hogy ne akarja megvárni az alkotmánybírósági döntést, hanem esetleg már holnap vagy holnapután (…) tegyen javaslatot a jelenlegi, kiherélt klímatörvény célszámainak és tartalmának a megváltoztatására.”

Az Azonnali felvetését, hogy az alkotmánybírósági beadvány időzítése a szombaton induló előválasztási szavazás fényében eléggé kampányfogásnak tűnik, Schmuck azzal cáfolta, hogy az ellenzék az elmúlt két évben folyamatosan felszólalt klímaügyekben,

a klímatörvényhez benyújtott módosítókon túl például határozati javaslatokkal is éltek arról, hogy Magyarországon azonnal hirdessék ki a klímavészhelyzetet.

Az LMP társelnöke szerint a kormány akkor kezdett el jobban foglalkozni ezzel a kérdéssel, amikor látta, hogy azt az ellenzék komolyan veszi.

„Ha mi bohóckodunk, akkor a klímatüntetést szervező fiatalok is”

A sajtótájékoztató alatt több ellenzéki képviselő is abbeli aggályát fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság sokáig húzhatja-halaszthatja a beadványuk elbírálását, és hogy egyébként már készül a hat párt által közösen kidolgozott klímatörvény is, amit reményeik szerint 2022-ben, a jelenlegi kormány leváltása után el tudnak majd fogadni.

Az Azonnali kérdésére, hogy így nem bohóckodás-e ahhoz az Alkotmánybírósághoz fordulni, amiben még ők maguk sem hisznek, hogy értelmezhető határidőn belül dönt, miközben ők meg reményeik szerint megtehetik majd alkotmánybírósági döntés nélkül is, hogy egy jobb klímatörvényt fogadjanak el, Schmuck Erzsébet úgy reagált:

„Én nem gondolom, hogy mi bohóckodunk. Ez egy olyan kérdés, amelyben minden lehetőséget meg kell arra ragadni, hogy üzenjünk a kormánynak. Akkor ilyen alapon a fiatalok is amikor kimennek az utcára, és klímatüntetést szerveznek, ők is bohóckodnak.”

Készül már a közös ellenzéki klímatörvény – de mi lesz benne?

A sajtótájékoztatón sok gyakran ismételt, üresnek ható kijelentés elhangzott arról, hogy azonnal cselekedni kell, ha azt akarjuk, hogy élhető levegőt lélegezhessünk be a későbbiekben is, hogy Budapest ne egy sütővel legyen egyenértékű, hogy a napenergia mindenki számára hozzáférhető legyen, vagy hogy egy zöldebb tömegközlekedést kell biztosítani az embereknek.

Az Azonnali mindenesetre kíváncsi volt arra, hogy az ellenzék ennél konkrétabban mit akarna a Fidesz által szerintük kiherélt klímatörvény helyett. Erre Schmuck Erzsébet azt válaszolta, hogy ezt még a szövetséges pártokkal közösen ki kell dolgozniuk, de az LMP részéről javasolni fogják, hogy

  • 2050 helyett 2040-re hozzák előre, hogy Magyarország klímasemleges legyen;
  • legyen zöldfelületi moratórium, mert a klímasemlegesség akkor érhető el, ha megfelelő zöldterülettel rendelkezünk, és ezt meg is őrizzük;
  • illetve támogatni fogják az MSZP-t abban, hogy minél előbb elkezdődjön egy átfogó épületszigetelési program, amivel rengeteg energiát és nem mellesleg rezsiköltséget spórolhatnának meg az emberek, egyúttal a környezetet is kímélve.

(Arról, hogy lehet-e századfordulós bérházakból energiát nem termelő, úgynevezett passzívházakat csinálni, vagy hogy milyennek kellene lennie klímaszempontból ideális esetben az irodaházaknak, korábban itt interjúztunk Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU klímakutató professzorával, míg ebben a cikkünkben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC friss jelentésének tartalmát beszéltük át a klímakutatóval.)

A klímatörvény alkotmánybírósági megtámadásáról tartott sajtótájékoztatót alább lehet megnézni.

NYITÓKÉP: A momentumos Hajnal Miklós (baloldalt) és a párbeszédes Tordai Bence (jobboldalt) fát ültetnek idén szeptemberben a II. kerületi Zsigmond téren. FOTÓ: Párbeszéd / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek