Felejtsük el 2025-től a gázbojlereket – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség

Szerző: Petróczi Rafael
2021.05.18. 09:13

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.

Felejtsük el 2025-től a gázbojlereket – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség
„Az épületekben 2025-ben globálisan meg kell kezdeni az új, fosszilis üzemanyaggal működő bojlerek betiltását, növelve az elektromos hőszivattyúk értékesítését”

– áll a Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentésében, amiben azt járták körül, hogy hogyan kéne megreformálni az energiaszektort ahhoz, hogy 2050-re a világ valóban karbonsemleges legyen, ezzel megfékezve a globális felmelegedés folyamatát.

A szervezet szerint ez az egyike annak a mintegy négyszáz lépésnek, amit a világ vezetőinek be kéne vezetniük a fenti cél eléréshez. Az európai végső energiafogyasztás mintegy felét egyébként a fűtés és melegvíz-előállítás teszi ki, amelynek a nagy többségét (82 százalékát) továbbra is fosszilis tüzelők – az olaj, a földgáz és a szén – fedezik egy 2019-es felmérés szerint.

Az, hogy mit mond a Nemzetközi Energiaügynökség, számít, tekintve, hogy azt figyelembe fogják venni az ENSZ idei klímaváltozással foglalkozó konferenciáján, amit minden évben megrendeznek, és ami a legfontosabb globális kormányközi fórum a klímaváltozás megállításáért – igaz, a legutóbbi, 2019-es konferencián több szó esett Greta Thunberg klímaügyi aktivista felszólalásáról, és a konferencia apropóján tüntető fiatalokról, mint a politikusok tárgyalásairól.

A 2019-esnél fontosabb volt a 2015-ös konferencia, ahol a majdnem 200 résztvevővel tárgyalt Párizsi Klímaegyezményt elfogadták:

ez volt az az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével foglalkozó egyezmény, amiben a tagállamok megállapították, hogy mekkora náluk az üvegházhatású gázok kibocsátásának aránya, és amiben minden ország meghatározta a maga hozzájárulási mértékét a globális felmelegedés megállításához.

Ebben Magyarország például azt vállalta, hogy 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,65 százalékát fedezné megújuló energiaforrásokból. Ez volt az egyik legalacsonyabb vállalás – a KSH kimutatása szerint 2019-ben a megújulókból származó energia aránya 12,6 százalék volt.

A koronavírus-járvány miatt tavaly idén november 1. és 12. közöttre halasztott, a skóciai Glasgowban sorra kerülő konferenciától azt várják előzetesen, hogy a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott globális célokhoz (az átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 Celsius-fok alatt tartása, az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való hatékonyabb alkalmazkodás elősegítése)

globális intézkedéseket is rendeljen, és az ne csak az egyes államok vagy teljesített, vagy be nem teljesített vállalásait irányozza elő.

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint öt kulcslépés van, amit be kéne tartani ahhoz, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a világ:

+ 2050-re ne legyen szükség új olaj- és gázmezők kiaknázására azokon túl, amiket már használnak és engedélyeztek.

+ A fejlett országokban 2035-re, globálisan 2040-re nullára kell csökkenjen a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás – ezt a megújuló energiaforrások 2020-as 29 százalékos részesedésének közel 90 százalékos arányára feltornászva a villamosenergia-termelésben lehetne elérni.

+ Az elektromos autók feltöltési pontjainak számát a mai egymillióról 2030-ra 40 millióra kell növelni –

ez évente 90 milliárd dolláros beruházást igényel a világtól a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, egészen az évtized végéig.

+ 2035-re majdnem minden eladott autónak elektromosnak kell lennie az egész világon, 2050-re pedig szinte mindegyik eladott teherautónak elektromosnak vagy üzemanyagcellásnak.

+ Az egy főre jutó olaj- és gázbevételnek azokban az országokban, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok előállítására támaszkodnak, 2030-ra körülbelül 75 százalékkal, 1800 dollárról 450 dollárra kell csökkennie.

Ahhoz, hogy ezek a részcélok teljesülhessenek, korábban nem látott beruházási volumenre és nemzetközi együttműködésre lenne szükség a globális energiaszektorban.

NYITÓKÉP: Audetat / Wikimedia Commons

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek