+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 18. kedd, 09:13
A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.
„Az épületekben 2025-ben globálisan meg kell kezdeni az új, fosszilis üzemanyaggal működő bojlerek betiltását, növelve az elektromos hőszivattyúk értékesítését”

 

– áll a Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentésében, amiben azt járták körül, hogy hogyan kéne megreformálni az energiaszektort ahhoz, hogy 2050-re a világ valóban karbonsemleges legyen, ezzel megfékezve a globális felmelegedés folyamatát.

 

A szervezet szerint ez az egyike annak a mintegy négyszáz lépésnek, amit a világ vezetőinek be kéne vezetniük a fenti cél eléréshez. Az európai végső energiafogyasztás mintegy felét egyébként a fűtés és melegvíz-előállítás teszi ki, amelynek a nagy többségét (82 százalékát) továbbra is fosszilis tüzelők – az olaj, a földgáz és a szén – fedezik egy 2019-es felmérés szerint.

 

Az, hogy mit mond a Nemzetközi Energiaügynökség, számít, tekintve, hogy azt figyelembe fogják venni az ENSZ idei klímaváltozással foglalkozó konferenciáján, amit minden évben megrendeznek, és ami a legfontosabb globális kormányközi fórum a klímaváltozás megállításáért – igaz, a legutóbbi, 2019-es konferencián több szó esett Greta Thunberg klímaügyi aktivista felszólalásáról, és a konferencia apropóján tüntető fiatalokról, mint a politikusok tárgyalásairól.

 

A 2019-esnél fontosabb volt a 2015-ös konferencia, ahol a majdnem 200 résztvevővel tárgyalt Párizsi Klímaegyezményt elfogadták:

 

ez volt az az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével foglalkozó egyezmény, amiben a tagállamok megállapították, hogy mekkora náluk az üvegházhatású gázok kibocsátásának aránya, és amiben minden ország meghatározta a maga hozzájárulási mértékét a globális felmelegedés megállításához.

 

Ebben Magyarország például azt vállalta, hogy 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,65 százalékát fedezné megújuló energiaforrásokból. Ez volt az egyik legalacsonyabb vállalás – a KSH kimutatása szerint 2019-ben a megújulókból származó energia aránya 12,6 százalék volt.

 

A koronavírus-járvány miatt tavaly idén november 1. és 12. közöttre halasztott, a skóciai Glasgowban sorra kerülő konferenciától azt várják előzetesen, hogy a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott globális célokhoz (az átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 Celsius-fok alatt tartása, az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való hatékonyabb alkalmazkodás elősegítése)

 

globális intézkedéseket is rendeljen, és az ne csak az egyes államok vagy teljesített, vagy be nem teljesített vállalásait irányozza elő.

 

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint öt kulcslépés van, amit be kéne tartani ahhoz, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a világ:

 

+ 2050-re ne legyen szükség új olaj- és gázmezők kiaknázására azokon túl, amiket már használnak és engedélyeztek.

 

+ A fejlett országokban 2035-re, globálisan 2040-re nullára kell csökkenjen a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás – ezt a megújuló energiaforrások 2020-as 29 százalékos részesedésének közel 90 százalékos arányára feltornászva a villamosenergia-termelésben lehetne elérni.

 

+ Az elektromos autók feltöltési pontjainak számát a mai egymillióról 2030-ra 40 millióra kell növelni –

 

ez évente 90 milliárd dolláros beruházást igényel a világtól a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, egészen az évtized végéig.

 

+ 2035-re majdnem minden eladott autónak elektromosnak kell lennie az egész világon, 2050-re pedig szinte mindegyik eladott teherautónak elektromosnak vagy üzemanyagcellásnak.

 

+ Az egy főre jutó olaj- és gázbevételnek azokban az országokban, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok előállítására támaszkodnak, 2030-ra körülbelül 75 százalékkal, 1800 dollárról 450 dollárra kell csökkennie.

 

Ahhoz, hogy ezek a részcélok teljesülhessenek, korábban nem látott beruházási volumenre és nemzetközi együttműködésre lenne szükség a globális energiaszektorban.

 

NYITÓKÉP: Audetat / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás