Automatákban lehet őket visszaváltani, a betétdíj levásárolható a boltokban. A rendszer már működik, de az italok többsége még nem visszaváltható csomagolásban áll a polcokon, június 30-ig lehet őket forgalmazni, addig tart az átmeneti időszak.

A legtöbb magyar ilyenkor eszi meg éves lencse, illetve hüvelyes fogyasztásának szinte egészét, néha esetleg egy borsóleves még az asztalra kerül. Pedig sokkal többet kellene ennünk, nemcsak azért, mert egészséges, hanem azért is, mert a bolygó többi élőlényének is üdvös lenne, ha többet termesztenénk ezekből a növényekből itt, a kontinensen.

Emmanuel Macron kormánya a gázolaj adóját emelte, de a repülésén nem változtatott – progresszív zöld-adózás lehet a megoldás.

Két hétig tárgyaltak Glasgowban a világ vezetői és szakemberek, hogy egy olyan klímaegyezményt hozzanak tető alá, amivel 2, de leginkább 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az átlaghőmérséklet-emelkedést. Megnéztük, hogyan teljesítettek ebben!

Fakivágásokról akartak tudósítani, alapos verés lett a vége. Romániában régóta probléma az illegális fakivágás, azonban most épp egy legális vágásról készítettek volna riportot az újságírók.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

A tipikusan a baloldalhoz köthető természetvédelmi kérdésekkel egyre gyakrabban foglalkoznak jobboldali-populista politikusok is – az ihlet pedig a klímaváltozás és a környezetvédelem ügyét egyre tudatosabban felvállaló neonáciktól jöhet. De mitől válik a környezetvédelem egy neonáci mozgalom központi témájává? Hogyan szivárog át a jobboldali politikába? És hogyan viszonyul a környezetvédelemhez a magyar szélsőjobboldal?

Ezekben a reklámokban gyakran a fiatalokat célozzák, hogy az olajt és a gázt zöld, környezetbarát energiaforrásnak mutassák be, derül ki egy friss kutatásból.

Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.

Idén nyáron szinte egymás után jöttek az újabb és újabb hőhullámok, ami miatt egyre fontosabb kérdés, hogy miként tudjuk úgy lehűteni a lakásainkat, hogy azzal ne rontsunk a környezetünkön. Utánajártunk!

Nemrég fogadta el az Európai Parlament az uniós klímarendeletet, ami arra kötelezi a tagállamokat, hogy 55 százalékkal csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat 2030-ig. Annak ellenére, hogy a többség megszavazta, a zöldek nem elégedettek vele. Michael Bloss német zöld EP-képviselő elmondja, miért.

Aki tenni szeretne a túlfogyasztás ellen, annak a Tudatos Vásárlók Egyesülete összerakott 12 pontot, ami segíthet.

Az élővizek védelme végül óriási többséget hozott létre a jobboldali szlovén kormányfő ellen, így most a szlovén kormány szuverenitására alapozó retorikája is kihívót kapott: a klímapolitikát.

A klímaváltozással kapcsolatos vitákban – különösen a Fridays for Future-mozgalom révén – kialakult az az elképzelés, hogy a fiatalok állnának szemben azon öregekkel, akiknek úgyse számítana már a távoli jövő. Erre azonban erősen rácáfolt a nemrégi svájci népszavazás, ahol éppen az volt látható: minél fiatalabb valaki, annál kevésbé akarja feladni eddigi életmódját egy radikálisabb ökopolitika kedvéért.

A német Die Linke egykori frakcióvezetője leszámol azon „életmódbaloldallal”, amely identitáspolitikai kérdésekre cserélte az osztályharc ügyét. A kommunista politikus könyvében élesen bírálja a Zöldeket, a politikai korrektséget és a Friday for Future-mozgalmat is – és önelégülteknek nevezi a mostani baloldali véleményformálókat. De biztos, hogy jó a helyzetfelismerése, és nem csak a provokáció szándéka vezeti?

Megunták a Budapest Pride szervezői a folytonos macska-egér harcot azért, hogy a felvonulás időpontjára ki tudja előbb befoglalni a belvárosi helyszíneket. Erősen hajlanak arra, hogy a jövő évi felvonulás tervezésekor annak időpontját csak a rendőrségi bejelentés után hozzák nyilvánosságra, így játszva ki Novák Elődéket. Ha így lesz, annak a külföldről érkező felvonulók ihatják meg a levét.

Az osztrák környezetvédelmi hatóság publikált egy tanulmányt, ami szerint Paks II. olyan helyre épül, ami nem alkalmas atomerőmű építésére. Jávor Benedekkel, a Párbeszéd korábbi EP-képviselőjével beszélgettünk a tanulmányról, atomenergiai biztonsági szabályokról, Paks II. lehetséges alternatíváiról. Jávor azt is elmondja, szerinte miért változtat a kormány a beruházás közben az Országos Atomenergiai Hivatal felépítésén. Interjú!

Az ipari szektor energiafelhasználásának a drasztikus átalakítása, az energetikaipar zöldítése és a Paksi Atomerőmű bővítésével érné el a kormány, hogy 2050-re Magyarország is elérje a klímasemlegességet. Ehhez a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását 95 százalékkal kellene csökkenteni. Kaderják Péter, az illetékes minisztérium tanácsadója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány miként érné ezt el.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.

A pandémia miatti fokozott higiénia felpörgette az egészségügy műanyagfelhasználását, miközben abszurd paradoxon, hogy a minket gyógyító eszközök alapanyagai kis mértékben, de károsak is lehetnek az egészségünkre. Van, aki már a szájmaszkok 450 éves lebomlási idejéről beszél. Száműzni nehéz ezeket, de vannak azért előremutató lépések.

A fák minden év március-áprilisában fognak virágozni, a tavalyi első lockdown évfordulóján.

Sokan úgy vélik, hogy vidéken sokszor azért rossz a levegő, mert a szegények szeméttel fűtenek, miközben a magyar lakosság 33 százaléka fűt alkalmanként akár háztartási hulladékkal is – anyagi helyzettől függetlenül. De ki a felelős a rossz levegőért? Milyen egészségügyi következményekkel járhat a rossz levegő? És mit lehet ellene tenni?

Ha a nagy márkák a szép szóra nem hallgatnak, oda kell ütni Fluor szerint, ahol a legjobban fáj nekik: az imidzsüket romboló figyelmeztetéseket kell rakni a termékeikre, mint a cigisdobozoknál.

Mindeközben megtagadták a közmédiától, hogy több pénzből működhessen.

Két miniszter is beszólt Grégory Doucet-nek, mire ő azt mondta, jobboldali elődje is ugyanezt tette az első hullám idején. Korábban a Tour de France biciklis körversenyre azt mondta, hogy macsó és környezetszennyező.

A tervek szerint 2035-től lépne üzembe, és egyúttal ez lenne az első atomerőműve is az észteknek.

Nemcsak az egész decemberben zsúfolásig telt IKEA-ban lehet jó lakberendezési kiegészítőket venni, magyar készítők is praktikus, hasznos és szép dolgokat kínálnak nekünk.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól a Vokskabin új tesztje!

Az ENSZ adatai alapján csak csepp a tengerben, hogy 2020-ban kevesebbet utaztunk. A tudósok szerint messze vagyunk a klímaváltozás legdrasztikusabb következményeinek elkerülésétől.

Habár a cégek örömmel reklámozzák magukat az általuk egyre nagyobb mennyiségben újrahasznosított termékeikkel, a Földnek akkor tennénk igazán jót, ha az újrahasznosításra sokkal kisebb szükség lenne – vagyis kevesebbet fogyasztanánk. Az elektronikai hulladékkal ráadásul a legkiszolgáltatottabbak kerülnek még rosszabb helyzetbe.

A természeti értékek védelmét elősegítő jogszabályok hiányának köszönhetően a pénzügyi szektornak egyelőre megéri hazavágni a Földet – erre jutott egy új kutatás. Magyarország sem mentesül a káros következményektől.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A klímaváltozás miatt melegedő óceánt nem bírják a korallok. Főleg azok pusztulnak, amelyek más tengeri élőlények otthonául szolgálnak.

Ausztrál kutatók szerint 14 millió tonna műanyag szemetet halmozhattunk fel az óceánok alján. Ez harmincszor, de akár ötvenszer is nagyobb mennyiség lehet, mint amennyi a víz felszínén úszik. A szárazföldtől több száz kilométerre és háromezer méteres mélységben is rengeteg a szemét.

Óránként 180 000, évente több mint másfél milliárd PET-palackot használunk el Magyarországon, ennek kevesebb mint egyharmada kerül újrahasznosításra. Németországban már rég betétdíjasak a műanyag italcsomagolások. Szavazás!

Kanász-Nagy Máté szerint csak akkor lesz kormányváltás, ha az ellenzék nem a pozíciókkal tökölődik, hanem a közös programmal. De mi legyen ebben a közös programban, és hogyan viszonyuljanak a NER örökségéhez? Miért érte meg az LMP-nek az önkormányzati összefogás, ha nem lett egy polgármesterük se? Mit keresett anno Kanász-Nagy az LMP-ből kivált Párbeszéd alakuló ülésén? Szavazzanak-e a csalódott LMP-sek a Kétfarkú Kutyákra? Nagyinterjú az új társelnökkel.

Az EP-választási kudarc után Prágába ment Vágó Gábor, most pedig, mivel mint mondja, a lelki egészsége megóvása érdekében továbbra sem akar a magyar közéletben részt venni, Brüsszelbe készül. De miért? És közben kire fog szavazni az LMP vasárnapi tisztújító kongresszusán? Interjú.

Greta Thunberg németországi mozgalmának egyik alapítója arra buzdít mindenkit: foglalják el a pártokat.

Az emberiségnek így is 1,6 Földre lenne szüksége, hogy a természet lépést tarthasson az igényeinkkel, de sikerült három héttel elcsúsztatnunk a túlfogyasztás napját.

Pár éven belül egymillió elektromos autót vizionál a lengyel kormány az utakon. De reális-e ez, és van-e rá pénz?

Ezermilliárd forintokat költene Kína a Jangce körüli régióra, és végre jelentős javulást érnének el a légszennyezettség terén is, az ugyanis évente másfél millió ember életét követeli.