Veszélyes invazív növény terjed megállíthatatlanul az országban

A japánkeserűfű ellen csak a korai felismerés és a még kis példányok kiirtása jelenthet megoldást, ha a növényfaj egyszer elszaporodik, akár ingatlanokat is tönkretehet. Laptársunk, az Egri Ügyek riportja.

Egerben is egyre jobban terjed egy veszélyes invazív növényfaj, ami ellen nagyon nehéz a védekezés. A probléma nem csak helyi, a japán keserűfű már az egész országban megtalálható, igaz egyelőre eltérő mértékben.

A japánkeserűfű fajok hazánkban nem őshonos, inváziós fajok, amelyeket a szakirodalom (Mihály Botond és Botta-Dukát Zoltán (szerk.) (2004): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények.)

“erőteljes, többnyire embernél nagyobb termetű, lágyszárú évelőként”

ír le, amely bambuszos, cikkcakkos száráról, valamint jellegzetes, ásó alakú leveléről könnyen megismerhető.

Impozáns külseje miatt eleinte dísznövényként ültették, majd magas fehérjetartalma miatt hamarosan takarmánynövényként is igyekeztek hasznosítani, ám gyakran elvadult, idővel pedig egyre több helyen honosodott meg.

Jelenleg a Kárpát-medence valamennyi országában elterjedt. Mivel a nedves közeget kedveli, ezért folyók és patakok közelében burjánzik leginkább.

Schmotzer András, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Élővilágvédelmi Csoportjának kutatási szakreferense azt mondta az Egri Ügyeknek, az özönnövény hazánkban a két háború között jelenhetett meg, de tömeges inváziójáról feltehetően – először vízfolyások mellett – az 1960-as évektől beszélhetünk.

A japánkeserűfű gyökerei akár több méter mélyre is hatolhatnak, miközben vízszintesen is terjeszkednek,

ha kell megrepesztik az aszfaltot, a járdát, de akár az útjába kerülő téglafalakat is.

Lényegében bárhol felbukkan, és olyan szívós, hogy akár a hajszálrepedésekben is megél.

Schmotzer András szerint a japánkeserűfű elszaporodását leginkább a daganatos betegségekhez lehet hasonlítani: éppen ezért már igen korán, kis méretben fel kell ismerni, de épületek esetében, urbánus környezetben a vegyszeres kezelés is elfogadható. Fontos azonban tudni, hogy ez sem garantálja a sikert, sokan éveket töltenek a növény elleni harccal, és vannak, akik inkább megpróbálják eladni az ingatlanjukat, gyakran az érdeklődők elől elhallgatva, hogy mi a távozásuk valódi oka.

„Nagyjából a korai észlelés lehet csak hatékony, több tíz vagy száz négyzetméteres állomány felszámolására kis esélyt látok. Nagy reményeket fűztek korábban a talajeltávolításhoz, talajcseréhez, de pont az elszállított talajjal szállították el a propágulumokat (ebben az esetben a gyöktörzseket) is, amellyel új állományokat hoztak létre, valamint az eredeti helyen is regenerálódott az állomány. Az első hajtások megjelenése után meg kell próbálni a növényt vegyszerrel kiirtani, de sajnos sok állomány még erre sem reagál” – mondta a szakember az Egri Ügyeknek.

NYITÓKÉP: Urbánfy Terézia