Még több hőhullám, városi szuperviharok, erdőtüzek: ez vár Magyarországra, ha így melegszik tovább a Föld

2021.08.09. 16:36

Augusztus 9-én jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az új jelentése, ami azt vizsgálta, hogy az emberiség miként teljesít a klímaváltozás ellen folytatott harcban. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a kritikus 1,5 celsiusfokos emelkedés. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója elmondta: a kutatás alapján Közép-Európa az átlagosnál rosszabbul fog járni.

Még több hőhullám, városi szuperviharok, erdőtüzek: ez vár Magyarországra, ha így melegszik tovább a Föld

Augusztus 9-én hozta nyilvánosságra az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) az újabb, immáron hatodik jelentését, ami azt vizsgálta, hogy a legutóbbi 2014-es jelentése óta hogyan teljesített az emberiség az éghajlatváltozás ellen vívott harcban.

A jelentés három részből áll, ebből hozták nyilvánosságra most az első részét, ami a klímaváltozás tudományos hátterét vizsgálta, a második, az alkalmazkodással és a harmadik, mérséklődéssel foglalkozó tanulmány előreláthatólag 2022 első felében láthat majd napvilágot. 

A mostani jelentésben alapvetően azt vizsgálták, hogy az emberi tevékenység hogyan járul hozzá klímaváltozáshoz, de ezenkívül új modellekkel azt is felmérték, hogy a legjobb és a legrosszabb esetben mennyivel emelkedik a bolygónk átlaghőmérséklete a század végére.

A jelentés azért is fontos, mert azt 234 tudós és 195 kormány készítette el, illetve a kormányoknak el is kellett fogadni a jelentés kivonatát. A jelentés összesen 14 ezer tudományos tanulmányt foglalt össze 65 különböző országból származó tudósoktól, így Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója – és többek között az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke – szerint egy átfogó tudományos konszenzust mutat be.

A legideálisabb forgatókönyvben is túllépünk a másfél fokon

A jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy az emberi tevékenység hozzájárult a bolygónk felmelegedéséhez, mivel nagyon gyors és sok változás történt a bolygónk éghajlatában az elmúlt 50 évben, illetve az ipari forradalmak óta.

A jelentés megállapítja, hogy az emberiség által kibocsátott széndioxid felelős „egy megváltozott, kevésbé stabil bolygóért”, a globális felmelegedésért és a klímaváltozásért is.

Ezenkívül a klímamodellekkel azt is vizsgálták, hogy a legjobb, illetve a legrosszabb esetben – azaz, ha azonnal, ettől a naptól fogva csökkentjük a különböző károsanyag-kibocsátásainkat, amik felelősek a klímaváltozásért, illetve ha nem csinálunk semmit – mennyivel nő a bolygónk átlaghőmérséklete.

Minden klímamodell azt mutatja, hogy a bolygónk átlaghőmérséklete mindenképp 1,5 Celsius-fokkal fog nőni 2050-ig,

az 1850-1900-as referenciaértékhez képest. Még a legambíciósabb modellben is átlépjük a másfél fokot, és ez az érték csak a század végére esik vissza 1,4 fokra, ha minél hamarabb és drasztikusan felhagyunk a széndioxid-kibocsátással.

Közép-Európát rosszabbul érinti a klímaváltozás

A másfél fokos növekedés pedig már így is visszafordíthatatlan hatással bír: például a korallzátonyok egy jelentős része el fog pusztulni, de lassulni fog a Golf-áramlat, illetve

a mindennapi életünk részét fogják képezni a szélsőséges időjárásváltozások – például az özönvízszerű esők, illetve a hosszú ideig tartó aszályok is gyakrabban fordulnak majd elő.

Az IPCC interaktív térképén megtekinthető, hogy mindkét esetben Európát, azon belül is leginkább Közép-Európát érinti rosszabbul a klímaváltozás:

Közép-Európát az átlaghoz képest másfélszer drasztikusabban érinti a különböző változások, de a Ürge-Vorsatz szerint ez az egész mediterrán éghajlatra is jellemző. 

2041 és 2060 között így változna az átlaghőmérséklet nyaranta. Minél sötétebb a térkép, annál magasabb a változás mértéke.

2041 és 2060 között így változna az átlaghőmérséklet nyaranta. Minél sötétebb a térkép, annál magasabb a változás mértéke.

Fotó: interactive-atlas.ipcc.ch

A jelentés újdonsága, hogy már nemcsak a széndioxid-kibocsátással fogalalkozik, hanem más üvegházhatású gázokkal is. A széndioxidhoz hasonlóan ezeket is csökkenteni kell, különösen a metán növekedését tartják aggasztónak.

Az IPCC ezenkívül azt is megállapította, hogy legrosszabb esetben egy ördögi körbe is kerülhetünk:

ha nem csökkentjük a széndioxid és a különböző üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor egyre jobban melegszik fel a környezetünk, ami miatt a szárazföldi és óceáni ökoszisztémák is kevesebb széndioxidot tudnak majd megkötni, és nem tudnak enyhíteni az éghajlati változáson.

A kibocsátással pedig nem állunk túl jól: 2019-ben a légkörben lévő széndioxid mértéke nagyobb volt, mint az elmúlt kétmillió évben bármikor, míg más üvegházhatású gázok –  mint a metán vagy a dinitrogén-oxid – koncentrációja is magasabb volt, mint az elmúlt 800 ezer évben bármikor. 

Azok a szélsőséges hőhullámok, amik 10 vagy 50 évenként voltak jellemzőek, sokkal gyakoribbá válnak: a jelenlegi, egy fokos emelkedésnél 4,8-szor gyakoribbak azok a hőhullámok, amelyek az ipari forradalmat követően 50 évente csak egyszer voltak jellemzőek. Viszont ha 1,5 fokkal nő az átlaghőmérséklet, akkor ezek már 8,6-szor, ha pedig két fokkal is nő az átlaghőmérséklet, 13,9-szer nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő ezek.

Némelyik változás pedig már visszafordíthatatlan, főleg az óceánok, a jégtakarók és a globális tengerszint növekedése kapcsán.

Ürge-Vorsatz: Nem az unokáinkról, rólunk van szó

Ürge-Vorsatz Diána, a CEU kutatója, illetve az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke a Másfélfok nevű tudományos újság sajtóklubjában erről úgy fogalmazott: ha nem lépünk azonnal, akkor két évtizeden belül túlléphetjük a másfél fokot.

„Ahhoz már nem lehet várni és tárgyalgatni, ha el akarjuk kerülni a túllövést, és nem lehet spekulálni azon sem, hogy majd a jövőben a technológia ebben segíteni fog”

– fogalmazott Ürge-Vorsatz, aki hozzátette, hogy a mai kereteken belül kell „nagyon radikális és rendszerszintű változásokat” hozni, nem lehet várni a szupertechnológiák megjelenésére.

A klímakutató a különböző klímamodellek kapcsán kifejtette, hogyha nem teszünk semmit, és minden a jelenlegi trendek szerint folyna, akkor évről évre nőne a kibocsátás mértéke, amivel akár 5 fokkal is nőhet az áltaghőmérséklet 2100-ig. 

Szerinte a klímaváltozás nem a jövő eseménye, hanem a jelenünk,

ezért nagy felelőssége van a jelenlegi generációnak, hogy megoldják ezt a problémát. Ahogy fogalmazott, nem az unokáinkról és a jegesmedvékről van szó, itt és most történik a klímaváltozás, még a mi életünkben. 

Emiatt az elkövetkezendő két évtized kulcsfontosságú lesz abban, hogy milyen szinten stabilizáljuk majd a klímát,

és mennyire marad élhető a Föld a következő generációknak, véli Ürge-Vorsatz. Szerinte épp most vagyunk egy billegőpontnál, hogy meg tudjuk-e védeni még a korallzátonyokat (a kétfokos hőmérséklet-emelkedés esetén szinte kijelenthető, hogy elpusztulnak), illetve kérdés, hogy Grönland elolvad-e majd a jövőben vagy sem.

Mire számíthat Magyarország a klímaváltozás miatt? 

A jelentés ismertetésén kívül Ürge-Vorsatz újságírói kérdésekre is reagált. Az RTL kérdésére, miszerint mit jelent Magyarországra nézve a másfél fokos emelkedés, a kutató kifejtette, hogy

azok a jelenségek, amiket jelenleg is észlelünk – hőhullámok, szélsőséges csapadékjelenségek – gyakoribbakká és intenzívebbé válnak,

annak ellenére, hogy mennyiségben nem fog több csapadék esni Magyarországon.

Ürge-Vorsatz szerint azok az idén nyáron történt események, mint például a németországi vagy a belgiumi áradások, vagy a jelenleg is tomboló erdőtüzek Európa déli részén – Görögországban, Törökországban, illetve Katalóniában – a közeljövőben Magyarországon is a mindennapi életünk részét képezhetik, ugyanis az éghajlatváltozás, ami Magyarországon is zajlik, nagyon kedvez az ilyenfajta tüzeknek. És ezek nemcsak gazdasági károkat okoznak, hanem az emberi életre is veszélyesek. 

A kutatók szerint a régiónkban néhány helyen már másfél fokkal megemelkedett az átlaghőmérséklet az 1850-1900-as bázishoz képest.

Emiatt az élelmiszerellátásban egyre nagyobb nehézségek várhatóak évente – gyakrabban fog előfordulni, hogy a súlyos környezeti katasztrófák – erősebb aszály, szélsőséges csapadékjelenségek – tönkreteszik az adott év termését.

Budapesti árvíz még 2013 júniusában.

Budapesti árvíz még 2013 júniusában.

Fotó: beta.robot / Flickr

Az Azonnali kérdésére, miszerint a városlakókat és a vidéken élőket mennyire érheti eltérően a klímaváltozás, a klímakutató úgy válaszolt, hogy ugyan a városlakókat általában jobban érintik például a hőhullámok vagy a Németországot júliusban megrázó villámáradások, de ez nem jelenti azt, hogy a vidéken élők ne lennének azoknak kitéve. 

Ugyanakkor szerinte az erősen lebetonozott, illetve a sűrűn lakott területeken nagyobb károkat okoznak ezek a jelenségek, ezenkívül a városok a helyi éghajlatra is negatív hatással vannak: ezeken a területeken a viharok is jóval erősebbek lehetnek a jövőben, mint arra már korábban is felhívta az Azonnali olvasók figyelmét.

Elegendő-e az EU klímavédelmi terve?

A klímakutatótól ezenkívül a nemrégiben elfogadott uniós klímarendeletről, illetve a Bizottság által bemutatott Fit for 55 csomagról is kérdeztük, hogy szerinte az ezekben lefektetett vállalások elegendőek-e, hogy az EU tagállamai teljesítsék a párizsi klímaegyezményben foglaltakat. Jelenleg ugyanis az uniós klímarendelet 2030-ig az 1990-es referenciaértékhez képest 55 százalékkal csökkentené a széndioxid-kibocsátást, ami Michael Bloss, német zöld EP-képviselő szerint valójában csak 52,8 százalékos csökkentésről szól.

Ürge-Vorsatz szerint ennél nagyobb mértékben kellene csökkentenie a kibocsátást az EU-tagállamoknak, mivel 2050-re az egész világnak kellene klímasemlegessé válnia, ha a párizsi egyezményben vállalt 1,5-2 fokos emelkedést be szeretnénk tartani. 

Az, hogy az EU csak a világ átlagát akarja teljesíteni, szerinte azért problémás, mert a fejlődő országoknak nagyobb teret kell adni: tőlük nem várható el, hogy olyan ütemben csökkentsék a kibocsátásukat, miközben például sok ilyen országban az emberek még mai napig nem jutnak hozzá a tiszta vízhez vagy a tiszta energiához, emiatt nekik muszáj olyan energiahordozókat használniuk, amik növeli a kibocsátást.

NYITÓKÉP: Pixabay

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek