Évente több millió dollárt költenek az olajipari cégek a Facebookon arra, hogy magukat zöldnek állítsák be

Ezekben a reklámokban gyakran a fiatalokat célozzák, hogy az olajt és a gázt zöld, környezetbarát energiaforrásnak mutassák be, derül ki egy friss kutatásból.

Augusztusban közölt egy új tanulmányt az Influence Map nevű nonprofit think tank, amiben azt vizsgálták, hogy 2020-ban az olajipari cégek, illetve az olajipari lobbi milyen online reklámokat készítenek, és mindezt mennyi pénzért futtatják fizetett hirdetésként a Facebookon.

A tanulmány a 25 legnagyobb amerikai olajipari cég vagy azok érdekképviseleti csoportjainak a reklámait vizsgálták, és a tanulmány arra jutott, hogy ez a 25 cég

2020-ban 25 174 posztot reklámoztak Facebookon, amiért összesen 9,6 millió dollárt fizettek,

ami jelenlegi árfolyamon hozzávetőlegesen 2,9 milliárd forint. A tanulmány szerint ezeket a reklámokat összesen 431 milliószor nézhették meg az Egyesült Államokban. 

A tanulmány szerint a vizsgált reklámok 48 százaléka azt állította, hogy a fosszilis energiaszektor része az éghajlati válság megoldásának, és leginkább a fiatalabb, 25-34 éves korosztályt célozták meg az ilyen reklámaikkal.

Az ebbe a kategóriába sorolt reklámok többségében azt állították, hogy a gáz, illetve az olaj tiszta, zöld, illetve alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrás.

Mindezt annak ellenére, – mutat rá a tanulmány – hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a metán 87-szer nagyobb üvegházhatást fejt ki, mint a széndioxid.

Az ilyen típusú hirdetéseknek a legnagyobb forgalmazója az American Petroleum Institute (API) volt, amelynek tagjai között ott van többek között a Shell és az ExxonMobil is. Utóbbi egyébként a legtöbb pénzt költötte reklámra – összesen 5,04 millió dollárt, azaz kicsivel többet mint másfélmillió forintot, amivel másfélszer annyit költött mint a második API (2,97 millió dollár, kb 887 millió forint), és tizenötször annyit, mint a harmadik OneAlaska, ami összesen 330 000 dollárt költött tavaly, ami 98 millió forint. 

 Szintén sok pénzt költöttek olyan reklámokra, ami azt állította, hogy a gáz és az olaj a „pragmatikus energiamixbe” tartozik – ezekkel leginkább idősebb férfiakat akartak elérni.

 Ezekre összesen 4,4 millió dollár ment el, ami a vizsgált reklámokra fordított pénz 45,83 százaléka.

A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az olajipari cégek azután kezdtek el jóval több pénzt költeni reklámra, miután Joe Biden tavaly júliusban bejelentette, hogyha elnökké választják, akkor az elkövetkezendő négy évben összesen 2 billió dollárt költene különböző klímavédelmi programokra (ez hozzávetőlegesen 597,59 billió forint, leírva: 597 390 000 000 000 forint).

Míg január és július között a legtöbb pénzt január 5-én költötték reklámra 39 ezer dollár értékben (körülbelül 11,7 millió forint), Biden bejelentése után egy héttel már 87 ezer dollárt költöttek reklámra (26 millió forint) egy nap,

míg a csúcs szeptemberben volt, amikor egy nap akár 106 ezer dollárt (31,7 millió forint) is elköltöttek saját maguk és termékeik reklámozására az olajipari cégek.  

A tanulmány egyik szerzője, Faye Holder úgy fogalmaz: az olajipari cégek ahelyett, hogy tagadnák a klímaváltozást, „az iparág árnyaltabb üzeneteket alkalmaz, például azt, hogy ők a klímaválság megoldásának a részesei”.

A tanulmány szerzője szerint az olaj-, illetve gázipari szereplők arra használják a Facebookot, hogy meghosszabbítsák a fosszilis tüzelőanyagok használatát, „ami ellentétes azzal, ami a tudósok szerint szükséges lenne az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez”.

Érdekesség, hogy a különböző szereplők más-más témát tartanak fontosnak reklámozni: a cégek leginkább azt reklámozzák, hogy termékeik pragmatikus energiamix részei, az ipari szövetségek már azt hogy a klímaválság megoldásának ő is a részesei, míg a különböző lobbiszervezetek a cégek társadalmi és gazdasági fontosságát hirdették leginkább. 

A tanulmány szerint, ha a Facebook valóban komolyan gondolná a klímavédelmet és az éghajlatváltozás elleni harcot, akkor nem engedné, hogy évente többmillió dollárt költsenek reklámra az olaj- és gázipari szereplők.

Az írásban azt is megjegyzik, hogy a valóságban ennél jóval többet költhetnek reklámokra, hiszen egyrészt csak a 25 legnagyobb szervezetet vizsgálták, másrészt pedig nem minden reklámot lehet visszakeresni a Facebook hirdetéstárában, mivel a hirdetéstárban csak azokat a reklámokat tüntetik fel, ami politikai tartalom, valamilyen társadalmi problémával foglalkozik vagy a választásokkal kapcsolatos.

Az Influence Map tanulmánya az alábbi oldalon érhető el. Arról, hogy mi lehet az olajipar jövője, Hidi Jánossal, a Cambridge Econometrics elemző- és tanácsadócég fenntartható befektetések menedzserével, a MOL egykori vezető energiaközgazdászával itt beszélgettünk.

NYITÓKÉP: Pixabay