Több évtizedes vita szól arról, hogy az atomenergia zöldenergia-e. Az atomenergia pártolói szerint az, mert nem bocsát ki annyi üvegházhatású gázt, míg ellenzői szerint a környezetet így is terheli. Kell-e nekünk atomenergia?

A 2020-ban elfogadott magyar klímatörvény szerint 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni 1990-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását, aminek a nagy részét már teljesítettük. Ha azonban 2050-re el akarjuk érni a klímasemlegességet, 2030 után hatalmas mértékben kellene csökkenteni a kibocsátást. Az Egyensúly Intézet szerint a célok ebben a formában nem jók. De akkor milyen klímavédelmi cél kéne 2030-ra?

Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáján (KAP) keresztül 2023-2027 között több ezer milliárd forintnyi támogatás érkezik a magyar mezőgazdaságba. Ennek tervezett felhasználásáról szól a magyar Stratégiai Terv, amelynek első változatát december 30-án nyújtotta be az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnak. Bár a zöldítésre jutó források pontos aránya a hivatalosan közzétett anyagból nehezen olvasható ki, az világosan látszik, hogy a környezeti célok helyett továbbra is a versenyképesség és a jövedelmezőség van a terv fókuszában.

Két hétig tárgyaltak Glasgowban a világ vezetői és szakemberek, hogy egy olyan klímaegyezményt hozzanak tető alá, amivel 2, de leginkább 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az átlaghőmérséklet-emelkedést. Megnéztük, hogyan teljesítettek ebben!

Az épp folyó klímakonferencián adtak ki egy közös nyilatkozatot, hogy a jövőben együttműködnek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért.

Az ENSZ 26. klímacsúcsán (COP26) a G20-ak hiába írtak alá egy szerződést, miszerint a jövőben külföldön nem fogják finanszírozni a fosszilis energiahordozók kitermelését, csak 2020-ban közel 600 milliárd dollárt fordítottak erre.

Október 31-én kezdődik az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgowban. A két hétig tartó tárgyalás célja nem kicsi, hiszen az országoknak meg kéne állapodniuk, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek azért, hogy betartsák a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. De mi a probléma a jelenlegi vállalásokkal? Miért fontos a mostani klímacsúcs? És kinek kéne a legtöbbet tenni a klímaváltozás mérsékléséért? Elmagyarázzuk!

Biztos tudás ötven éve, és ezzel párhuzamosan manipulatív trükkök százai, sőt ezrei. Így akadályozta a francia Total és az olajipar más szereplői, hogy tenniük kelljen valamit a klímaváltozás ellen, már 1971-óta.

Hiába a hangzatos klímacélok és ígéretek, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a fosszilis tüzelőanyagok használatát egyáltalán nem csökkentik, hanem még növelik is az országok. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, azonnali és drasztikus lépések szükségesek – fogalmaz a jelentés.