Jobban tennénk, ha füstölthús-ízű növényi „sonkát” ennénk. De a planetáris gondokat nem a borsófehérjeburger fogja megoldani...

Az Ukrajna lerohanását követő élelmiszer-áremelkedésre hivatkozva az EU több olyan szabályt is enyhített márciusban, melyek a mezőgazdaság óriási környezeti terhelését csökkentenék. Pedig a természet pusztulása, a talajélet romlása, a klímaváltozás hatásai ellen most kellene cselekedni. Ráadásul ezek a lépések épphogy ellenállóbbá tennék az élelmiszerrendszereinket, így alkalmazkodóbb lenne az élelmiszer-ellátásunk egy, a mostanihoz hasonló geopolitikai krízisben.

Anélkül lehetne viszonylag gyorsan lejönni az orosz gázfüggőségről, hogy a gázról teljesen le kellene mondani.

A címben szereplő NoÁr idézet sokunkban megfogalmazódik, amikor az ENSZ Klímaváltozással foglalkozó panelja, az IPCC kiad egy újabb jelentést az éghajlatváltozásról. Legutóbbi értékelésük néhány nappal Ukrajna lerohanása után jelent meg, így a legtöbbünk figyelmét valószínűleg elkerülte. Pedig nagyon fontos dolgokra figyelmeztet minket az a több száz tudós, aki dolgozott rajta. Az ember mégsem érti, a döntéshozók miért nem tesznek szinte semmit? Vagy tesznek, csak mi nem látjuk?

Az ökológiai állapotromlás, a globális klímaváltozás miatt növekvő szorongás már egyre szélesebb tömegeket érint. A jelenséget pszichológusok kutatják már itthon és külföldön is, és civil szervezetekben is beszédtéma. Ezek a szerveződések gyakran ajánlják megoldásként azt, hogy fordítsuk az aggodalom energiáját cselekvésbe.

Több évtizedes vita szól arról, hogy az atomenergia zöldenergia-e. Az atomenergia pártolói szerint az, mert nem bocsát ki annyi üvegházhatású gázt, míg ellenzői szerint a környezetet így is terheli. Kell-e nekünk atomenergia?

A 2020-ban elfogadott magyar klímatörvény szerint 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni 1990-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását, aminek a nagy részét már teljesítettük. Ha azonban 2050-re el akarjuk érni a klímasemlegességet, 2030 után hatalmas mértékben kellene csökkenteni a kibocsátást. Az Egyensúly Intézet szerint a célok ebben a formában nem jók. De akkor milyen klímavédelmi cél kéne 2030-ra?

Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáján (KAP) keresztül 2023-2027 között több ezer milliárd forintnyi támogatás érkezik a magyar mezőgazdaságba. Ennek tervezett felhasználásáról szól a magyar Stratégiai Terv, amelynek első változatát december 30-án nyújtotta be az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnak. Bár a zöldítésre jutó források pontos aránya a hivatalosan közzétett anyagból nehezen olvasható ki, az világosan látszik, hogy a környezeti célok helyett továbbra is a versenyképesség és a jövedelmezőség van a terv fókuszában.

Két hétig tárgyaltak Glasgowban a világ vezetői és szakemberek, hogy egy olyan klímaegyezményt hozzanak tető alá, amivel 2, de leginkább 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az átlaghőmérséklet-emelkedést. Megnéztük, hogyan teljesítettek ebben!

Az épp folyó klímakonferencián adtak ki egy közös nyilatkozatot, hogy a jövőben együttműködnek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért.