Az Európai Parlament szerdán megszavazta a hivatalos kommunikáció szerint a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások enyhítéséről, valójában azok fenntartásáról és egységesítéséről szóló rendeletjavaslatot, így már csak a tagállami kormányokon múlik, hogy júliustól ezen rendszer alapján mehetünk-e külföldre nyaralni. Elolvastuk a rendeletet, 5+1 pontban összefoglaljuk a lényeget.

Az év elején életbelépett jogállamisági mechanizmus révén az EU-költségvetés következő hétéves szakaszában a kifizetéseket az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságához kötheti. Ez ellen Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig megígérte: a döntésig biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat. Ezzel azonban az Európai Parlament többsége nem ért egyet – a jobbközéptől a szélsőbalig terjedő frakciók indítványára ezért beperelnék magát a Bizottságot. Gyorsaságra azonban itt se számítsunk.

Miután Magyarországhoz hasonlóan több tagállam még mindig ellenőrzi az EU belső határait, a Bizottság szerint a szabad mozgás alapjoga veszélybe került.

Ursula von der Leyen szerint Lukasenka akciójának következményei lesznek. A nemzetközi légiszövetség Belarusz kizárását kezdeményezte a támadás miatt.

Kiss Ambrus szerint ha ők zsarolják a kormányt az atlétikai vébével, akkor a kormány is őket a Fudannal. A főváros továbbá cselekvést vár el Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől a helyreállítási alap ügyében folytatott kamukonzultáció kapcsán.

A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban még nagyon messze vagyunk.

A norvég kormány által felkért szakértők azt javasolják a kormánynak, hogy mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik, ezért nincs szükségük az adenovírus-alapú AstraZeneca- és a Johnson & Johnson-vakcinákra, bár szerintük azok továbbra is hatékony szerek.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német-amerikai gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

A német Die Welt napilap még április végén azt írta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárnak jó esélye van arra, hogy Brüsszelbe távozzék 2024-ben. Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák őt. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is, ahol a kormányát az utóbbi időben több botrány is megrázta. Kurz azonban kizárja most, hogy Brüsszelbe akarna távozni.