+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. május 6. csütörtök, 20:05
A német Die Welt napilap még április végén azt írta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárnak jó esélye van arra, hogy Brüsszelbe távozzék 2024-ben. Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák őt. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is, ahol a kormányát az utóbbi időben több botrány is megrázta. Kurz azonban kizárja most, hogy Brüsszelbe akarna távozni.

A neokonzervatív berlini napilap, a Die Welt egy április végi cikkében úgy értesült, hogy a jelenlegi osztrák kancellárt

 

többen is támogatnák, ha 2024 után az Európai Bizottság élén akarná politikai pályafutását folytatni.

 

A lap szerint Kurz kancellárt főleg az Európai Néppárt – ahova maga is tartozik – favorizálja, de mellette lennének azon kis- és középméretű tagállamok is, amelyek elleneznék a német-francia Európa-terveket. A Die Welt cikke azt is kiemeli, hogy Kurz révén javíthatóak lennének a kapcsolatok a keleti tagállamokkal is.

 

Noha Kurz és pártja elkötelezett EU-párti, a kancellár többször is bírálta a jelenlegi EU-t a lassú oltóanyag-beszerzés miatt, szerinte egyes országok – köztük Ausztria – nem lakosságarányosan részesültek a közösen elosztandó vakcinákból.

 

Az EU-kritika persze belpolitikai célokat is szolgált, elvégre egyrészről a lassú oltásokért a koalícióspartner Zöldek vezette egészségügyi minisztériumot tette felelőssé (noha az EU-val a néppárti pénzügyminisztérium tárgyalt az elosztásról), másrészről pedig terelni tudta a figyelmet a pártját érintő korrupciós botrányokról. Amint arról az Azonnali írt: Kurz pénzügyminiszterénél februárban házkutatást is tartottak, mert illegális pártadományok elfogadásával gyanúsították, valamint az osztrák vagyonkezelő jelenlegi vezetőjének mobiljáról kikerültek olyan üzenetek („megkapsz mindent, amit akarsz” – írta neki Kurz), amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a posztot baráti alapon töltötték be.

 

Noha Kurz Néppártja még mindig vezeti a közvélemény-kutatásokat,

 

a balközép – ahova az ellenzéki szocdemek és liberálisok, valamint a Kurz-cal kormányzó Zöldek tartoznak – jön fel:

 

a három párt együtt 47 százalékon áll, a 33 százalékra mért Néppárt legfeljebb a 18 százalékos FPÖ-re számíthatna (a két párt Kurz alatt 2017 és 2019 között kormányzott már közösen), de a lockdownellenessége miatt élesen Kurz-ellenessé vált FPÖ frakcióvezetője, Herbert Kickl kizárta, hogy pártja bármikor is támogatna még egyszer egy Kurz vezette kormányt.

 

A feltételezéseket, hogy az osztrák belpolitikából Brüsszelbe, az Európai Bizottság élére távozna 2024-ben, Kurz azonban kizárta.

 

A bécsi balliberális Der Standard napilap emlékeztet arra, hogy egykoron Wolfgang Schüssel, korábbi néppárti kancellár kapcsán is felmerült a bizottsági elnöki poszt. A politikus azonban – aki Jörg Haiderrel alakított 2000-ben kormányt, és ezért EU-szankciókban részesült – túl jobboldalinak számított a posztra. Ez Kurz-cal szemben is felmerülhet, bár a német Die Welt éppen emiatt tartaná jónak a jelöltségét, mert szerintük

 

Kurz nem „EU-romantikus”,

 

ami már abban is megmutatkozott, amikor tavaly nyáron több kisebb gazdagabb országgal közösen blokkolta, majd a végösszegben lefaragta a járvány miatti közvetlen EU-hitelfelvételt. Azaz Kurz ellenzi mind a közös hiteluniót, mind az EU-kompetenciák további szélesítését.

 

NYITÓKÉP: Etienne Ansotte / EC, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás