Uniós szinten szabályoznák a hálózatba kötött okoseszközöket, miután Ursula von der Leyen jelentős ezzel kapcsolatos kibervédelmi kockázatról beszélt éves értékelő beszédében. A témában jártas EP-képviselő szerint az okoseszközök jelenthetik az otthonunk informatikájához való hozzáférést a kibertámadások elkövetőeinek. Több szabályozás is terítéken van a kérdésben.

Közel egyórás évértékelő beszédet tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A másodjára megrendezett évértékelőn a német politikus beszélt Afganisztánról, a koronavírus-válság utáni gazdasági felállásról, illetve a jogállamiságról. Mutatjuk, mi a lényeges abból, amit von der Leyen elmondott!

Gulyás Gergely szerint hisztériakeltés az, ami a megfigyelési botrány körül zajlik, és az oltási kedvet csökkentené, ha Orbán Viktor és Karácsony Gergely egy plakáton szerepelve népszerűsítené a koronavírus elleni oltásokat.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől azt is megtudtuk, hogy a hármas metrót és a frankfurti villamoskocsikat is klimatizálhatják, és hogy a főváros nem fogja őrizni a Fidelitas kaszáitól a méhlegelőket.

A Párbeszéd a hozzá hasonló minipártokkal közös levelében azt írja, meg kell vizsgálni a jogállamisági feltételeket Magyarországon és Lengyelországban, és a jogsértéseket az EU költségvetésének szemszögéből is értelmezni kell.

Idén június végéig a beígért 55 helyett csak 14 millió adagot szállított le az EU-ba a gyártó, a Bizottság most mégis további 36,7 millió adag lehívásáról döntött.

A zöldek, a baloldal és a szociáldemokraták európai parlamenti frakcióinak képviselői levelet írtak Ursula von der Leyennek, mert szerintük aggályos, ha a Magyarországnak járó koronavírus-helyreállítási költségvetési tervét most elfogadják. Azonban ez nincs így, mert eleve csupán az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt lehetne visszatartani a kifizetést.

Az EU cenzúráz mindenkit Kelet-Európában, panaszolta újságíróknak a szlovén kormányfő, miközben belügyminisztere az EU-ban ülő disznókról értekezett, de tagadta hogy Frans Timmermansról beszélt volna.

A Dacian Cioloș által írt levelet a liberális Renew Europe frakció képviselői írták alá, köztük Cseh Katalin is. Az EP-képviselők feltételeket szabatnának a Bizottsággal a magyar helyreállítási terv jóváhagyásához.

Miután Magyarországhoz hasonlóan több tagállam még mindig ellenőrzi az EU belső határait, a Bizottság szerint a szabad mozgás alapjoga veszélybe került.

A világ összes autokratája Brüsszelre figyel: ha a Belarusz feletti gép- és emberrablást nem követi kemény uniós fellépés, azzal a tagállamok nemcsak az EU a saját normáit, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök komolyabb uniós geopolitikai fellépést ígérő missziólevelét is tűzre dobnák. Egy ilyen terrorcselekmény után el kell indulnia a vitának arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabb az uniós külpolitika.

Ursula von der Leyen szerint Lukasenka akciójának következményei lesznek. A nemzetközi légiszövetség Belarusz kizárását kezdeményezte a támadás miatt.

Kiss Ambrus szerint ha ők zsarolják a kormányt az atlétikai vébével, akkor a kormány is őket a Fudannal. A főváros továbbá cselekvést vár el Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől a helyreállítási alap ügyében folytatott kamukonzultáció kapcsán.

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német-amerikai gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

A német Die Welt napilap még április végén azt írta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárnak jó esélye van arra, hogy Brüsszelbe távozzék 2024-ben. Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák őt. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is, ahol a kormányát az utóbbi időben több botrány is megrázta. Kurz azonban kizárja most, hogy Brüsszelbe akarna távozni.

Az Európai Bizottság elnöke szokásos tavaszi beszédében a tőle megszokott hurráoptimizmust leszámítva nem nagyon mondott semmit.

Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Túl összetett ellátási lánc, akadozó ellátások és lassan termelő gyárak. Többek között ilyen problémái vannak a brit-svéd gyógyszeripari cégnek, az AstraZenecának egy EU-s vizsgálat szerint. De vajon utol tudja-e érni saját magát a cég, és tudja-e teljesíteni az eddig több, mint százmillió adagos lemaradását az EU felé?

Az Európai Bizottság német elnöke diplomáciai protokollhibát vétett, amikor visszautasította az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij meghívását Kijevbe. De ezenkívül az is aggályos, hogy von der Leyen épp akkor utasít vissza egy ilyen meghívást, amikor orosz csapatösszevonások történnek az orosz-ukrán határon, illetve a Krím-félszigeten.

A feministák szerint Charles Michel ráadásul szánalmasan beleesett a „diktátor” török elnök csapdájába, aki kevesebb széket készített ki a találkozóra. Az ügyet még rendkívüli uniós értekezleten is tárgyalják.

Az egyik a Pfizer-BioNTech, a másik a Moderna, a harmadik pedig az AstraZeneca vakcináját fogja gyártani.

Hét tagállam kormányfője véli úgy, hogy az Európai Bizottság zöldprogramjába be kéne venni az atomenergiát is. A lobbicsoportot Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezetik.

Annak ellenére, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tavaly év végén sikerült megállapodnia a brexit utáni kapcsolatokról, még mindig gondterhelt a kapcsolat: az Európai Bizottság már perrel fenyegeti a Johnson-kormányt. De mi a baj, ha elvégre sikerült megállapodniuk? Miért nem olyan egyszerű betartani a brexitmegállapodást? És mi köze van mindehhez az Egyesült Államoknak? Elmagyarázzuk!

A holland kormány szerint nem lehet megengedni, hogy az EU-n kívüli harmadik országokba továbbra is szállítsák a brit-svéd gyártó vakcináit, miközben a kontinentális ellátást megfojtják.

Míg az előző héten csak szóban fenyegették egymást a felek, a brit kormány szerint már tényleg vissza is tartja az EU a szigetországba irányuló vakcinaszállítmányokat. A brit miniszterelnök, Boris Johnson ezért most európai kollégáit próbálja meggyőzni, hogy ne támogassák a német Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság exporttilalomról szóló javaslatait.

Az Európai Bizottság német elnöke az Egyesült Királyság után már a gyógyszergyártó céget is azzal fenyegeti: ha az EU nem kapja meg a neki járó vakcinákat, egyszerűen felfüggesztik az AstraZeneca-vakcinák exportját.

A brit külügyminiszter, Dominic Raab szerint a Bizottság által belengetett exporttilalom a koronavírus elleni vakcinákra felelőtlen lenne, és ezzel megszegnék az EU és az Egyesült Királyság közötti megegyezést. Raab az északír protokoll kapcsán is bírálta az Uniót.

Az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen ezzel a fenyegetéssel próbálná elérni, hogy az Egyesült Királyságból is érkezzenek AstraZeneca-vakcinák az Európai Unióba. Von der Leyen szerint fontos, hogy az országok kölcsönösen megosszák egymással a vakcináikat.

Rendeletben szabályozná a digitális zöldigazolványnak nevezett EU-s védettségi igazolást az Európai Bizottság, és már nyárra bevezetné, hogy a turistaszezont megmenthessék. Az igazolást az oltottak mellett azok is megkaphatnák, akik már átestek a víruson vagy negatív teszttel rendelkeznek. Mutatjuk a részleteket!

Csütörtökön videókonferenciát tartottak a tagállamok állam- és kormányfői. Annyi derült ki, hogy Ausztria és a dél-európai államok nem érték el egyelőre az izraelihez hasonló „szabad utazást” a beoltottak számára. De márciusban újra tárgyalnak róla.

Összehasonlította a Politico a brit és az EU-s AstraZeneca-szerződéseket. Az egyik a belga, a másik a brit jogrendszer és jogi felfogás szülötte, de nem csak ez okozza, hogy a brit fél jobban tudta érvényesíteni az akaratát, és biztosítani a megrendelt vakcinamennyiség leszállítását. Az EU-s szerződés nem tükrözi a kereskedelmi logikát, és már-már parodisztikus hibát is találtak benne.

A korábbi bizottsági elnök bírálta utódját és kijelentette: lassú és átláthatatlan az EU-s vakcinabeszerzés. Pont ezt mondja a magyar kormány is, amely pár éve még plakátokon támadta Junckert.

Az Európai Bizottság ellenőrizni akarta az Írországból Észak-Írországba menő vakcinákat, ami felborította volna a határmentes Ír-szigetet garantáló Nagypénteki Egyezményt és az azt megerősítő brexitmegállapodást is. Végül elállt az ötlettől, de pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.

A gyógyszergyártó szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Věra Jourová alelnöknek címzett nyílt levél szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak. A Pfizer szerint február eleje után felpörög a gyártás, addig viszont csökkenhet.

Az Európai Bizottság elnöke biztatja a tagállamokat a döntésre. Szerinte korábban túl lassan járt el az EU ennek a vakcinának a beszerzése kapcsán.

Vasárnaptól már kezdhetnek oltani az EU-ban, ha az Európai Bizottság is rábólint. A Reuters szerint 5 600 forintba kerül majd egy vakcina.

Az idősotthonok lakóival és dolgozóival kezdik, a tervek szerint első körben 400 ezer oltást adnának be.

Miközben egyre közelebb az átmeneti időszak vége, még mindig nincs szabadkereskedelmi egyezmény az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. De végül vajon lesz-e?

Közzétették az Európai Tanács konklúziói nevű dokumentumot, amiből részletesen is kiderül, miben áll pontosan a kompromisszum, ami miatt végül Orbán és a lengyelek elálltak a költségvetés vétójától. Hiába próbálja ezt Orbán győzelemként eladni itthon, a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat, azaz a jogi kötőerővel bíró szöveg egy fikarcnyit sem változott.

Az Európai Tanács elnöke szerint Angela Merkel „feltűrte az ingujját”, von der Leyen pedig örül, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.

A német, francia, olasz, spanyol, sőt még a lengyel ipar is rosszul jönne ki, ha nem lenne minél korábbi költségvetése az EU-nak és nem fogadnák el koronavírus-járvány miatti mentőcsomagot. Ebben az ügyben levelet is írtak az EU vezetőinek.

Hiába táncolnak ki a lengyelek az uniós költségvetési vétóból, Orbán egyedül is kitart – de minek? Talán azért, hogy ő is kapjon végre egy olyan gumicsontot, amit itthon jól el adni Brüsszel feletti győzelemként. Ez a vágy azonban aligha fenyeget azzal a veszéllyel, hogy Orbán a komplett EU-t magára haragítsa, és ne fújjon visszavonulót az utolsó pillanatban.

A Bizottság elnöke szerint az Unió a magyar és a lengyel embereknek is tartozik azzal a segítséggel, amit Magyarország és Lengyelország blokkol a vétóval. Ursula von der Leyen arról beszélt: ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.