„Merkel maga szólt von der Leyennek, hogy várjon a Magyarország elleni jogállami eljárással”

Szerző: Kósa András
2022.05.18. 19:12

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője az összes Magyarországnak járó pénzt befagyasztaná a jogállami eljárás keretében, Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta Brüsszelben magyar újságíróknak, a visszatartott pénzek nagyságának „arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértésekkel” – ebből pedig szerinte elég sok van.

„Merkel maga szólt von der Leyennek, hogy várjon a Magyarország elleni jogállami eljárással”

A tavaly szeptember végi német parlamenti választások, az addig kormányzó CDU komoly veresége után Angela Merkel leköszönő kancellár októberben személyesen kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy egyelőre ne indítsa meg Magyarországgal szemben az uniós jogállami eljárást – ezt mondta Brüsszelben magyar újságíróknak Daniel Freund, német zöld-párti EP-képviselő.

A politikus szerint a Bizottság már korábban lépett volna, ha nincs Merkel kérése.

Freund úgy vélte, a 2020. december 16-án elfogadott jogállami mechanizmust már sokkal korábban el kellett volna indítani Magyarországgal szemben, akár annak ellenére is, hogy akkor egy politikai kompromisszum született arról, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult az ügyben.

A bíróság idén február 16-án

utasította el a két ország keresetét a mechanizmus megsemmisítésére,

Daniel Freund szerint legkésőbb ekkor már mindenképpen lépni kellett volna és érthetetlen, hogy a Bizottság végül miért csak április 5-én, a Fidesz újabb kétharmados győzelmével végződő választások után indította el a folyamatot. Daniel Freund szerint a Bizottság ezzel maga sértett uniós szabályt. Az Európai Parlament ezért be is perelte a Bizottságot az európai Bíróság előtt.

Daniel Freund
Daniel Freund Fotó: Daniel Freund Facebook

A zöldek képviselője azt mondta, ha rajta múlna, a pandémia miatt létrehozott európai helyreállítási tervből Magyarországnak jutó mintegy 5800 milliárd forintnyi (részben vissza nem térítendő támogatás, részben kedvezményes hitel formájában rendelkezésre álló) forrás

legalább felét, de akár a teljes összeget visszatartaná,

mert ennél kevesebbnek nem lenne valós hatása, ráadásul „semmi nem működik Magyarországon, ami az uniós források jó felhasználását biztosítaná: sem a közbeszerzések, sem az igazságügyi rendszer, sem a nyomozó hatóságok”.

Daniel Freund szerint tény, hogy számos tagállamban vannak problémák egyes jogállami kérdésekkel kapcsolatban, de „Magyarország a rossz gyakorlatok gyűjtőhelye ebből a szempontból”.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki szintén arról beszélt, hogy

„Magyarország szisztematikusan sérti meg az uniós pénzek felhasználására vonatkozó szabályokat”,

hiába kap rengeteg jelzést a magyar kormány az OLAF-tól, a hatóságok a legtöbb esetben nem tesznek semmit. „Ez nyilván nem történhetne meg, ha Magyarország csatlakozott volna az Európai Ügyészséghez”.

A cseh biztos nem akart összeget mondani azzal kapcsolatban, az eljárás végén mekkora nagyságrendű helyreállítási forrás befagyasztását tartaná szükségesnek, de úgy fogalmazott, „az összegnek arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértések nagyságrendjével”.

Vera Jourová
Vera Jourová Fotó: Arno Mikkor/Wikimedia Commons

Az eljárás végén egyébként a Bizottság tesz majd javaslatot a pénzügyi szankciókra, ezt az Európai Tanács minősített többséggel hagyhatja jóvá, vagyis nem lesz elég a magyar és a lengyel vétó a büntetés megakadályozásához.

Ha befagyasztanak Magyarországnak szánt pénzeket (például területfejlesztési-, vagy agrártámogatásokat), akkor az uniós szabályozás szerint – ez Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő javaslatára került a jogszabályba – a „végfelhasználó nem károsodhat”, vagyis az adott tagállamnak legalább ideiglenesen saját költségvetéséből kell folyósítania ezeket.

Arra a kérdésre azonban, hogy mi történik, ha ez mégsem következik be, Daniel Freund csak annyit mondott, nem biztos benne, hogy az érintettek az EU-t hibáztatnák, egyébként pedig tisztában van vele, hogy ezt a helyzetet Orbán Viktor felhasználhatja egy újabb hangulatkeltő politikai kampányra az EU-val szemben, de

„ma már arra is tekintettel kell lenni, hogy a támogatások nagy részét biztosító tagállamok polgárai is egyre dühösebbek, ha azt látják, az adójukból folyósított pénzeket egyes országokban korrupt módon használják fel”.

Vera Jourová ezzel kapcsolatban azt mondta, a tagállami nemfizetés ugyanolyan jogszabálysértést jelent, így első körben biztosan kötelezettségszegési eljárást vonna maga után. Daniel Freund szerint egyébként Lengyelországgal szemben (ahol az igazságügyi reformot kritizálja elsősorban az Európai Bizottság) politikai okokból nem indította meg a Bizottság a jogállami eljárást, mert a lengyel kormány az Ukrajnát ért orosz agressziót követően egyértelműen ukrán-párti álláspontot képvisel, ez pedig

„végül is igazolja Orbán Viktor érveit, hogy alapvetően politikai szempontok játszanak szerepet az egész történetben”.

NYITÓKÉP: Olaf Kosinsky, Wikimedia

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek