A Bizottság idei jogállamisági jelentése sokkal fontosabb lehet, mint a tavalyi

Szerző: Petróczi Rafael
2021.07.20. 10:41

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

A Bizottság idei jogállamisági jelentése sokkal fontosabb lehet, mint a tavalyi

„A politikai patronázs, a protekcionizmus és a nepotizmus magas szintű kockázatát a közigazgatásban, akárcsak a vállalkozói és a politikai aktorok közötti kapcsolat emelkedő kockázatát továbbra sem kezelik”

ez áll az Európai Bizottság idei, Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentésében, amit kedden, nap közben fognak teljes terjedelmében publikálni, azonban a Politico brüsszeli hírlevele előzetesen szemlézhette.

Mint azt a Politico írja, a dokumentumban kiemelten foglalkozik az Ursula von der Leyen vezette uniós szerv az elégtelen magyar antikorrupciós intézkedésekkel, valamint az állami kézben lévő médiumok helyzetével.

Ahogy az egyébként bizalmas besorolást kapott jelentésben szó szerint szerepel:

„A független ellenőrző mechanizmusok továbbra sem hatékonyak a korrupció felismerésében. Továbbra is aggodalomra ad okot a rendszerszintű ellenőrzés hiánya, valamint az pénzügyi eszköz- és kamatbevallási gyakorlat elégtelen felügyelete. (…) Míg a korrupciós ügyekben történt vádemelések aránya magas, és néhány magas szintű korrupciós ügyet kinyitottak 2020 óta, a magas rangú tisztviselőkkel és közvetlen körükkel kapcsolatos vádak kivizsgálásának eredményei továbbra is korlátozottak.”

Oké, de számít-e egyáltalán, hogy mi van a jelentésben?

A Bizottság az évente kiadandó jogállamisági jelentést 2020-ban vezette be, célja pedig a gyakorlatban az, hogy megmutathassa: az EU igenis foglalkozik a tagállamok jogállamisági helyzetével, annak ellenére is, hogy például a Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni hetes cikkes eljárások évek óta béna kacsaként állnak. Ráadásul, mivel ezt a jelentést minden évben minden tagállamról kiállítják, ezért még szó sem érheti a ház elejét, hogy a jogállamiságot csak a fent említett két tagállamban vizsgálják.

A bökkenő azonban mindebben annyi, hogy

a jogállamisági jelentéseknek az égvilágon semmiféle jogi kötőereje nincsen, így az legfeljebb egy érdekes olvasmánynak tekinthető arról, hogy a Bizottság milyen jogállamisági problémákat lát az egyes országokban

– de például olyan szankciókkal, mint a tavalyi EU-s költségvetési tárgyalásokon zöld utat kapott jogállamosági mechanizmusa nyomán az uniós kifizetések korlátozása vagy megvonása, nem jár.

Persze az, hogy a jogállamisági jelentés nem több a kirakatba tett olvasmánynál, nem jelenti azt, hogy az az olvasmány még ne lehetne jó és tartalmas – azonban a tavalyi, első ízben kiadott jelentésről ez nem mondható el Magyarország esetében:

a Bizottság akkor hiába fogalmazott meg sok kritikát a magyar jogállamisággal kapcsolatban, mivel ezt egyáltalán nem próbálták kontextusba helyezni, így a végeredmény finoman szólva is felületes lett, ami nem vitt közelebb a magyar jogállamisági problémák uniós szintű megértéséhez.

Formálisan nem, informálisan viszont nagy jelentősége lehet a jogállamisági jelentésnek

Az idei jogállamisági jelentés tehát egyáltalán nem azért lehet fontos, mert bármilyen kényszert is ránk róna az, ha a Bizottság abban kritikákat fogalmaz meg a jogállamiságról. És még csak nem is azért, amire a Bizottság képviselői hivatkoznak a jogi kötőerő hiányára rámutató kritikák ellenében, hogy a jogállamisági hiátusok megállapítása az erről szóló diskurzust, és végsősoron a tényleges változást katalizálja. (Az igazságügyi EU-biztos, Didier Reynders, valamint az európai értékekért és átláhatóságért felelős bizottsági alelnök, Věra Jourová is ezzel indokolta a jogállamisági jelentések értelmét a Politicónak.)

Magyarország esetében a jogállamisági jelentés sokkal inkább az uniós helyreállítási terv bizottsági elfogadásában játszhat nagy szerepet, amit a Bizottság azért nem fogadott még el, mert nincsen róla meggyőződve, hogy a magyar kormány a kért, közel 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási összeget szabályosan, átláthatóan, korrupciós kockázatoktól mentesen költené el.

Márpedig egy olyan dokumentum, amit ettől a folyamattól formálisan teljesen különállóan hoznak ki, és ami egyúttal pont a korrupció mértékét is vizsgálja Magyarországon, informálisan érdemben befolyásolhatja a magyar helyreállítási terv elfogadását is.

Sőt – mint azt a Politico brüsszeli hírlevele írja –, az idei jogállamisági jelentés akár annak alapjául is szolgálhat, hogy a Bizottság (mondván, hogy korrupció magas kockázata már az uniós pénzekkel összefügg) megindítsa Magyarországgal szemben jogállamisági mechanizmust: ennek során az uniós források kifizetését részlegesen vagy teljesen meg is vonhatják az adott tagállamtól, ha ott a jogállamiság helyzete negatívan befolyásolja az EU pénzügyi érdekeit.

Ennek a folyamatnak a megindítását egyébként már többen is követelték az utóbbi időben Magyarországgal szemben, például Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd is több kisebb lengyel ellenzéki párttal karöltve. Ezen mechnizmus ellen egyébként Magyarország mellett Lengyelország is keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig korábban azt ígérte: a döntésig (amit egyelőre nem látni, mikor fognak meghozni) biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat, hogy ne legyenek jogi viták a kérdésben.

A slágertéma idén a médiaszabadság lesz

Jogállamisági jelentéseket azonban nemcsak Magyarországról, hanem minden uniós tagállamról készít minden évben a Bizottság, továbbá egy külön dokumentumban összegzi is azt, hogy milyen általános megfigyeléseket lehet tenni a jogállamiságról EU-szerte.

Mint azt Věra Jourová a Politicónak elmondta,

az idei összegző jelentés kiemelt témája lesz „a média helyzete és az újságírók biztonsága”, mivel az újságíróknak „félelem és szívességek nélkül kell tudniuk végezniük a munkájukat és feltenni kérdéseket”.

Mint azt az átláthatóságért felelős bizottsági alelnök kifejtette: az EU egészében a jogállamiságot összegző jelentés segíteni fogja a Bizottságot abban, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az újságírók és a jogvédők biztonsága érdekében, valamint az ellenük elkövetett visszaélésekkel szemben.

Ennek kapcsán Věra Jourová röviden szólt a most hot topic Pegasus-botrányról is, amiben közel ötvenezer telefont hallgathattak le világszerte az izraeli NSO Pegasus nevű kémszoftverével, politikai alapon feltörve újságírók telefonjait, és amiben az EU-ból egyedül az Orbán-kormány érintettségét mutatták ki eddig. Jourová a megfigyelési botrányt röviden úgy összegezte:

„Ez elfogadhatatlan!”

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek