Az első igazi kancellárjelölti vita a szociáldemokrata Olaf Scholz győzelmét hozta. A politikusét, aki különösebben meg sem szólalt, senkit nem támadott, és mindössze annyit ígért: minden jóra fordul.

Olaf Scholz kancellárjelöltsége már a YouGov felmérése szerint is 24 százalékra tolta fel az SPD-t, a CDU/CSU 22 százalékra süllyedt.

Miközben Kabulban már második napja próbálnak a reptéren keresztül az afgánok elmenekülni a tálib hatalomátvétel elől, a nyugati országok leginkább az Afganisztán melletti országokat készítenék fel a menekültek fogadására.

Rejtély: a járványkezelés szakmai részéért felelős Robert Koch Intézet reprezentatív kutatásainak eredményei eddig sosem mutattak más arányt, mint a kormányzati számok. Mi történhetett most? Ők sem értik.

Cserébe Németország segít Ukrajnának. A Biden-adminisztráció emiatt kritikákra számíthat otthon.

A Bild első embere szerint mostanra bebizonyosodott, hogy a felelős német politikusok covid-ügyi rémisztgetése alaptalannak bizonyult, de aki erről beszél, arra továbbra is úgy néznek, mintha egyenesen gyilkos lenne, ebből pedig elege van.

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Múlt csütörtökön tartotta Angela Merkel az utolsó kancellári beszédét a Bundestagban. Történelmi hosszúságú korszak ért véget, amelyet nem a nagy lépések, hanem a kis tapogatózások jellemeztek. Merkel egy másik Németországot és Európát hagy maga után. Mi jellemezte ezt a 16 évet?

Szerintük elfogadhatatlan, ha szövetséges országok egymás politikusait hallgatják le, ezért a tények feltárását várják a felektől.

A dán kormány 2015 óta tudott az akcióról, amiben más vezető európai politikusokat is lehallgattak, miközben az NSA a dánokat is megfigyelte.

A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.

Úgy tűnik, hogy júniusban a Pfizer-oltás megkapja a kínai engedélyt.

Míg a CDU/CSU még mindig nem tudta eldönteni, kivel fussanak neki az őszi választásnak, a német Zöldek olyan határozottak és egységesek, mint még soha: Annalena Baerbock, a párt társelnöke lesz a kancellárjelöltjük. De ki ez a 40 éves nő, aki kormányzati tapasztalat nélkül készül a kancellári posztra?

A járványpolitika németországi vitái a CDU/CSU kancellárjelöltségére is kihatnak. Angela Merkel egy vasárnapi műsorban olyan élesen bírálta Armin Laschet CDU-elnököt, hogy sokan úgy értelmezik: a kancellár a bajor CSU elnökét, Markus Södert szeretné inkább utódjának. A CDU/CSU drasztikusan csökkenő népszerűsége azonban eleve okafogyottá teheti ebbéli szándékait.

Újabb kurd baloldali képviselőt ítéltek börtönre Ankarában, és megkezdődött pártja betiltása is. Miért pont egy kis kurd párt az, amit Erdoğan ilyen módon támad, és miért láthatja éppen bennük bukása lehetőségét? A HDP rövid története és jelene mindezt megmagyarázza.

Angela Merkel, Boris Johnson, Mario Draghi, Klaus Johannis és Aleksandar Vučić is aláírta azt a felhívást, amely egy új nemzetközi szerződésben rendezné egy jövőben esetleg megjelenő új járvány esetén a szorosabb és gyorsabb nemzetközi együttműködést.

A délnyugat-német Saar-vidék tartománya bejelentette: húsvét után megnyílhatnak az éttermek, sörözők, bár csak a külső részeken lehet vendégeket fogadni. Egy kísérlet része ez, hogy megnövelt tesztelés mellett lehetséges-e a lockdownt lazítani.

Bizonytalan, veszélyes év elé nézhet a Fidesz, miután elhagyta az Európai Néppártot R. Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politikai elemzője szerint. Az elemző azt mondja, az európai szélsőjobb egyesítésére Orbánnak sincs esélye.

Műfajában korszakalkotó a magyar-német koprodukció, de sajnos a Fidesz és a Néppárt (reméljük) utolsó, harmadik évada nem ugrotta meg az első évad alatt magasra tett lécet. Elmondjuk, szerintünk hol ment ennyire félre a magyar House of Cards.

Annak ellenére, hogy az aktív esetek száma drasztikusan csökkent az elmúlt két hónapban, a német kancellár a CDU belső fórumán elmondta, hogy szerinte március 1-ig nem szabad enyhíteni a jelenlegi szabályokon. A tartományi vezetők ennél is szigorúbbak.

A CDU szombati elnökválasztásán kevesebb, mint 60 szavazattal alulmaradt Friedrich Merznek aznap egy másik kudarcot is el kellett szenvednie. Visszautasították az ajánlatát, miszerint gazdasági miniszter lenne.

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy közben a kormány még mindig 900 faxgépet használ. Az ősi technológiát 2020-ban sem érdemes teljesen leírni, biztonságosabb is lehet, mint az e-mail

A politikusok mellett tiltakozott a tiltás ellen Alekszej Navalnij orosz aktivista is.

A német kereszténydemokraták szombati tisztújításán kiderül, ki lesz Annegret Kramp-Karrenbauer utódja a CDU élén. Weber szerint az új elnöknek Brüsszelben először Orbánékkal kell majd foglalkoznia.

Reménytelen pozíciónak indult, a járvány azonban Németország Merkel utáni második legnépszerűbb politikusává tette az egészségügyi minisztert, Jens Spahnt. A most épp az oltáskampányt beindító CDU-s politikus közben fű alatt igyekszik felülírni a papírformát a Merkel utódlásáért folytatott küzdelemben.

A szövetségi kormányzat a tizenhat tartományi vezetővel közösen eldöntötte: január 31-ig fennmarad a jelenlegi lockdown, számos körzetben drasztikusan korlátozni fogják a mozgási szabadságot, csak a legszükségesebb esetekben lehetne elhagyni a lakást. Az iskolák és bölcsődék se nyitnak ki.

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

A jelenlegi szigorítások január 10-ig maradnak fenn, de Markus Söder bajor kormányfő szerint utána is. Mik az új intézkedések? Miért a bajor miniszterelnök játssza a főszerepet?

Az Európai Tanács elnöke szerint Angela Merkel „feltűrte az ingujját”, von der Leyen pedig örül, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.

A német tartományok megállapodtak: a jelenlegi járványügyi szigorítások január 10-ig érvényben maradnak. Angela Merkel szerint azonban a szigor nem elég, ezért még karácsony előtt jelentős szigorításokat bevezetne be. Bajorország most is gyorsabb, ott szerdától általános kijárási tilalom jön – igaz, sok kivétellel.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

Késő estig tartott az EU-s állam- és kormányfők online konferenciája, Orbán eddig sikeresen blokkolta a költségvetést, mert nem született döntés. Karácsonyra járványügyi lazítások jöhetnek EU-szerte.

Európai jobboldali napilapok vezércikkei is bírálják Budapestet és Varsót az EU-büdzsés vétóval való fenyegetés miatt. Azt kérik kormányaiktól: ne engedjenek a magyar-lengyel nyomásnak. Van olyan újság, amely szerint a helyreállítási alapra nem csak ezen két kelet-európai állam jelenthet veszélyt, és van olyan is, amely már a huxitot emlegeti.

A CDU elnökválasztó kongresszusa jövőre tolódik. Noha az ottani győztesnek lehet nagy esélye kancellárjelöltté válnia, van egy személy, aki mindenkit beelőzhet: Markus Söder Münchenből. A pár éve még a szélsőjobbal kacérkodó bajor konzervatív politikus vezetheti a német összjobboldalt a Zöldekkel közös koalícióba. Elmondjuk, hogyan fedezte fel magában a centristát.

Uniós berkekben úgy látják, zsákutcába került az EU a hétfői magyar és lengyel vétóval: ha nem tudják elfogadni a következő hétéves költségvetést és a koronavírus miatti mentőcsomagot, annak komoly következményei lesznek minden EU-s tagállamra nézve. A vétó előtt még Angela Merkel is próbálta személyesen jobb belátásra bírni Orbánt, hiába.

Mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

A CDU-elnökségért vívott küzdelem is elérte a második hullámot, miután az egyik jelölt átváltozott német Donald Trumppá. Esélyes, hogy végül egy olyan embert választanak a párt élére, aki ott sincs az elnökségért indulók között, a kancellárjelölt pedig olyasvalaki lesz, aki nem is tagja a Merkel-pártnak. Elmondjuk, hogyan!

Berlin és Párizs egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy csak jelentős lezárásokkal és szigorításokkal lehet a járvány terjedését megakadályozni. Franciaország és Németország novemberben nagyrészt leáll. Németországban a belföldi turizmust akarják nullára szorítani, Franciaországban pedig ismét csak engedéllyel lehet utcán tartózkodni.

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Tényleg maffiaállam-e Bulgária, ahogyan azt a bolgár kormány ellen hetek óta tüntető ellenzékiek állítják? Miért tüntetnek pontosan? Miért néz el ennyi mindent az EU az intézményes korrupcióval még mindig küzdő országnak? Hogyan költözött át a bolgár alvilág a mindennapokból a gazdaság hátterébe? És hogyan lesz egy török kisebbségi párt a bolgár politika királycsinálója? Nagyinterjú Milanov Viktor Balkán-kutatóval és Bulgária-szakértővel!