Angela Merkel is bekerült „Putyin hasznos idiótái” közé, igaz, ott a teljes német elit a Politico szerint

Frank Walter Steinmeier német köztársasági elnök „orosz-ukrán békekoncertek” szervezésével van elfoglalva ezekben a háborús hetekben, be is szólt neki a berlini ukrán nagykövet.

Pártoktól függetlenül próbált minden német kormány és politikus jópofizni és persze elsősorban üzletelni a mindenkori orosz vezetéssel évtizedek óta, ennek nem is nagyon lehetett más a vége, mint hogy most kínos magyarázkodásra kényszerülnek az érintettek.

A Politico brüsszeli lap most vitriolos írásban gyűjti össze „Putyin hasznos német idiótáinak” névsorát. Mint az újság is megjegyzi, a német politikában már évtizedek óta létezik a „Russlandversteher”, vagyis a(z) – ez a kicsit béna, de pontos magyar fordítás – „Oroszország megértő” fogalma.

Ezzel azt a politikust jellemzik, aki alapvetően nyitott a Moszkva irányából érkező világmagyarázatokra.

Így volt ez már a rendszerváltás előtt is, az akkori NSZK-ban különösen a 70-es, 80-as évek enyhülései idején a szociáldemokraták számára kifejezetten népszerű volt az „Ostpolitik”, vagyis a „keleti politika”, ami nemcsak az NDK felé való nyitást jelentette, hanem a szovjet vezetéssel ápolt jó kapcsolatokat is.

A korábban Drezdában KGB-ügynökösködő, németül beszélő, az egykori NDK-s éveit gyakran nosztalgiával emlegető Vlagyimir Putyin is hamar a teljes német politikai spektrumon átívelő népszerűséget szerzett magának. A Politico szerint ez még akkor sem változott, amikor a 2010-es évek közepére már nyilvánvalóvá vált, hogy

az egykori „civilizált európai” álarc mögött a már jól ismert agresszív orosz imperializmus jellemzi Putyint is.

Az orosz elnök egyelőre két német kancellárt „fogyasztott el”, Gerhard Schröder 2005-ös választási veresége után nem sokkal már az Északi Áramlat konzorcium igazgatótanácsába ejtőernyőzött, majd 2022 februárjában a Gazprom igazgatója lett, és ezt a nyilván nagyon jól fizető állást még most sem hajlandó otthagyni.

Angela Merkel konzervatív politikusként ápolt kifejezetten jó viszonyt Putyinnal, persze ebben a mindenkori koalíciós partnerei is támogatták. A legfontosabb lépés ebben talán az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat 2 gázvezeték volt – ennek Berlinben a Merkel-kormány azután adott zöld utat 2015-ben, hogy a korábbi évben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, illetve támogatta szeparatista törekvéseiben a két kelet-ukrajnai megye, Donyeck és Luhanszk vezetését.

Bár a vezetéknek komoly geopolitikai hatásai lennének, ha működne (például Ukrajna szerepe ellehetetlenülne az Európába irányuló gázszállításokban), a német kormány következetesen ragaszkodott hozzá még közvetlenül a háború kitörése előtt is, hogy ez egy „tisztán gazdasági beruházás” – igaz, még a háború kitörése előtt, a két szakadár régió de jure elfogadása miatt az új, Olaf Scholz vezette kormány felfüggesztette a már teljesen megépített vezeték engedélyeztetését.

Jens Plötner, a szocdem kancellár Olaf Scholz biztonságpolitikai főtanácsadója volt ennek az egyik legnagyobb hangoztatója. Plötner korábbi közvetlen főnöke az SPD-ben Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter volt, maga is híres Russlandversteher. Ő most német köztársasági elnökként legfőbb kötelességének orosz-ukrán barátságkoncertek szervezését tartja orosz és ukrán művészekkel.

Steinmeier rendkívül jó ütemérzékkel Andrij Melnik ukrán nagykövetet is meghívta egy ilyen koncertre, a diplomata maró iróniával

azzal utasította vissza az invitálást, hogy mivel országában éppen háború van, sajnos „nincs ideje a nagyszerű orosz kultúra élvezetére”.

A belga lap Wolfgang Schauble volt német pénzügyminisztert is idézi, aki az Ukrajna elleni támadás megindulása után annyit mondott a Welt am Sonntag német lapnak, hogy „mindannyian tévedtünk Putyinnal kapcsolatban”.

Ehhez képest – mint a Politico megjegyzi – egészen új a német politikában, hogy a Scholz-kabinet most a „Zeitenwende”, vagyis az „új idők hajnala” kifejezéssel kampányol és keménynek mutatkozik a Putyin elleni szankciókban, mindenekelőtt elkötelezte magát arra, hogy leválik az orosz energiafüggőségről és jegelni kezdte az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését.

NYITÓKÉP: Angela Merkel egykori német kancellár és Vlagyimir Putyin találkozik még 2019 januárjában. FOTÓ: Kreml