Hogyan nyaralhatsz idén EU-s zöldigazolvánnyal vagy anélkül?

Az Európai Parlament szerdán megszavazta a hivatalos kommunikáció szerint a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások enyhítéséről, valójában azok fenntartásáról és egységesítéséről szóló rendeletjavaslatot, így már csak a tagállami kormányokon múlik, hogy júliustól ezen rendszer alapján mehetünk-e külföldre nyaralni. Elolvastuk a rendeletet, 5+1 pontban összefoglaljuk a lényeget.

Miközben Magyarországon már egy hónapja számos téren hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik nem tudják vagy nem akarják beadatni maguknak a covid elleni, elméletileg önkéntes védőoltást, az EU-ban még csak dolgoznak azon a rendeleten, amely kifejezetten a tagállamok közti utazás terén vezetne be egy „védettségi igazolványokon” alapuló rendszert. Ezeket először digitális zöldigazolványként ígérték be, mostanra pedig digitális covidigazolvány lett a hivatalos megnevezés, amellett viszont továbbra is kitartanak „Brüsszelben”, hogy július elsejétől jönnek az új szabályok.

A felállítani tervezett rendszer sok mindenben különbözik a magyartól,

1. Nem oltásútlevél: enélkül is lehet utazni, csak macerásabb

A legfontosabb, hogy a covidigazolványok nem fognak útlevélként funkcionálni, azaz nem lesz feltétel egy országba való belépéshez, hogy valakinek legyen ilyenje. Az Európai Parlament által elfogadott rendeletjavaslat kerekperec ki is jelenti, hogy „ez az igazolvány nem útiokmány”, illetve „az igazolvány birtoklása nem lehet a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának előfeltétele”.

Utóbbi mondat azért némileg cinikus annak fényében, hogy a szabad mozgáshoz való jogot súlyosan korlátozzák EU-szerte a tagállamok a koronavírus-járvány kezdete óta. Például Magyarországra is bármelyik Schengen-tag szomszédunk felől érkezve (ahonnan eddig csak észrevétlenül megállás nélkül áthajthattunk a határon) határellenőrzéssel találkozik az ember, de más tagállamok is visszaállították a határellenőrzést, sokan tesztet követelnek meg a belépéshez vagy karanténba teszik a külföldről érkezőket.

A szabad mozgás kulcsát jelentő schengeni zóna kivéreztetését itthon az Azonnalin és egy észt EP-képviselőn kívül senki sem siratta el, az pedig különösen bizarr ennek fényében, hogy a covidigazolványokról szóló rendelet EP-beli jelentéstevője arról beszél, hogy visszaadják a szabad mozgást az állampolgároknak, miközben a covidigazolvánnyal nem rendelkező beutazókat továbbra is kedvükre szívathatják a tagállamok, de az sem életszerű, hogy az azzal meg rendelkezők határellenőrzés nélkül beléphetnének egy országba, hiszen akkor meg minek az igazolvány, ugye.

– merülhet fel a kérdés. A lényeg az, hogy aki ilyen igazolvánnyal rendelkezik, azt alapvetően további csuklóztatás nélkül be kell engedni az EU-tagállamokba, aki viszont nem, arra továbbra is előírhatnak korlátozó szabályokat, mondjuk karantént az érkezés után.

Ráadásul most is van olyan, hogy egyes országok elméletben szigorú feltételekhez kötik a beutazást, gyakorlatilag azonban nem, vagy nem mindig ellenőrzik ezek meglétét. Az Azonnali tapasztalatai szerint például Olaszországban, Szlovéniában, de Magyarországon is ez a helyzet, előbbiekben közúton jellemzően még határellenőrzés sincs.

Ez a fajta, a szocializmusra emlékeztető „minden a határőr jóindulatán múlik” dolog pedig sok mindennek nevezhető, de biztosan nem a szabad mozgás helyreállításának.

2. Az oltáson és a felgyógyuláson kívül a teszt is jó lesz

Míg a magyar védettségi igazolvány csak azoknak jár, akik felgyógyultak a koronavírusból vagy beoltatták magukat, az EU-s covidigazolvány ezen kívül tartalmazza azt az opciót is, hogy valaki utazás előtt tesztelteti magát. Ez

hiszen egy drága teszt nem jelent valós opciót annak, aki nem akar vagy tud oltatni, de mondjuk gyakran utazna a saját pénzén.

A tesztek ingyenességére vagy árára vonatkozóan azonban nincs garancia a rendeletben, sajtónyilatkozatokból lehet annyit tudni, hogy az Európai Bizottság pénzzel támogatja majd a tagállamokat, amit az igazolványrendszer kiépítése mellett az olcsóbb tesztelésre lehet majd fordítani.

A tagállamoknak el kell fogadniuk egymás már meglévő oltási igazolványait is, azonban ehhez az is kell, hogy fel legyen tüntetve az oltóanyag és az is, hogy valaki csak az első, vagy már mindkét dózist megkapta-e.

3. Utazhat-e, aki kínai vagy orosz vakcinát kapott?

Talán a leghevesebb vita azt a kérdést övezte, hogy kötelező legyen-e a tagállamoknak elfogadniuk az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével nem rendelkező (orosz és kínai) vakcinákkal oltottak igazolványait. Ez EU-szerte a magyarokat érinti leginkább, hiszen Magyarországon a lakosság egy jelentős részét ilyen vakcinákkal oltották.

A rendeletjavaslat EP által elfogadott verziójában is maradt az, a Bizottság által eredetileg is javasolt megoldás, hogy az EMA-engedéllyel rendelkező vakcinákat kötelező a tagállamoknak elfogadniuk, az EMA által nem, csak valamely tagállam hatósága által engedélyezett vakcinák elfogadásáról pedig a tagállamok szabadon dönthetnek. Az EP annyit tett ehhez hozzá, hogy ha viszont az egyik tagállam által engedélyezett keleti vakcinát leokézza egy tagállam, akkor ugyanazt más tagállamból is el kell fogadni: magyarul egy Szputnyikkal oltott magyar és szlovák között nem lehet különbséget tenni.

Ez a megoldás nem csak azért problémás, mert a kínai vagy orosz vakcinával oltott magyarok tömegei most majd bogarászhatják, hogy melyik tagállam kormánya tart igényt a turistaként ott elköltött pénzük utáni adóbevételekre, de jogilag is erősen kifogásolható.

Ugyanis az EMA-nak csak bizonyos fajta gyógyszerekre van kizárólagos engedélyezési jogköre, amelyek pedig nem tartoznak ebbe a körbe, azon készítményeket a tagállami hatóságok engedélyezhetik a saját belátásuk szerint. A vakcinák közül az mRNS-géntechnológiával működők (a Pfizer és a Moderna) tartoznak az EMA kizárólagos engedélyezési körébe, egyébként a vírusos betegségekre való, új hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket csak akkor kell az EMA-nak engedélyeznie a tagállami hatóságok helyett, ha azok egy már kialakult betegség terápiás kezelésére szolgálnak.

A védőoltásoknál nyilvánvalóan nem ez a helyzet, vagyis

4. Egy fontos kivétel, hogy maradjon egy kis bizonytalanság

Ha te nyugati, EMA-plecsnivel ellátott vakcinával oltattad magad, a fentiek elolvasása után nem maradt benned kétely és már foglalod is a repülőjegyet, akkor azért még egy apró részletet érdemes figyelembe venned.

A készülő rendelet ugyanis azt is megengedné a tagállamoknak, hogy kivételesen – például amennyiben a járványhelyzet gyorsan romlik vagy új vírusvariánsokra hivatkozva – azok számára is plusz tesztelést, karantént vagy egyéb korlátozást írjanak elő, akik amúgy rendelkeznek covidigazolvánnyal. Erről elég 48 órával korábban értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot a korlátozások indokát is megadva.

Száz százalékig biztos tehát sosem lehet az ember abban, hogy különösebb csuklóztatás nélkül utazhat az EU-n belül, hiába hívják ezt némelyek a szabad mozgás visszaállításának.

5. Na jó, de meddig?

Szerencsére kikerült a rendeletből az az eredeti javaslatban szereplő kitétel, miszerint a Bizottság egyedül dönthetne WHO-ajánlások alapján a rendeletben foglaltak felfüggesztéséről és újra bevezetéséről.

Ehelyett az Európai Parlament határozott időre szabott hatályt a rendeletnek:

+1. Akkor most már biztos, hogy így lesz, foglalhatom az utat?

Mindez ráadásul még nem végleges: majd akkor lesz az, ha a tagállami miniszterek is megszavazzák az Európai Unió Tanácsában. Ha tényleg július 1-jén szeretnék hatályba léptetni a rendszert, akkor változtatás nélkül mielőbb rá kellene bólintania a fentebb ismertetett verzióra a Tanácsnak, hiszen ha további módosításokat javasolnak a miniszterek, akkor az újabb körben az Európai Parlament elé kerülne majd, amely legközelebb június 23-24-én, majd július 5-8. között tart plenáris ülést.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali