+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2021. június 10. csütörtök, 07:04
Az Európai Parlament szerdán megszavazta a hivatalos kommunikáció szerint a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások enyhítéséről, valójában azok fenntartásáról és egységesítéséről szóló rendeletjavaslatot, így már csak a tagállami kormányokon múlik, hogy júliustól ezen rendszer alapján mehetünk-e külföldre nyaralni. Elolvastuk a rendeletet, 5+1 pontban összefoglaljuk a lényeget.

Miközben Magyarországon már egy hónapja számos téren hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik nem tudják vagy nem akarják beadatni maguknak a covid elleni, elméletileg önkéntes védőoltást, az EU-ban még csak dolgoznak azon a rendeleten, amely kifejezetten a tagállamok közti utazás terén vezetne be egy „védettségi igazolványokon” alapuló rendszert. Ezeket először digitális zöldigazolványként ígérték be, mostanra pedig digitális covidigazolvány lett a hivatalos megnevezés, amellett viszont továbbra is kitartanak „Brüsszelben”, hogy július elsejétől jönnek az új szabályok.

 

A felállítani tervezett rendszer sok mindenben különbözik a magyartól,

 

öt pontban szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat, hogy megtudd, érdemes-e elkezdeni tervezni a külföldi nyaralást idén nyárra.

 

1. Nem oltásútlevél: enélkül is lehet utazni, csak macerásabb

 

A legfontosabb, hogy a covidigazolványok nem fognak útlevélként funkcionálni, azaz nem lesz feltétel egy országba való belépéshez, hogy valakinek legyen ilyenje. Az Európai Parlament által elfogadott rendeletjavaslat kerekperec ki is jelenti, hogy „ez az igazolvány nem útiokmány”, illetve „az igazolvány birtoklása nem lehet a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának előfeltétele”.

 

Utóbbi mondat azért némileg cinikus annak fényében, hogy a szabad mozgáshoz való jogot súlyosan korlátozzák EU-szerte a tagállamok a koronavírus-járvány kezdete óta. Például Magyarországra is bármelyik Schengen-tag szomszédunk felől érkezve (ahonnan eddig csak észrevétlenül megállás nélkül áthajthattunk a határon) határellenőrzéssel találkozik az ember, de más tagállamok is visszaállították a határellenőrzést, sokan tesztet követelnek meg a belépéshez vagy karanténba teszik a külföldről érkezőket.

 

A szabad mozgás kulcsát jelentő schengeni zóna kivéreztetését itthon az Azonnalin és egy észt EP-képviselőn kívül senki sem siratta el, az pedig különösen bizarr ennek fényében, hogy a covidigazolványokról szóló rendelet EP-beli jelentéstevője arról beszél, hogy visszaadják a szabad mozgást az állampolgároknak, miközben a covidigazolvánnyal nem rendelkező beutazókat továbbra is kedvükre szívathatják a tagállamok, de az sem életszerű, hogy az azzal meg rendelkezők határellenőrzés nélkül beléphetnének egy országba, hiszen akkor meg minek az igazolvány, ugye.

 

Ha viszont nem feltétele egy országba való belépésnek az igazolvány, akkor mi értelme?

 

– merülhet fel a kérdés. A lényeg az, hogy aki ilyen igazolvánnyal rendelkezik, azt alapvetően további csuklóztatás nélkül be kell engedni az EU-tagállamokba, aki viszont nem, arra továbbra is előírhatnak korlátozó szabályokat, mondjuk karantént az érkezés után.

 

Ráadásul most is van olyan, hogy egyes országok elméletben szigorú feltételekhez kötik a beutazást, gyakorlatilag azonban nem, vagy nem mindig ellenőrzik ezek meglétét. Az Azonnali tapasztalatai szerint például Olaszországban, Szlovéniában, de Magyarországon is ez a helyzet, előbbiekben közúton jellemzően még határellenőrzés sincs.

 

Gyakorlatilag tehát nem is biztos, hogy egyáltalán el fogják kérni az új covidigazolványt: semmi sem garantálja, hogy igen, de azt se, hogy nem.

 

Ez a fajta, a szocializmusra emlékeztető „minden a határőr jóindulatán múlik” dolog pedig sok mindennek nevezhető, de biztosan nem a szabad mozgás helyreállításának.

 

2. Az oltáson és a felgyógyuláson kívül a teszt is jó lesz

 

Míg a magyar védettségi igazolvány csak azoknak jár, akik felgyógyultak a koronavírusból vagy beoltatták magukat, az EU-s covidigazolvány ezen kívül tartalmazza azt az opciót is, hogy valaki utazás előtt tesztelteti magát. Ez

 

legalább nem diszkriminálja olyan súlyosan az oltatlanokat, mint a magyar rendszer, azonban fontos szempont az is, hogy ingyenes, vagy legalább kellően olcsó lesz-e a teszt,

 

hiszen egy drága teszt nem jelent valós opciót annak, aki nem akar vagy tud oltatni, de mondjuk gyakran utazna a saját pénzén.

 

A tesztek ingyenességére vagy árára vonatkozóan azonban nincs garancia a rendeletben, sajtónyilatkozatokból lehet annyit tudni, hogy az Európai Bizottság pénzzel támogatja majd a tagállamokat, amit az igazolványrendszer kiépítése mellett az olcsóbb tesztelésre lehet majd fordítani.

 

A tagállamoknak el kell fogadniuk egymás már meglévő oltási igazolványait is, azonban ehhez az is kell, hogy fel legyen tüntetve az oltóanyag és az is, hogy valaki csak az első, vagy már mindkét dózist megkapta-e.

 

3. Utazhat-e, aki kínai vagy orosz vakcinát kapott?

 

Talán a leghevesebb vita azt a kérdést övezte, hogy kötelező legyen-e a tagállamoknak elfogadniuk az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével nem rendelkező (orosz és kínai) vakcinákkal oltottak igazolványait. Ez EU-szerte a magyarokat érinti leginkább, hiszen Magyarországon a lakosság egy jelentős részét ilyen vakcinákkal oltották.

 

A rendeletjavaslat EP által elfogadott verziójában is maradt az, a Bizottság által eredetileg is javasolt megoldás, hogy az EMA-engedéllyel rendelkező vakcinákat kötelező a tagállamoknak elfogadniuk, az EMA által nem, csak valamely tagállam hatósága által engedélyezett vakcinák elfogadásáról pedig a tagállamok szabadon dönthetnek. Az EP annyit tett ehhez hozzá, hogy ha viszont az egyik tagállam által engedélyezett keleti vakcinát leokézza egy tagállam, akkor ugyanazt más tagállamból is el kell fogadni: magyarul egy Szputnyikkal oltott magyar és szlovák között nem lehet különbséget tenni.

 

Ez a megoldás nem csak azért problémás, mert a kínai vagy orosz vakcinával oltott magyarok tömegei most majd bogarászhatják, hogy melyik tagállam kormánya tart igényt a turistaként ott elköltött pénzük utáni adóbevételekre, de jogilag is erősen kifogásolható.

 

Ugyanis az EMA-nak csak bizonyos fajta gyógyszerekre van kizárólagos engedélyezési jogköre, amelyek pedig nem tartoznak ebbe a körbe, azon készítményeket a tagállami hatóságok engedélyezhetik a saját belátásuk szerint. A vakcinák közül az mRNS-géntechnológiával működők (a Pfizer és a Moderna) tartoznak az EMA kizárólagos engedélyezési körébe, egyébként a vírusos betegségekre való, új hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket csak akkor kell az EMA-nak engedélyeznie a tagállami hatóságok helyett, ha azok egy már kialakult betegség terápiás kezelésére szolgálnak.

 

A védőoltásoknál nyilvánvalóan nem ez a helyzet, vagyis

 

Magyarország az EU-jog alapján teljesen jogszerűen engedélyezte saját hatáskörben a Szputnyik- és Sinopharm-vakcinákat – a készülő EU-s szabályozás mégsem garantálja az ezekkel oltott magyar állampolgároknak, hogy megkülönböztetéstől és plusz bonyodalmaktól mentesen utazhassanak.

 

4. Egy fontos kivétel, hogy maradjon egy kis bizonytalanság

 

Ha te nyugati, EMA-plecsnivel ellátott vakcinával oltattad magad, a fentiek elolvasása után nem maradt benned kétely és már foglalod is a repülőjegyet, akkor azért még egy apró részletet érdemes figyelembe venned.

 

A készülő rendelet ugyanis azt is megengedné a tagállamoknak, hogy kivételesen – például amennyiben a járványhelyzet gyorsan romlik vagy új vírusvariánsokra hivatkozva – azok számára is plusz tesztelést, karantént vagy egyéb korlátozást írjanak elő, akik amúgy rendelkeznek covidigazolvánnyal. Erről elég 48 órával korábban értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot a korlátozások indokát is megadva.

 

Száz százalékig biztos tehát sosem lehet az ember abban, hogy különösebb csuklóztatás nélkül utazhat az EU-n belül, hiába hívják ezt némelyek a szabad mozgás visszaállításának.

 

5. Na jó, de meddig?

 

Szerencsére kikerült a rendeletből az az eredeti javaslatban szereplő kitétel, miszerint a Bizottság egyedül dönthetne WHO-ajánlások alapján a rendeletben foglaltak felfüggesztéséről és újra bevezetéséről.

 

Ehelyett az Európai Parlament határozott időre szabott hatályt a rendeletnek:

 

a covidigazolványos rendszer egy évig, 2021. július 1-től 2022. június 30-ig maradna hatályban.

 

+1. Akkor most már biztos, hogy így lesz, foglalhatom az utat?

 

Mindez ráadásul még nem végleges: majd akkor lesz az, ha a tagállami miniszterek is megszavazzák az Európai Unió Tanácsában. Ha tényleg július 1-jén szeretnék hatályba léptetni a rendszert, akkor változtatás nélkül mielőbb rá kellene bólintania a fentebb ismertetett verzióra a Tanácsnak, hiszen ha további módosításokat javasolnak a miniszterek, akkor az újabb körben az Európai Parlament elé kerülne majd, amely legközelebb június 23-24-én, majd július 5-8. között tart plenáris ülést.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás