+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 8. szombat, 12:51
Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német-amerikai gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

Ursula von der Leyen, a vakcinabeszerzésekért felelős Európai Bizottság elnöke szombat késő délután Twitter-oldalán jelentette be: a Bizottság elfogadta azt a német-amerikai gyógyszergyártóval, a Pfizer-BioNTech-kel kötendő szerződést, aminek értelmében

 

a Pfizer 2021 decembere és 2023 decembere között 900 millió adag vakcina leszállítását vállalja az EU-ba, másik 900 millió vakcinára pedig opciós joga van a Bizottságnak, tehát azt igény szerint le lehet hívni.

 

 

A szerződés további részleteiről a Bizottság elnöke nem írt, de azokat a német Die Welt napilap – mint azt az Azonnalin meg is írtuk – korábban közzé is tette.

 

Ha a frissen elfogadott szerződés megegyezik a Die Welt által ismertetett anyaggal, akkor a Bizottság az eddiginél is drágábban, 23,2 eurós adagonkénti áron kötötte le az összesen 900 millió adag Pfizer-vakcinát 2023 év végéig.

 

Ezzel a Pfizer-vakcinákat majdnem duplaáron veszi meg a Bizottság ahhoz képest, mint az eddig érvényben lévő szerződésben:

 

a belga költségvetési államtitkár, Eva De Bleeker által még tavaly posztolt árlistában a Pfizer-vakcinák mellett adagonként 12 eurós összeg szerepelt – ez emelkedik majd 23,5 euróra.

 

Forintra lefordítva: eddig a Bizottság 12 eurós, azaz 4300 forintos darabáron szerezte be a Pfizer vakcináit, ami most 23,5 euróra, azaz kicsivel több, mint 8400 forintra emelkedik.

 

A 23,2 eurós összeg még annál is magasabb, mint amit Bojko Boriszov bolgár kormányfő szivárogtatott ki áprilisban: ő arról beszélt, hogy 19,5 eurós összegért köti meg a Bizottság a szerződést a Pfizerrel a vakcina darabjáért.

 

A Die Welt beszámolója szerint ugyanakkor

 

a Pfizer esetében a magasabb ár a komoly mennyiségű oltóanyag jelentősen gyors leszállítását is biztosítja.

 

Márciusban derült például ki, hogy Izrael ehhez hasonló, 23,5 dolláros (19 euró) áron rendelt a cégtől 1,8 millió dózisnyi oltást, az ország azonban nagyjából a teljes világot előzi oltási programjával, és hamarosan a nyájimmunitást is elérheti.

 

A Die Welt cikke arra is kitér, hogy a német szövetségi kormány az alaposan megemelkedett Pfizer-felárat a vakcinabeszerzés sürgősségével és hatékonyságának javításával magyarázza a belső iratok szerint. Az is kiderült ebből, hogy a tagállami elosztási rendszerben Németország számára jutna ennek a beszerzésnek a 18,34 százaléka, bár az újság a többi tagállamra nézve nem közölt erről adatokat.

 

Akadnak egyébként még ennél is drágább vakcinabeszerzések: Magyarország például a Sinopharm-vakcinákat 30 dolláros, átszámolva 8840 forintos áron szerzi be a kínai gyártótól.

 

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás