+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 23. kedd, 08:38
A holland kormány szerint nem lehet megengedni, hogy az EU-n kívüli harmadik országokba továbbra is szállítsák a brit-svéd gyártó vakcináit, miközben a kontinentális ellátást megfojtják.

Mint azt az Azonnalin megírtuk, egyre inkább kiéleződik a helyzet az Európai Unió és Nagy-Britannia között azon AstraZeneca-vakcinaszállítmányok miatt, amiket az Európai Bizottság szerint a britek a saját javukra visszatartanak, míg az uniós tagállamok nem kapnak belőlük. Mindezt úgy – a Bizottság álláspontja szerint –, hogy míg az Európai Unióból közel tízmillió adag vakcinát szállítottak az Egyesült Királyságba, addig a szigetországból egy darab sem érkezett az EU-ba.

 

Ezért aztán Ursula von der Leyen bizottsági elnök be is lengette, hogy ha nem sikerül megállapodni a britekkel a brit-svéd gyógyszergyártó cég szállítmányairól – amiről az Európai Gyógyszerügynökség múlt héten erősítette meg, hogy biztonságosak –, és ha nem változik az EU-ba érkező vakcinamennyiség, akkor

 

a Bizottság felfüggesztheti azon országokba (mint Nagy-Britannia, Izrael vagy Chile) a vakcinák exportját, akik az EU-hoz képest jobban állnak az oltáskampányukkal.

 

A vita – ami eleve azért jöhetett létre, mert az AstraZeneca komoly késésekben van az EU-nak a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállításában – már konkrét vakcinagyártó helyek kapcsán is megy: a brit kormány szerint a szigetországnak szánt AstraZeneca-vakcinákat visszatartják a hollandiai Leiden városában található Halix gyógyszergyárból. A britek azt követelik: azonnal szállítsák le a nekik szánt, ott elkészített oltóanyagot, azonban a Reuters információi szerint az EU-re erre nem hajlandó.

 

Miközben folyik az adok-kapok a britek és a Bizottság között, Boris Johnson brit miniszterelnök reménye az lehet, hogy az uniós vezetők a csütörtöki videókonferenciájukon a szigetország számára kedvező módon nem az exporttilalom alkalmazásáról fog dönteni. Amennyiben viszont mégis, úgy Hollandia kész arra, hogy eleget tegyen az uniós vezetők és a Bizottság döntésének – tudta meg a Politico a Mark Rutte vezette holland kormánytól.

 

„Ha egy ilyen (Nagy-Britannia és az EU közötti) megállapodás nem tud létrejönni az (AstraZeneca-szállítmányok körüli) késedelmek megosztásáról, és

 

a Bizottság az exporttilalom mellett dönt, úgy a holland kormány várhatóan követni fogja a bizottsági verdiktet”

 

– mondta a Politiconak egy holland diplomata, egyértelművé téve, hogy a Halix gyógyszergyárban legyártott AstraZeneca-vakcinákból a britek fiányit sem fognak látni, ha arra kerül a sor.

 

A holland diplomata azzal folytatta, hogy nem lehet hagyni odáig fajulni ezt a helyzetet, hogy az EU-n kívüli harmadik országokba továbbra is szállítják a brit-svéd gyártó vakcináit, miközben a kontinentális ellátást megfojtják.

 

„Ezzel mindenki veszítene. Ennek elkerülése érdekében Brüsszelnek és Londonnak az AstraZenecával együtt kompromisszumot kell kötnie a kontinensen előállított vakcinadózisokkal kapcsolatban.”

 

A vita ugyan úgy tűnhet, hogy a britek és az EU között folyik, egy uniós diplomata szerint azonban a probléma sokkal inkább az AstraZenecával kötött szerződésekkel van: „Az EU-nak és Nagy-Britanniának is érvényes, de egymásnak ellentmondó szerződése van az AstraZenecával, a kettőt egyszerre betartani nem lehet.

 

Az egyik szerződés teljesítése a másik megszegését jelenti.”

 

Ez leginkább abból adódik, hogy a britek és a Bizottság teljesen más szellemben, más jogi felfogás mentén kötöttek szerződést a brit-svéd gyógyszergyártóval, amiben a britek jobban ki tudják kényszeríteni a megrendelt vakcinamennyiség leszállítását, mint a Bizottság – ezt részletesen is megírtuk.

 

Mostanra azonban az uniós források értékelése szerint fordult a kocka: tekintve, hogy a britek azoktól a vakcinaszállítmányoktól is nem kis mértékben függnek, amelyek az EU-ból érkeznének, az exporttilalommal a Bizottság teremtett magának egy komoly zsarolási potenciállal bíró lehetőséget, ami a briteket teszi érdekeltté a helyzet megnyugtató rendezésében.

 

NYITÓKÉP: Mark Rutte holland kormányfő nyilatkozik még a koronavírus-válság előtt. Mark Rutte / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás