+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 6. csütörtök, 17:33
Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

Új szerződésre derített fényt az Európai Bizottság és az új technológiás, BioNTech-féle mRNS-vakcinákat gyártó amerikai Pfizer között a német Die Welt napilap. A csütörtökön megjelent híradások szerint még

 

az eddiginél is drágább, 23,2 eurós adagonkénti áron kötött le az unió összesen 900 millió adag Pfizer-vakcinát 2023-ig.

 

Ugyanakkor a Pfizer esetében a magasabb ár a komoly mennyiségű oltóanyag jelentősen gyors leszállítását is biztosítja. Márciusban derült például ki, hogy Izrael ehhez hasonló, 23,5 dolláros (19 euró) áron rendelt a cégtől 1,8 millió dózisnyi oltást, az ország azonban nagyjából a teljes világot előzi oltási programjával, és hamarosan a nyájimmunitást is elérheti.

 

Eddig kedvezményesen kaptuk

 

Miután a Welt a német szövetségi pénzügyminisztériumból megszerzett, jövőbeni szerződéstervezetben található információkat nyilvánosságra hozta, arra is felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság által most tervezett ár lényegesen drágább még annál a feláras összegnél is, amit egy jelenleg is érvényben lévő szerződésből Bojko Boriszov bolgár kormányfő szivárogtatott ki áprilisban.

 

Akkor a közölt adat, amely szerint egy dózis 19,5 euróba kerülne az EU-tagállamok közös beszerzésében, már okozott alapos felháborodást.

 

A mostani, hosszabb távú szerződésben pedig az összeg láthatóan még tovább drágult.

 

A dokumentum megismert szövege szerint a Pfizer kötelezettséget vállalna az EU felé arra, hogy 2021 decemberétől 2023-ig 900 millió dózisnyit szállít le a BioNTech oltóanyagából, és a szállítmányokat folyamatosan alkalmassá teszi az újonnan felbukkanó vírusvariánsok kivédésére, és arra is, hogy gyermekeknek is be lehessen adni azokat. A szerződés ezen kívül a megrendelt összeg felett még további 900 millió adag Pfizerre is tartalmaz egy opciót, amivel az EU igény esetén élhet majd, ugyanezen a vásárlási feltételek mellett.

 

Az információk szerint az elkészült, harmadik szerződéstervezetet a következő héten tárják majd részleteiben is a tagállami kormányok elé. Az már a Welt cikkéből tudható, hogy a német szövetségi kormány az alaposan megemelkedett Pfizer-felárat a vakcinabeszerzés sürgősségével és hatékonyságának javításával magyarázza a belső iratok szerint. Az is kiderült ebből, hogy a tagállami elosztási rendszerben Németország számára jutna ennek a beszerzésnek a 18,34 százaléka, bár az újság a többi tagállamra nézve nem közölt erről adatokat.

 

Miközben a német napilapnak az Európai Bizottság a közölt, dózisonkénti árat nem erősítette meg (sajtóosztályuk ugyanis ismét arra hivatkozott, nem beszélhetnek a szerződésben foglalt, konkrét vételárakról), annyit mindenesetre elmondtak: az új, decembertől a Pfizer-szállításokra vonatkozó szerződés tervezete valóban elkészült, és valóban jóval magasabb dózisonkénti ár szerepel benne.

 

A Pfizernek egyébként szüksége is van a bevételekre. Csütörtökön hozta ugyanis nyilvánosságra az amerikai kormány azt, hogy a Fehér Ház egyértelműen javasolni fogja a Kongresszusnak, hogy a vakcinákra vonatkozó szellemi tulajdoni szabályozást a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) függesszék fel a súlyos pandémiára hivatkozva, így az eddig kizárólag a Pfizer engedélyével gyártott vakcinák a közeli jövőben, akár az év végére is szabadon és ingyenesen hozzáférhető technológiák lehetnek a világ összes oltóanyaggyára számára.

 

Az, hogy az Európai Unió még esetleg egy ilyen fordulat előtt jóval, a tagállamok jóváhagyásával egyezik bele egy ilyen magas árú Pfizer-szállítási szerződésbe, tehát jelentős és akár megspórolható kiadásnak is tűnhet.

 

Vannak még drágább szerződések is, például nálunk

 

A még a Boriszov által nyilvánosságra hozott második szerződés előtt is a drágább és drágábban is tárolható vakcinafajták közé tartozott a Pfizer/BioNTech-oltóanyag: eredetileg 12 és 15 euró közötti áron adták át az EU-nak, amely végül népességarányos kvóták alapján osztotta azokat el a tagállamai között. Ezzel kapcsolatban a Welt közlése szerint a Bizottság úgy érvelt, a német BioNTech cégen és a Pfizeren keresztül az unió jelentős összegekkel járult hozzá a vakcina kifejlesztéséhez vezető alapkutatásokhoz és vizsgálatokhoz, az eddigi szerződésekben pedig ezt a hozzájárulást a Pfizer figyelembe vette és levonta az árból, 2021 decemberétől azonban már nem teszi ezt, lévén a támogatás nagyobb részét így visszakapta szerintük az EU.

 

Ezt azonban kevés eddigi nyilvános szerződés igazolja. A Politico összeállítása szerint míg az AstraZeneca-szerződésekben előfordult, hogy például Dél-Afrika drágábban kapott vakcinát, mint az Egyesült Államok, aközben a Pfizernél inkább a gazdagabb megrendelőknek számítanak fel felárat. Ez a kétféle oltóanyag egyébként a WHO vészhelyzeti engedélyezési listáján is szerepel, tehát mindenhol engedélyezett.

 

Az Orosz Külföldi Befektetési Alap által az állami Gamaleja Intézetben fejlesztett Szputnyik V-vakcináról az alap csupán annyit közölt, vakcinájuk ára sehol sem haladja meg a dózisonkénti 10 dollárt (8,29 euró). A magyar kormány a maga részéről március 12-én publikálta a vakcinaszerződéseiben szereplő, dózisonkénti árakat, ezek szerint Budapest dózisonként 29 euróért szerzett be a Moderna vakcináiból, de kiderült ekkor az is, sürgősségi alapon Magyarország dózisonként 19,9 dollárért (16,5 euró) rendelt meg összesen egymillió adag orosz oltóanyagot.

 

Még nagyobb felháborodást keltett azonban itthon, hogy a kormány a Sinopharm vakcináit egyenesen 30 dolláros dózisonkénti áron kötötte le, 3,5 millió adag mennyiségben, ráadásul több cég, elsősorban az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Danubia Pharma közbeiktatásával, miközben péládul Szenegál ugyanezért a vakcináért 19,9 dollár adagonkénti árat fizet.

 

NYITÓKÉP: Pfizer / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás