+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2021. május 6. csütörtök, 10:25
Az Európai Bizottság elnöke szokásos tavaszi beszédében a tőle megszokott hurráoptimizmust leszámítva nem nagyon mondott semmit.

Az Európai Bizottság elnöke évente hagyományosan két State of the Union beszédet tart: az egyiket ősszel az Európai Parlamentben, a másikat tavasszal az Európai Unió saját egyetemén, a firenzei Európai Egyetemi Intézetben (EUI), idén a járvány miatt csak virtuálisan. Miután az uniós vakcinabeszerzés látványos kudarcot vallott, számos EU-tagállam sajtójában rendre felmerül, hogy a háttéralkuk által a pozíciójába rakott, választást nyerni még soha nem tudott német politikus esetleg távozhatna a posztjáról – így a tavaszi „firenzei” beszédét különösen nagy figyelem kíséri.

 

Mennyire lesz önkritikus? Hogyan magyarázza meg, hogy az EU az izraeliekhez, britekhez, szerbekhez, de még a magyarokhoz képest is lassan olt? Felhozza-e megint, még egy hónap múlva is a törökországi #sofagate-et, amivel az általa személyesen sem éppen kedvelt Charles Michel Európai Tanács-elnököt fúrja? Az EUI által online és Firenzében szervezett kétnapos, az EU jövőjéről szóló rendezvény nyitányaként tartott beszéd előtt ezek a kérdések foglalkoztatták az egyetem környéki nemzetközi buborékot.

 

Firenze a reneszánsz városa, ahol minden elkezdődött, dicsérte kezdésnek a helyszínt a Bizottság elnöke, hogy kifejtse, egy új európai reneszánszra van szükség most is a járvány vége felé haladva. A kék paravános háttér elé az EU-sárga blézerét azonban Brüsszelben vehette fel, a firenzei helyszínen ugyanis egy kivetítőről látszódott csak a német politikus.

 

Von der Leyen meglepően gyorsan rátért a személyét és a Bizottságot érő kritikákra, feltéve pár kérdést, amiket szerinte főleg a válság első hónapjaiban tettek fel: nincsenek-e jobban felvértezve a nemzetállamok a járvány legyőzésére? Nem reagál-e túl lassan az unió? Majd a költői kérdésekre úgy válaszolt: az EU bebizonyította, hogy a kérdésekben foglalt állítások nem igazak, a „demokráciák uniója” képes volt felvenni a kesztyűt, és megoldásokat szállítani nem csupán polgárainak, de a világ többi részének is. Von der Leyen emlékeztetett:

 

az EU-t eredetileg nem arra tervezték, hogy egészségügyi helyzetekkel megbirkózzon, pláne nem arra, hogy legyőzzön egy világjárványt – neki mégis úgy tűnik: ez bizony sikerül.

 

Egyes országok exporttilalmat adtak ki egészségügyi felszerelésekre, mások lezárták a határaikat, de mi mint EU biztosítottuk az áruk további szabad mozgását, folytatta. (Azt nem említette, hogy az emberek szabad mozgását biztosító Schengen közben végelgyengülésben elhunyt.) Majd feltette a kérdések kérdését az unió sokak által lassúsága és béna szerződései miatt kritizált közös vakcinabeszerzését védve: „Nem tudnám elképzelni, mi történt volna, ha egyes nagyobb EU-tagállamok saját útjukat járva lefoglalták volna mások elől a vakcinákat. Mi történne akkor a kisebb tagállamokkal? Mi történne akkor a közös piacunkkal?” Arról nem beszélve, hogy Von der Leyen szerint amennyiben mindenki maga szerezte volna be az EU-ban a vakcinákat, nem pedig közösen, az politikailag is szétfeszítette volna az EU-t.

 

(Itt érdemes emlékeztetni az olvasókat a Spiegel januári tényfeltárására, miszerint mindez nem annyira a Bizottság érdeme: 2020 tavaszán Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia már azon gondolkodott, hogy közösen kellene beszerezni a fejleszteni kezdett oltásokat, de csak nekik, négyüknek, miután az akkor még javában tartó EU-s költségvetési vitákban sem látszott megállapodás, így ezt ebben sem igazán remélhették. Végül a német kormány nyomására a Bizottság kezébe helyezték a feladatot, amely a Mercosur-államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény főtárgyalóját, az olasz Sandra Gallina-t bízta meg a tárgyalások vezetésével.)

 

A Bizottság elnöke úgy látja, az európai vakcinakampány egy siker, ami ugyanis számít, az nem a közösségi médiában oly szépen mutató vakcinadiplomácia, hanem az, hogy egyre növekvő ütemben szállítják az EU-val szerződött cégek a vakcinákat az embereknek. Eddig 200 millió dózist szállították ki csak az EU-ban, ezzel a mennyiséggel az unió felnőtt népességének felét lehetne beoltani az első dózissal: ezt sem Kína, sem Oroszország nem tudta megcsinálni, emlékeztetett. Az EU-ból nemrég kilépett briteket valamiért nem hozta szóba.

 

Aki ezen gondolatok miatt azt gondolja most, hogy Von der Leyen – aki egyébként végzettsége szerint orvos – egy másik univerzumban él, vegye figyelembe, hogy az EU alapvetően továbbra is egy gazdasági szövetség. Ez a Bizottság elnökének gondolkodásmódjában is megjelenik: mint fogalmazott, egyesek mondhatják ugyan, hogy az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok gyorsabb volt a vakcinák beadásával és engedélyezésével, csakhogy az EU úgy érte el „ezt a sikert”, hogy mindeközben a vakcinák világelső exportőre lett. Kanadába, Japánba, az Egyesült Királyságba, Szingapúrba, Mexikóba, Kolumbiába és a COVAX-programnak is rengeteg oltást küldünk, így von der Leyen:

 

„Majdnem annyi vakcinát exportál az EU, mint amennyit a saját polgárainak biztosít. Az EU a világ gyógyszertára, a nyitottság és a fairség a két szlogenje.”

 

Von der Leyen a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltásainál használt „ígéretes és teljesen új” mRNS-technológiát is méltatta, mondván az EU erre helyezi a hangsúlyt. Közölte: ha a vírus továbbterjed Indiában, Oroszországban, Brazíliában, az mindenki számára komoly veszély az esetleges továbbmutálódások miatt. Megismételte azon bizottsági ígéretet, hogy júliusra a kontinens 70 százaléka be lehet oltva.

 

A nyájimmunitásról viszont nem beszélt, inkább arról, hogy szükséges az immunitás megújítása, azon, a médiában is egyre gyakoribb szakértői álláspontra utalva, hogy lehet, rendszeresen be kell majd oltatnia magát az embereknek a koronavírus ellen. Von der Leyen szerint ezért már most fel kell készülnünk a pandémia következő fejezetére: ehhez tovább kell folytatni az oltásokat, be kell oltani a gyerekeket és a tinédzsereket is – ehhez pedig vakcinagyárakat kell építeni itt, Európában, az első szerződés meg is van már a Pfizer-BioNTech-kel, és ez csak az első, lesz folytatás, ígérte.

 

A pandémia rávilágított a sebezhetőségünkre, most azonban újraszabjuk a kontinensünket. Az EU ugyanis olyat tett, amit eddig még soha: „27 tagállam erős támogatásával” hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról, hogy azt befektetésekbe és reformokba fektesse, ez a Next Generation EU névre keresztelt program lesz „a legnagyobb újraépítési program a Marshall-segély óta”, ami az digitalizációt és a környezetvédelmet magába foglaló új reneszánsz alapja lehet, lelkendezett Ursula von der Leyen.

 

Az EU új mottója szerinte a koronavírus-járványra és a klímaváltozásra adott válaszként ezért az kell legyen, hogy „I care”, illetve „we care”: magunkért, a szomszédainkért, a bolygónkért. Viva l’Europa, köszönt végül el beszéde végén szokása szerint, most éppen a konferencia helyszíne miatt olaszul. A Von der Leyent annak geopolitikai Bizottságról szóló ígéretével felkonferáló Renaud Dehousse, az EUI rektora a geopolitikáról semmilyen érdemi szót nem ejtő beszédet ritka erősnek minősítette.

 

FOTÓ: Etienne Ansotte / EC, 2021

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás