+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. június 9. szerda, 17:45
Az év elején életbelépett jogállamisági mechanizmus révén az EU-költségvetés következő hétéves szakaszában a kifizetéseket az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságához kötheti. Ez ellen Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig megígérte: a döntésig biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat. Ezzel azonban az Európai Parlament többsége nem ért egyet – a jobbközéptől a szélsőbalig terjedő frakciók indítványára ezért beperelnék magát a Bizottságot. Gyorsaságra azonban itt se számítsunk.

A szigorú jogállamisági kontrollmechanizmus már tavaly nyáron elbukott az Európai Unióban, amikor gyakorlatilag a német fél – amely akkor a soros elnöki tisztséget is betöltötte – hajlandó volt engedményekre az ilyen ellenőrzéssel szemben elutasító budapesti és varsói vezetéssel szemben.

 

Éppen ezért végül egy lebutított jogállamisági kontrollmechanizmus jött létre

 

(2020/2092-rendelet), amely egyrészről az EU jelenlegi hétéves költségvetési szakaszával indul, másrészről az EU-pénzek kifizetésével, felhasználásával – tehát nem általában – tesz lehetővé ellenőrzést és akár pénzmegvonást jelentő szankciót.

 

Budapest amúgy az utolsó percekben még ezt is meg akarta akadályozni, amikor vétóval fenyegetőzött a költségvetési tárgyalások kapcsán – igaz, nem a jogállamisági mechanizmus ellen, elvégre azt addigra elfogadták már a tagállamok (ahhoz nem is kellett egyhangúság, azaz ott se Budapest, se Varsó nem tudott volna megakadályozni semmit), hanem magával a költségvetéssel és a kínai koronavírus-járvány miatti, hitelből finanszírozott közvetlen EU-segítséggel szemben. Ha átmegy a vétó, akkor Magyarország is elesett volna ezen pénzektől. Végül a vétóval nem is éltek.

 

A Bizottság nem akarja addig az új mechanizmust alkalmazni, amíg az Európai Bíróság nem dönt

 

Az Európai Bíróságnál mindig lehet perelni – Magyarország és Lengyelország pedig élt is ezzel (a céljuk nem a jogállamisági mechanizmus értelmezése, hanem hatályon kívül helyezése). Ennek révén a bíróság lehetőséget kaphat arra, hogy döntésében – értelmezésében – pontosítsa a jogállamiági mechanizmus jelentését és körét. Elvileg egy bírósági előtti eljárás nem akadályozza az adott jogszabály alkalmazását – Ursula von der Leyen bizottsága viszont megígérte:

 

azért, hogy ne legyenek későbbi jogviták, megvárják a bíróság döntését. Azaz legalább addig időt nyer Varsó és Budapest.

 

Ezzel nem ért egyet a tagállami polgárok által választott Európai Parlament, amely szintén az Európai Bíróságnál akarja elérni, hogy az Európai Bizottság ne várakozzék, hanem már most – még a magyar és lengyel per bírósági döntése előtt is akár – alkalmazza a jogállamiság mechanizmust. Az Európai Parlament ezért múlt héten elfogadott egy állásfoglalást (ez itt olvasható magyarul), amelyben bejelenti:

 

nem elégedett a Bizottság politikájával.

 

Az állásfoglalás 12. pontjában lengeti be a parlament, hogy fel kell készülnie egy esetleges bírósági eljárásra a Bizottság ellen.

 

A parlament ezt az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 265. cikkelyére alapozná, amely szerint „[h]a az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank a Szerződéseket megsértve elmulasztja a döntéshozatalt, a tagállamok és az Unió többi intézménye keresettel fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához a jogsértés megállapítása iránt.“ Most tehát a parlament látná úgy, hogy a Bizottság a jogállamisági rendeletben foglaltakat nem hajtaná végre megfelelően.

 

Az állásfoglalást a szélsőjobboldali és az EU-szkeptikus frakciók kivételével valamennyi – azaz a néppárti, a szocdem, a liberális, a zöld és a kommunista – közösen nyújtotta be (a liberális Renew nevében többek között Cseh Katalin momentumus képviselő).

 

Erről szólt a vita szerdán az Európai Parlamentben.

 

Elégedetlen a többség

 

Johannes Hahn, a költségvetésért felelős osztrák EU-biztos a parlamenti vitában a jogállamisági mechanizmus fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy a rendelet ma is már hatályban van, azaz nem állt le a Bizottság sem az ellenőrzésekkel, azaz nem érti, miért gondolná a parlament, hogy ne lenne már most is alkalmazva a rendelet.

 

A vitában Petri Sarvaama, a konzervatív Európai Néppárt észt képviselője maga is méltatta a jogállamisági ellenőrzést lehetővé tevő rendeletet. De arra figyelmeztett:

 

realistának kell maradni. Azaz a rendelet alapján nem lehet bármiféle jogállamisági problémát szankcionálni

 

– erre csak akkor van lehetőség, ha a jogállamisági problémák az EU-költségvetésből fizetett pénzek felhasználásával állnak összefüggésben. Sarvarmaa azt várja el a Bizottságtól, hogy olyan módon alkalmazza a rendeletet, hogy az ne adjon alapot tagállamoknak pereskedésre.

 

Birgit Sippel, német szociáldemokrata politikus már nem volt ennyire megértő a Bizottsággal szemben, szerinte ugyanis nem volt megfelelő kontroll az EU-pénzek kapcsán eddig sem, miközben továbbra is vannak az EU-pénzzekkel összefüggésben jogállamiságsértések – erre lengyel, magyar és cseh példákat említett.

 

Moritz Körner, a liberális Renew-frakció német képviselője is keményen bírálta a Bizottságot, mert szerinte már most is sok időt vesztegettek el, mert „minden euró, amely sötét zsebekben tűnik el, fenyegeti a szavahihetőséget”. Körner szerint elfogadhatatlan és kínos, hogy miközben már az USA is szankcionál bolgár oligarchákat, de az EU még mindig tétlen:

 

„Ursula von der Leyennek el kell döntenie, hogy a jogállamiság oldalán harcol, vagy Orbán Viktorén és Jarosław Kaczyńskién?”

 

Körner szerint nem elegendő mindenféle irányelvet, programot benyújtani, mert ez szerinte a lényeg elodázása lenne csak. Körner azt mondta: az Európai Parlament nem tűrheti tovább az Európai Bizottság tétlenségét az ügyben.

 

A NÉMET JOBBOLDALI LIBERÁLIS FDP-HEZ TARTOZÓ MORITZ KÖRNER SZERINT URSULA VON DER LEYENNEK VÉGRE EL KELL DÖNTENIE, HOGY KINEK AZ OLDALÁN ÁLL. FOTÓ: MK / FB

 

Daniel Freund, a német Zöldek EP-képviselője arról beszélt, hogy eddig huszonnégyszer tárgyalt az Európai Parlament a magyar jogállamról, „és mindez nem akadályozta meg Orbánt, hogy egy korrupt autokrata államot építsen”. Szerinte a Bizottság is felelős azért, hogy

 

„Orbán és barátjai a mi pénzünket lopják”.

 

Freund szerint a Bizottság tétlensége teszi lehetővé, hogy Orbán még mindig hatalmon lehet, és a magyar ellenzéknek alig van esélye szabad és fair választásokon győzni.

 

DANIEL FREUND AZON KEVÉS NÉMET POLITIKUSOK EGYIKE, AKI TÖBBSZÖR TEMATIZÁLTA MÁR A NÉMET AUTÓIPAR SZEREPÉT AZ ORBÁN-REZSIM FENNTARTÁSÁBAN. FOTÓ: DF / FB

 

A széljobb nem vizsgálná a magyar és lengyel jogállamot

 

Gilles Lebreton, a lepenista szélsőjobboldali francia Nemzeti Tömörülés részéről viszont védelmébe vette Budapestet és Varsót,

 

szerinte „stigmatizálja” ezen országokat a jogállamisági mechanizmus. Lebretont azt zavarja, hogy egy tagállam az alkotmánymódosításoknál is be kell tartsa a jogállamisági előírásokat, és ezért szerinte az egész mechanizmus „figyelmen kívül hagyja a szuverenitást és az adott jogi kultúrát”.

 

Ryszard Legutko professzor, a lengyel PiS képviselője – aki nemrég a Terror Háza konferenciáján követelt egyszerre hatékonyabb, autonómabb és gyengébb európai intézményeket – úgy vélte, hogy a jogállamisági előírásokat az Európai Parlament sérti inkább, azaz ő nem támogatja a pert von der Leyenék ellen. (A politikussal készült Azonnali-interjú itt olvasható el.) Legutko szerint a Bizottságnak vissza kell fognia magát a jogállamiság kérdésben, és nem szabad beavatkoznia a tagállamok belső viszonyaiba. Legutko élesen bírálta az Európai Bíróság jogggyakorlatát is.

 

Younous Omarjee, a Franciaországhoz tartozó Réunion-sziget kommunista pártját képviselő politikus arra figyelmeztett, hogy az EU nem tűrhet el olyan rendszereket az EU-n belül, amelyeket az EU-n kívül bírál. A kommunista politikust nagyon zavarja, hogy

 

a Bizottság a dél-európai államok költségvetési politikáját mindig gyorsan tudja kritizálni, ezzel szemben a kelet-európai tagállamok korrupciójával nem akar semmit sem kezdeni.

 

Isabel García Muñoz spanyol szocialista politikus azt mondta, hogy vészjósló a helyzet a jogállamiság tekintetében egyes EU-tagállamokban. Azaz a jogállamiság mechanizmusra nem jókedvből lett szükség, hanem cselekedni kell. „Hat hónap után még mindig várunk”, mert szerinte „a Bizottság részéről még mindig tétlenséget látunk”. A politikust megkérte az ülést vezető alelnök, hogy lassabban beszéljen, mert nehéz fordítani.

 

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt szorgalmazta, hogy a Bizottság „azonnal cselekedjék”.

 

Cseh a problémás esetek között említette Orbán vejét, Tiborcz Istvánt és „Orbán Viktor egyik gyerekkori barátját” (vélhetően Mészáros Lőrincre utalt). Cseh szerint az európai választók szemébe kell belenéznie a Bizottság elnökének. Cseh is ezért kiemelte: a Bizottság eddig teljesen tétlen volt a jogállamiság kérdésében.

 

Sabrina Pignedoli, az olasz Öt Csillag EP-képviselője új színt hozva a vitába közölte, hogy hazája, Olaszország sem jogállam, mert az igazságügyet titkos társaságok, páholyok uralják,

 

és szerinte Olaszországban alapelv: „a jog a barátomra nem vonatkozik”.

 

Valérie Hayer, a francia Macron-párt EP-képviselője szerint az Európai Bizottság tétlensége miatt számos európai ember cserbenhagyva érzi magát. De szerinte nem lehet hagyni, hogy egy kisebbség gazdagodjék az EU-pénzekből, ezért ha a Bizottság nem lép, akkor perelnie kell a parlamentnek.

 

Mislav Kolakušić, horvát független EP-képviselő – aki 2019-ben radikális jobboldali programmal indult el az elnökválasztásokon – azt kifogásolta, hogy a jogállami mechanizmus mögött ideológiai célok húzódnak meg. Azt azonban ő is szorgalmazta, hogy az EU jobban figyeljen a korrupcióra.

 

Kósa Ádám, fideszes EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a parlamentben sokak azért akarnák „megbüntetni” Magyarországot, mert ellenzi az illegális migrációt.

 

Szerinte az európai baloldal hecckampányt folytat Budapest ellen, és sajnálkozását fejezte ki, hogy „az Európai Néppárt is meghajolt ez előtt”. Kósa dicsérte az Európai Bizottságot, hogy az Európai Bíróság döntését megvárja, és csak azután alkalmazza a jogállamisági kontrollmechanizmust.

 

Robert Biedroń, lengyel baloldali EP-képviselő viszont azt hangsúlyozta, hogy „Orbán és Kaczyński önkiszolgáló boltként használják az Európai Uniót”. Vele értett egyet Michal Šimečka liberális szlovák EP-képviselő, aki szerint „tombol” a jogállamellenesség Magyarországon és Lengyelországban.

 

Csak csütörtökön lesz eredmény a per megindításáról

 

A vita végén Johannes Hahn, költségvetési EU-biztos megköszönte a felszólalásokat, amelyek szerinte azt mutatnák meg, mennyire fontos a jogállamiság a képviselőknek. De azt visszautasítja, hogy a Bizottság tétlen lenne.

 

Hahn elmondta, hogy ő is ismeri a problémákat, elvégre egykoron bővítési biztosként sok mindent látott, „ami dühöt váltott ki belőlem”.

 

Hahn azonban azt mondta: jól végig kell gondolni, hol és miként vetik be a jogállamisági mechanizmust, nem szabad elkapkodni az alkalmazását, mert csak így biztosítható, hogy ha majd alkalmazni fogják, akkor sikeres is lehet. Hahn azt hangsúlyozta, hogy

 

nincsenek különféle jogállamok, ez nem egy adott állam kulturális kérdése, hanem a közös jogé.

 

A parlament a kérdésről, hogy perelje-e be tétlenség miatt az Európai Bizottságot, ma este dönt, eredmény csütörtökön reggel lesz. Nagy a valószínűsége, hogy átmegy az igen, elvégre két frakció kivételével valamennyi bírálta a Bizottság vélt vagy valós tétlenségét.

 

Ha az Európai Parlament keresetet akar az Európai Bizottság ellen, akkor erről először értesítenie kell erről. Ekkor a Bizottságnak van két hónapja, hogy válaszoljon a felvétesekre. Ha ezzel se elégedett az Európai Parlament, akkor utána két hónapon belül indíthat pert. Azaz még akár négy hónap telhet el egészen a per megindulásáig.

 

FOTÓ: Christian Creutz / Európai Parlament, 2021

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás