Norvég szakértők sem az AstraZeneca, sem a Johnson & Johnson vakcináit nem akarják használni

2021.05.10. 17:45

A norvég kormány által felkért szakértők azt javasolják a kormánynak, hogy mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik, ezért nincs szükségük az adenovírus-alapú AstraZeneca- és a Johnson & Johnson-vakcinákra, bár szerintük azok továbbra is hatékony szerek.

Norvég szakértők sem az AstraZeneca, sem a Johnson & Johnson vakcináit nem akarják használni

Május 10-én zárult le a norvég hatóságok ellenőrzése, amit még márciusban indítottak, miután felmerült a gyanú, hogy a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca vakcinái vérrögképződést okozhattak pár beoltottnál, akik közül sajnos páran életüket is vesztették.

A gyártó és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hiába adott ki közleményt, hogy az AstraZeneca-vakcinák még továbbra is biztonságosak, márciusban Európa-szerte több országban leállították az oltóanyag használatát, majd egy héttel később folytatatták az oltáskampányok a szerrel.

Azonban Norvégia nem tett így, és a későbbiekben már elképzelhető, hogy többé nem is fogják használó az adenovírus-alapú vakcinákat:

a norvég kormány által felkért szakértők ugyanis azt javasolják a kormánynak, hogy ne használják az AstraZenecát.

A jelentésben megjegyzik, hogy az AstraZenecával beoltottak körében nagyon ritka esetben vérrögök alakulhatnak ki, de emellett figyelembe vették azt is, hogy Norvégiában jelenleg elég alacsony az aktív koronavírusos esetek száma, ami miatt nem annyira sürgős felpörgetni a jelenlegi oltáskampányt.

Ezzel egyidőben a Norvég Közegészségügyi Intézet is kiadott egy közleményt, ahol hasonló érveket sorakoztattak fel az egydózisú Johnson & Johnson ellen, és azt ajánlották a kormánynak, hogy ne engedélyeztessék az amerikai oltóanyag használatát.

A norvég egészségügyiminisztérium már reagált is a szakértők javaslataira. Mint közleményükben írják, figyelembe fogják venni a szakértők megállapításait és javaslatait, és a jelentéseik segítségével döntenek arról, hogy mi legyen a két adenovírus-alapú vakcina sorsa.

Az AstraZenecával való oltást Norvégiában még március 11-én állították le, míg a Johnson & Johnson vakcináit még el se kezdték használni, mivel a gyártó visszatartotta az Európába tartó a szállítmányait, amíg ki nem vizsgálták az Egyesült Államokban feltárt vérrögképződéses eseteket. 

Az USA-ban még akkor állították le a szer használatát, miután hétmillió beoltottból hat személynél vérrög keletkezett az oltás után,

és közülük egy ember az életét is vesztette.

Az EMA még március 11-én adta meg az ideiglenes használatot az amerikai vakcinának, és az előzetes tervek szerint áprilistól kezdődött volna meg a disztribúció. Végül április 20-án kezdték el a szer szállítását, miután a gyártó és az EMA módosította a felhasználási tájékoztatását, és feltüntették, hogy nagyon ritka esetekben vérrögképzést okozhat a vérrögképződésre hajlamos személyeknél – a nagyon ritka eset azt jelenti, hogy egymillió beoltottnál egy személynél jelentkezhet ez a mellékhatás.

A norvégok inkább mRNS-vakcinákat használnának

Mind a kormány által felkért szakértők az AstraZeneca esetén, mind a Johnson & Johnson vakcináját vizsgáló Norvég Közegészségügyi Intézet azt javasolja a norvég kormánynak, hogy inkább az mRNS-alapú vakcinák, azaz az amerikai-német fejlesztésű Pfizer-BioNTech, illetve az amerikai Moderna készítményeit használják, mivel szerintük az biztonságosabb, és magasabb fokú védelmet biztosít, mint a két adenovírus-alapú vakcina – bár mint azt a Vox elmagyarázta, a hatékonyság alapján nehéz összehasonlítani a vakcinákat, hiszen a klinikai tesztek harmadik fázisát más körülmények és más protokoll szerint vizsgálták a különböző vakcina esetén, így közös nevező hiányában nehéz ezeket egymáshoz mérni. Ugyanerről beszélt Letoha Tamás kutatóorvos is az Azonnali podcastjében.  

A Norvég Közegészségügyi Intézet a jelentésében azt írja, hogy ugyan jelenleg Norvégiának nincs szüksége a Johnson & Johnson vakcináira, azonban úgy vélik:

a Johnson & Johnson-vakcinák alkalmasak a sürgősségi oltásra, hiszen csak egyetlen dózist kell beadni belőle, és hosszabb ideig tárolhatók.

„Fontos, hogy vészhelyzet esetére eltároljuk a vakcinát, arra az esetben, ha az mRNS-vakcinaszállítmányok elmaradnának” – áll a jelentésben.

Az AstraZenecáról még március elején derült ki, hogy hogy bizonyos személyeknél vérrögképződést okozhat, ugyanakkor az oltási utáni vérrögképződésre az esély még mindig alacsonyabb, mint például a dohányzás vagy a fogamzásgátló tabletta használata esetén. Korábban ebben a cikkben jártunk utána, hogy kell-e egyáltalán tartani a brit-svéd fejlesztésű vakcinától, és mi állhat a vérrögképződés mögött.

Magyarországon a szer használatát fel se függesztették, ugyanakkor volt olyan budapesti háziorvos, aki a vakcinával kapcsolatban felmerülő rossz hírek miatt nem volt hajlandó használni a szert, és több olvasónk is jelezte, hogy a második oltást nem akarta beadni a háziorvos. Akkor Kunetz Zsombor szakorvos úgy fogalmazott az Azonnalinak, hogy az AstraZenecának semmi olyan súlyos mellékhatása nincs, ami korábban ne lett volna ismert.

Ugyanakkor az AstraZenecával az Európai Bizottság nem hosszabbított szerződést, bár ennek az oka leginkább abban keresendő, hogy a Bizottság inkább az mRNS-alapú vakcinákat preferálja (nemrégiben 900+900 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcináról állapodott meg a Bizottság és a gyártó), illetve a brit-svéd gyógyszeripari cég kapacitásproblémák miatt nem tudta időben teljesíteni az EU-val kötött szerződéseket: 2021 második negyedévére a tervezett 300 millió adag helyett mindössze csak 120 millió adagot fog leszállítani a cég.

NYITÓKÉP: Gencat / Flickr

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek