+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 16. péntek, 13:16
Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Mint azt a magyar sajtóban az Azonnali elsőként részletesen megírta: hét eleje óta azon spekulál a korábbi jugoszláv tagállamok sajtója, hogy a konzervatív-jobboldali Janez Janša vezette szlovén kormány egy olyan, ún. non papert – egy olyan nem hivatalos dokumetum, amely informális javaslatokat tartalmaz bizonyos kérdések kapcsán – juttathatott el a belga Charles Michelnek, az EU-tagállamok állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben Janša többek között úgy segítené a Nyugat-Balkán országok európai integrációját, illete a térség stabilizációját, hogy etnikai alapon újrarajzolná a térség térképét.

 

A megoldásjavaslat kvázi feldarabolná a jelenleg ismert Bosznia-Hercegovinát, a többségében albán etnikumból álló Koszovót beolvasztaná Albániába, illetve létrejöhetne a nagyalbán mellett a nagyszerb, illetve a nagyhorvát állam is. A térség szakértőjével, Németh Ferenccel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójával interjúnkban azt járjuk körbe, hogy mennyire reális egy ilyen elképzelés, mit jelentene ez a térségre nézve, és valóban köze lehet-e a magyar miniszterelnöknek a tervhez.

 

+ + +

 

Mekkora a realitása, hogy Szlovénia ilyet javasolna?

 

A realitása viszonylag kicsi, viszont mindenképpen meglepő, ha Szlovéniában ezen az ötleten gondolkodnak és napvilágot látott egy ilyen non paper, ugyanis Szlovénia nagyon jól ismeri a Nyugat-Balkán politikai és társadalmi történetét. Az elmúlt években az ország folyamatosan támogatta a Nyugat-Balkán uniós integrációját és több alkalommal is kijelentette, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina integritását, és nem támogatja a határok megváltoztatását a térségben.

 

Amennyiben ez valóban Szlovéniából eredeztethető, annak a magyarázata az lehet, hogy

 

ez egyfajta tapogatózás a szlovén külügy részéről, hogy Szlovénia uniós soros elnöksége előtt mennyire lennének erre vevők az EU és a nagyobb tagállamok egy ilyen megoldási javaslatra.

 

Janez Janša szlovén miniszterelnöknek – amennyiben tőle eredeztethető az ötlet –, pedig biztosan nem kifizetődő ennek a tervnek a progagálása sem az EU-n belül, se odahaza; a támogatottsága ettől nem fog megnőni.

 

INTERJÚALANYUNK, NÉMETH FERENC, A KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET KUTATÓJA. KUTATÁSI TERÜLETE A NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGOK BEL- ÉS KÜLPOLITIKÁJA, BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS AZ EUROATLANTI INTEGRÁCIÓJA. FOTÓ: KKI

 

Van-e realitása magának a tervnek, egyáltalán jó ötlet-e?

 

Sem realitását, sem a megvalósíthatóságát nem látom. Ilyen radikális lépéseket nem merne bevállalni egyik ország sem, a terv támogatását az EU sem vállalná fel. Többségben vannak azok az országok, amelyek kizárják a Nyugat-Balkánon lévő határok megbolygatását: az egyik legnagyobb ellenző ráadásul Németország.

 

Hosszú- és rövidtávon sem hozna stabilitást vagy fejlődést a térségnek, és újabb politikai és társadalmi válsággócokat eredményezne.

 

A határmódosításokról nem is kérdeznék meg a társadalmat, ami egy újabb problémáját jelenti ennek a non papernek.

 

Lehet-e benne orosz szál?

 

Ha történne egy ilyen nagy erejű változás, az a nagyhatalmak, azaz az Egyesült Államok és Oroszország beleegyezése nélkül nem történhetne meg. Kétlem, hogy Oroszország támogatná a határmódosítási javaslatot. Neki a jelenlegi helyzet a Nyugat-Balkánon ideálisnak mondható: Koszovó státusza nem rendezett, Bosznia-Hercegovina kvázi működésképtelen.

 

Oroszország számára ez jó, mert szinte zéró anyagi befektetéssel ellehetetleníti azt, hogy Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina a közeljövőben csatlakozzon a NATO-hoz.

 

De ez nem lökné az uniótól távolabb az országokat?

 

De, távolabb lökné, és ez a baj. Az is távolabb lökné az EU-tól őket, ha megvalósulnának ezek a tervek. A jelenlegi helyzetben sem halad jól a térség uniós integrációja, de egy ilyen tervvel még több akadály elé kerülnének ezek az országok.

 

Ha megvalósulna a terv, annak milyen hatása lenne? Már eleve magának a tervnek a kiszivárgásának lehet-e hatása?

 

A kiinduló tézisem, hogy nincs realitása ennek a megvalósulásának. Amennyiben mégis megvalósulnának a non paperben leírtak,

 

könnyedén válhat újra konfiktuszónává a térség, hiszen ez a non paper az etnikai határvonalakat kívánja követni.

 

Azonban ez nem olyan egyszerű, kizárólag ezzel nem lehet stabilitást teremteni sem a Nyugat-Balkánon, sem Európa más részein.

 

A határvonalak módosítása ezenkívül eléggé divatjamúlt javaslat a XXI. században. Jelenleg egyik uniós ország vagy nyugat-balkáni ország nem támogatja kormányzati szinten a határmódosítási törekvéseket.

 

De Szerbia és Koszovó kapcsán a területcsere is felmerült korábban.

 

Mindig vannak és lesznek olyan politikusok, akik néha bedobják ezt a témakört, de a társadalom sem támogatja az ilyen radikális határmódosítási ötleteket. Kétségtelen azonban, hogy ez a téma évről évre visszatérő motívumként jelentkezik a Nyugat-Balkánon.

 

Lehet-e magyar szál, amiről a szlovén és a horvát sajtó ír? Orbán Viktor dolgozószobájában is sokszor lehetett látni Bosznia-Hercegovináról egy etnikai térképet.

 

Nem látok sok lehetőséget abban, hogy Budapest azonosulni tudna ezzel a non paperrel. Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy a határmódosítások csak még több problémát szülnek. A magyar külpolitikai érdek a térség stabilitása, és hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb uniós tagok legyenek, de ezzel az ötlettel még távolabbi céllá módosulna mindkettő.

 

Magyarország kormánytól függetlenül folyamatosan támogatja a Nyugat-Balkán uniós integrációját.

 

Nem hiszem, hogy a budapesti döntéshozók fejében felmerült volna egy ilyen határmódosítási javaslat kivitelezése, hiszen ebből Magyarország nem profitálna.

 

Magyarországnak nem jó, ha a Nyugat-Balkán instabil. Márpedig egy ilyen etnikai alapon történő határmódosítással csak az instabilitás garantálható, és az, hogy nem lesznek uniós tagállamok.

 

De miért is problémás Bosznia-Hercegovina? Díjnyertes cikksorozatunkban kifejtettük! Ha pedig még ennél is bővebben érdekelne a téma, a Külügyi és Külgazdasági Intézet április 22-én tart konferenciát a témáról. Regisztrálni itt lehet.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Budafok-Tétényt és Újbuda egy részét magában foglaló 18-as választókerületben a Momentum elnökségi tagják, Tóth Endrét támogatják majd Jakab Péterék.

A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban jeleneg még nagyon messze vagyunk.

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás