Újra konfliktuszónává válhat a Balkán, ha elkezdjük módosítani a határokat

2021.04.16. 13:16

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Újra konfliktuszónává válhat a Balkán, ha elkezdjük módosítani a határokat

Mint azt a magyar sajtóban az Azonnali elsőként részletesen megírta: hét eleje óta azon spekulál a korábbi jugoszláv tagállamok sajtója, hogy a konzervatív-jobboldali Janez Janša vezette szlovén kormány egy olyan, ún. non papert – egy olyan nem hivatalos dokumetum, amely informális javaslatokat tartalmaz bizonyos kérdések kapcsán – juttathatott el a belga Charles Michelnek, az EU-tagállamok állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben Janša többek között úgy segítené a Nyugat-Balkán országok európai integrációját, illete a térség stabilizációját, hogy etnikai alapon újrarajzolná a térség térképét.

A megoldásjavaslat kvázi feldarabolná a jelenleg ismert Bosznia-Hercegovinát, a többségében albán etnikumból álló Koszovót beolvasztaná Albániába, illetve létrejöhetne a nagyalbán mellett a nagyszerb, illetve a nagyhorvát állam is. A térség szakértőjével, Németh Ferenccel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójával interjúnkban azt járjuk körbe, hogy mennyire reális egy ilyen elképzelés, mit jelentene ez a térségre nézve, és valóban köze lehet-e a magyar miniszterelnöknek a tervhez.

+ + +

Mekkora a realitása, hogy Szlovénia ilyet javasolna?

A realitása viszonylag kicsi, viszont mindenképpen meglepő, ha Szlovéniában ezen az ötleten gondolkodnak és napvilágot látott egy ilyen non paper, ugyanis Szlovénia nagyon jól ismeri a Nyugat-Balkán politikai és társadalmi történetét. Az elmúlt években az ország folyamatosan támogatta a Nyugat-Balkán uniós integrációját és több alkalommal is kijelentette, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina integritását, és nem támogatja a határok megváltoztatását a térségben.

Amennyiben ez valóban Szlovéniából eredeztethető, annak a magyarázata az lehet, hogy

ez egyfajta tapogatózás a szlovén külügy részéről, hogy Szlovénia uniós soros elnöksége előtt mennyire lennének erre vevők az EU és a nagyobb tagállamok egy ilyen megoldási javaslatra.

Janez Janša szlovén miniszterelnöknek – amennyiben tőle eredeztethető az ötlet –, pedig biztosan nem kifizetődő ennek a tervnek a progagálása sem az EU-n belül, se odahaza; a támogatottsága ettől nem fog megnőni.

INTERJÚALANYUNK, NÉMETH FERENC, A KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET KUTATÓJA. KUTATÁSI TERÜLETE A NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGOK BEL- ÉS KÜLPOLITIKÁJA, BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS AZ EUROATLANTI INTEGRÁCIÓJA. FOTÓ: KKI

Van-e realitása magának a tervnek, egyáltalán jó ötlet-e?

Sem realitását, sem a megvalósíthatóságát nem látom. Ilyen radikális lépéseket nem merne bevállalni egyik ország sem, a terv támogatását az EU sem vállalná fel. Többségben vannak azok az országok, amelyek kizárják a Nyugat-Balkánon lévő határok megbolygatását: az egyik legnagyobb ellenző ráadásul Németország.

Hosszú- és rövidtávon sem hozna stabilitást vagy fejlődést a térségnek, és újabb politikai és társadalmi válsággócokat eredményezne.

A határmódosításokról nem is kérdeznék meg a társadalmat, ami egy újabb problémáját jelenti ennek a non papernek.

Lehet-e benne orosz szál?

Ha történne egy ilyen nagy erejű változás, az a nagyhatalmak, azaz az Egyesült Államok és Oroszország beleegyezése nélkül nem történhetne meg. Kétlem, hogy Oroszország támogatná a határmódosítási javaslatot. Neki a jelenlegi helyzet a Nyugat-Balkánon ideálisnak mondható: Koszovó státusza nem rendezett, Bosznia-Hercegovina kvázi működésképtelen.

Oroszország számára ez jó, mert szinte zéró anyagi befektetéssel ellehetetleníti azt, hogy Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina a közeljövőben csatlakozzon a NATO-hoz.

De ez nem lökné az uniótól távolabb az országokat?

De, távolabb lökné, és ez a baj. Az is távolabb lökné az EU-tól őket, ha megvalósulnának ezek a tervek. A jelenlegi helyzetben sem halad jól a térség uniós integrációja, de egy ilyen tervvel még több akadály elé kerülnének ezek az országok.

Ha megvalósulna a terv, annak milyen hatása lenne? Már eleve magának a tervnek a kiszivárgásának lehet-e hatása?

A kiinduló tézisem, hogy nincs realitása ennek a megvalósulásának. Amennyiben mégis megvalósulnának a non paperben leírtak,

könnyedén válhat újra konfiktuszónává a térség, hiszen ez a non paper az etnikai határvonalakat kívánja követni.

Azonban ez nem olyan egyszerű, kizárólag ezzel nem lehet stabilitást teremteni sem a Nyugat-Balkánon, sem Európa más részein.

A határvonalak módosítása ezenkívül eléggé divatjamúlt javaslat a XXI. században. Jelenleg egyik uniós ország vagy nyugat-balkáni ország nem támogatja kormányzati szinten a határmódosítási törekvéseket.

De Szerbia és Koszovó kapcsán a területcsere is felmerült korábban.

Mindig vannak és lesznek olyan politikusok, akik néha bedobják ezt a témakört, de a társadalom sem támogatja az ilyen radikális határmódosítási ötleteket. Kétségtelen azonban, hogy ez a téma évről évre visszatérő motívumként jelentkezik a Nyugat-Balkánon.

Lehet-e magyar szál, amiről a szlovén és a horvát sajtó ír? Orbán Viktor dolgozószobájában is sokszor lehetett látni Bosznia-Hercegovináról egy etnikai térképet.

Nem látok sok lehetőséget abban, hogy Budapest azonosulni tudna ezzel a non paperrel. Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy a határmódosítások csak még több problémát szülnek. A magyar külpolitikai érdek a térség stabilitása, és hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb uniós tagok legyenek, de ezzel az ötlettel még távolabbi céllá módosulna mindkettő.

Magyarország kormánytól függetlenül folyamatosan támogatja a Nyugat-Balkán uniós integrációját.

Nem hiszem, hogy a budapesti döntéshozók fejében felmerült volna egy ilyen határmódosítási javaslat kivitelezése, hiszen ebből Magyarország nem profitálna.

Magyarországnak nem jó, ha a Nyugat-Balkán instabil. Márpedig egy ilyen etnikai alapon történő határmódosítással csak az instabilitás garantálható, és az, hogy nem lesznek uniós tagállamok.

De miért is problémás Bosznia-Hercegovina? Díjnyertes cikksorozatunkban kifejtettük! Ha pedig még ennél is bővebben érdekelne a téma, a Külügyi és Külgazdasági Intézet április 22-én tart konferenciát a témáról. Regisztrálni itt lehet.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek