+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2020. december 21. hétfő, 18:43
A Bosznia-Hercegovinát megalkotó daytoni egyezmény 25. évfordulójáról szóló sorozatunk tetszett meg a zsűrinek.

A Veiszer Alinda, Varró Szilvia, Weyer Balázs, Dudás Gergely, Both Vilmos, Hermann Irén, Nyáry Krisztián alkotta zsűri hétfő este közölte: 2020 novemberében a Minőségi Újságírás-díjat Fabók Bálint és Jandó Zoltán, a G7 újságírói kapták a Magyarországon élő milliárdos, Rahimkulov Ruszlan és fiai pályájának bemutatásáért, valamint az érdekeltségeikbe tartozó kulturális szervezetek tao-támogatásáról szóló cikkükért. Gratulálunk nekik!

 

A győztes írásokon túl a beérkezett nevezések közül a zsűri három másik munkát is kiemelésre méltónak tartott. Mint írják:

 

+ Az Azonnali több szerző által jegyzett, egész hétvégére való, számos cikket és podcastot is tartalmazó Bosznia-Hercegovináról szóló összeállítása, ami a daytoni megállapodás évfordulójára készült, változatosan és alaposan járta körül a történelmi eseményt, annak kiváltó okait és hatását a mára.

 

+ Bódis András, a Válasz Online újságírója a magyar kormányzat bizalmát élvező török Polat-család magyarországi üzleti érdekeltségeit vette tételesen sorra.

 

+ Pálos Máté, a Magyar Narancs újságírója a Kertész Imre szerzői jogaiért folyó perről adott – nem először – pontos hátteret

 

De mi is ez az azonnalis cikksorozat?

 

Több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 100 kilométerre – ezt szerettük volna megváltoztatni a november 21-22-i hétvégén, a Bosznia-Hercegovinát megalakító daytoni békefolyamat letárgyalásának 25. évfordulóján. Erre a pár napra még a logónkat is megváltoztattuk, a Habsburg-fekete-sárga logó Bosznia-Hercegovina nemzeti színeit és jelképeit öltötte magára. Igazi csapatmunkáról van szó:

 

az anyagokat Techet Péter, Szalai Máté, Bárány Balázs, Galavits Patrik, Balogh Gábor, Szabó Zoltán, Losoncz Alpár, Vitárius Bence, Szűcs Donát és Varsányi Bence készítette, az ötletgazda és a szerkesztő Bukovics Martin volt.

 

+ Bárány Balázs történész összefoglalta, hogy mi is volt pontosan a Bosznia-Hercegovina mai formáját megteremtő daytoni egyezmény, és miért épp ez a poszthidegháborús világ legszimbolikusabb eseménye. 

 

+ Az Azonnali podcastjában, a Helyzetben egy a boszniai háború kirobbanásakor a jugoszláv néphadseregben szolgáló vajdasági magyar, Győrffy Zoltán mondta el, milyen volt átélni mindezt a helyszínen, Németh Ferenc, a KKI kutatója pedig a mai Bosznia-Hercegovina kihívásairól beszélt

 

+ Balogh Gábor azt írta meg, milyen volt gyerekként a tévében szembesülni a boszniai háborúval, azaz azzal, amikor egy háborúban nincsenek se jók, se rosszak.

 

+ Techet Péter jogfilozófus-történész, az Azonnali főmunkatársa azt járta körbe, hogyan lehet(ne) meghaladni az etnikai törésvonalakat a Dayton által bosnyák-horvát-szerb etnógettókra szabdalt Bosznia-Hercegovinában, és milyen jelek utal(hat)nak arra, hogy ez sikerülhet. Szarajevói értelmiségiek eközben a daytoni békeegyezmény revízióját szeretnék, leírták, miért.

 

+ Vahidin Preljević, a szarajevói egyetem professzora arról beszélt, hogy mivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya egy nemzetközi egyezmény része, ezért a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz se valódi béke, se belső szuverenitás, az ország szétesése viszont Európa legnagyobb geopolitikai katasztrófája lenne.

 

+ Sabrina P. Ramet, a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója interjúban mondta el, kutatásai szerint pontosan mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők.

 

+ Miért nem akar Bosznia-Hercegovinához tartozni az ország szerb része? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza a Boszniai Szerb Köztársaság külsős szemmel alig érthető mítoszairól beszélt.

 

+ Losoncz Alpár filozófus, az Újvidéki Egyetem professzora írásában azt fejtegette, hogy miért volt nehéz cipelnie a muzulmán bosnyákoknak a világ közvéleménye által beléjük vetített dolgok terheit.

 

+ Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a bosnyák iszlamisták furcsaságainak járt utána, például annak, hogy terroristáik miért nem akarnak otthon robbantgatni.

 

+ Magyar parlamenti és EP-képviselők videóban válaszoltak arra, milyen Balkán-politikát kéne folytatnia Magyarországnak, és van-e helye Boszniának az EU-ban, különös tekintettel az ott élő nagyszámú muszlim bosnyákokra.

 

+ Szabó Zoltán hosszúhetényi borász fotókban mutatta meg azt a Boszniát, amit a Wizz Air-gépek utasai nem fognak látni soha, és amiért mindig megéri útra kelni. Szűcs Donát pedig arról írt, miért lesz érdemes elnézni Szarajevóba a járvány után.

 

Jó olvasást!

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Aleksandar Vučić szerb államfő ocsmány bornak nevezte az isztriai malvaziját, ami szerinte ihatatlan. Utánajártunk: nem az.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás