+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2020. december 21. hétfő, 18:43
A Bosznia-Hercegovinát megalkotó daytoni egyezmény 25. évfordulójáról szóló sorozatunk tetszett meg a zsűrinek.

A Veiszer Alinda, Varró Szilvia, Weyer Balázs, Dudás Gergely, Both Vilmos, Hermann Irén, Nyáry Krisztián alkotta zsűri hétfő este közölte: 2020 novemberében a Minőségi Újságírás-díjat Fabók Bálint és Jandó Zoltán, a G7 újságírói kapták a Magyarországon élő milliárdos, Rahimkulov Ruszlan és fiai pályájának bemutatásáért, valamint az érdekeltségeikbe tartozó kulturális szervezetek tao-támogatásáról szóló cikkükért. Gratulálunk nekik!

 

A győztes írásokon túl a beérkezett nevezések közül a zsűri három másik munkát is kiemelésre méltónak tartott. Mint írják:

 

+ Az Azonnali több szerző által jegyzett, egész hétvégére való, számos cikket és podcastot is tartalmazó Bosznia-Hercegovináról szóló összeállítása, ami a daytoni megállapodás évfordulójára készült, változatosan és alaposan járta körül a történelmi eseményt, annak kiváltó okait és hatását a mára.

 

+ Bódis András, a Válasz Online újságírója a magyar kormányzat bizalmát élvező török Polat-család magyarországi üzleti érdekeltségeit vette tételesen sorra.

 

+ Pálos Máté, a Magyar Narancs újságírója a Kertész Imre szerzői jogaiért folyó perről adott – nem először – pontos hátteret

 

De mi is ez az azonnalis cikksorozat?

 

Több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 100 kilométerre – ezt szerettük volna megváltoztatni a november 21-22-i hétvégén, a Bosznia-Hercegovinát megalakító daytoni békefolyamat letárgyalásának 25. évfordulóján. Erre a pár napra még a logónkat is megváltoztattuk, a Habsburg-fekete-sárga logó Bosznia-Hercegovina nemzeti színeit és jelképeit öltötte magára. Igazi csapatmunkáról van szó:

 

az anyagokat Techet Péter, Szalai Máté, Bárány Balázs, Galavits Patrik, Balogh Gábor, Szabó Zoltán, Losoncz Alpár, Vitárius Bence, Szűcs Donát és Varsányi Bence készítette, az ötletgazda és a szerkesztő Bukovics Martin volt.

 

+ Bárány Balázs történész összefoglalta, hogy mi is volt pontosan a Bosznia-Hercegovina mai formáját megteremtő daytoni egyezmény, és miért épp ez a poszthidegháborús világ legszimbolikusabb eseménye. 

 

+ Az Azonnali podcastjában, a Helyzetben egy a boszniai háború kirobbanásakor a jugoszláv néphadseregben szolgáló vajdasági magyar, Győrffy Zoltán mondta el, milyen volt átélni mindezt a helyszínen, Németh Ferenc, a KKI kutatója pedig a mai Bosznia-Hercegovina kihívásairól beszélt

 

+ Balogh Gábor azt írta meg, milyen volt gyerekként a tévében szembesülni a boszniai háborúval, azaz azzal, amikor egy háborúban nincsenek se jók, se rosszak.

 

+ Techet Péter jogfilozófus-történész, az Azonnali főmunkatársa azt járta körbe, hogyan lehet(ne) meghaladni az etnikai törésvonalakat a Dayton által bosnyák-horvát-szerb etnógettókra szabdalt Bosznia-Hercegovinában, és milyen jelek utal(hat)nak arra, hogy ez sikerülhet. Szarajevói értelmiségiek eközben a daytoni békeegyezmény revízióját szeretnék, leírták, miért.

 

+ Vahidin Preljević, a szarajevói egyetem professzora arról beszélt, hogy mivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya egy nemzetközi egyezmény része, ezért a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz se valódi béke, se belső szuverenitás, az ország szétesése viszont Európa legnagyobb geopolitikai katasztrófája lenne.

 

+ Sabrina P. Ramet, a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója interjúban mondta el, kutatásai szerint pontosan mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők.

 

+ Miért nem akar Bosznia-Hercegovinához tartozni az ország szerb része? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza a Boszniai Szerb Köztársaság külsős szemmel alig érthető mítoszairól beszélt.

 

+ Losoncz Alpár filozófus, az Újvidéki Egyetem professzora írásában azt fejtegette, hogy miért volt nehéz cipelnie a muzulmán bosnyákoknak a világ közvéleménye által beléjük vetített dolgok terheit.

 

+ Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a bosnyák iszlamisták furcsaságainak járt utána, például annak, hogy terroristáik miért nem akarnak otthon robbantgatni.

 

+ Magyar parlamenti és EP-képviselők videóban válaszoltak arra, milyen Balkán-politikát kéne folytatnia Magyarországnak, és van-e helye Boszniának az EU-ban, különös tekintettel az ott élő nagyszámú muszlim bosnyákokra.

 

+ Szabó Zoltán hosszúhetényi borász fotókban mutatta meg azt a Boszniát, amit a Wizz Air-gépek utasai nem fognak látni soha, és amiért mindig megéri útra kelni. Szűcs Donát pedig arról írt, miért lesz érdemes elnézni Szarajevóba a járvány után.

 

Jó olvasást!

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

Van még itt cikk a témában:
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás