Kétségessé vált a koszovói kiegyezés

Nem várt gyorsasággal romlott meg a viszony Belgrád és Pristina között. Az Európai Unió ugyan igyekszik életben tartani a megbékélési folyamatot, de komoly kétségek merültek fel.

Füstbe ment tegnap a nagy várakozások övezete brüsszeli szerb-koszovói csúcstalálkozó, miután Aleksandar Vučić szerb államfő nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni koszovói kollégájával, Hashim Thaçival. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Politico értesülései szerint a szerb tisztviselők egyebek mellett azzal indokolták a találkozó meghiúsulását, hogy a koszovói hatóságok nem hagyták jóvá Vučić vasárnapra tervezett koszovói látogatásának útitervét.

Thaçi úgy nyilatkozott, hogy nincsenek információi az előre egyeztetett menetrendben történt esetleges változásokról. A koszovói külügyminiszter viszont elismerte a Balkan Insight munkatársainak, hogy Vučić Gazivoda-tónál tervezett látogatását mindenképp megakadályoznák.

Ez töréspontnak számít Belgrád szempontjából, ugyanis Marko Đurić, a koszovói ügyekért felelős szerb tisztviselő kijelentette, hogy Vučić biztosan fel fogja keresni az Ibar folyó mesterséges felduzzasztásával létrehozott tavat, amennyiben Koszovóba látogat.

A hirtelen igencsak feszültté vált szerb-koszovói viszony nem teljesen előjelek nélküli. Đurićot pár nappal ezelőtt nem engedték belépni Koszovóba a helyi hatóságok, noha látogatását előre bejelentette az illetékes szerveknél, adta hírül a szerb állami hírügynökség.

Federica Mogherini a meghiúsult találkozó ellenére igyekszik még szeptemberben újra tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket. A jelenlegi felfokozott hangulat miatt úgy tűnik, hogy nem lesz könnyű feladata.

Váratlan fordulat

A két államfő augusztus végén az ausztriai Alpbach-konferencia panelbeszélgetésén még arról beszélt, hogy az együttélés érdekében rendezni kell a lassan tíz éve húzódó vitát Koszovó függetlenségének elismeréséről. A közös fellépés szimbolikusnak számított, és számos szakértő is úgy gondolta, hogy elérhető közelségbe került a normalizáció.

A határok etnikai alapon történő megváltoztatása – a félelmek szerint – súlyosan befolyásolhatná a térség stabilitását és akár egy dominó-effektust is elindíthatna a Balkánon. A 90-es évek véres konfliktusainak, és az elégtelen nyugat-európai fellépés emléke még eleven él a döntéshozókban.

FOTÓ: Twitter / AJ+ – A háborúban eltűntek családtagjainak felvonulása 2018. augusztus 30-án, Pristinában.