+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. április 11. vasárnap, 10:10
Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a Harmadik Birodalom balkáni hadjáratát. A Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszaszerzése után ez volt a revízió negyedik állomása, ami később már eloldhatatlan köteléknek bizonyult Magyarország és Németország között.

1941. április 6-án a náci Németország megtámadta Jugoszláviát. Bár Hitler eredeti tervei között ez nem szerepelt, előző évben legszorosabb szövetségese, Mussolini a Balkánon kezdett terjeszkedni. A brit erők által támogatott Görögországgal azonban meggyűlt a baja, ezért a Führer úgy döntött, hogy beavatkozik – ehhez számított a délszláv állam támogatására is.

 

A revíziós csapdahelyzet

 

Március 27-én azonban a németbarát jugoszláv kormányt katonai puccs buktatta meg, amely nem kívánt asszisztálni a tengelyhatalmak balkáni terveihez. Hitler ekkor elhatározta, hogy Jugoszláviát is lerohanja. Ekkor jelezte Magyarország felé is, hogy számít a segítségére, cserébe pedig támogatja a további határrevíziót.

 

Teleki Pál miniszterelnök ekkor csapdahelyzetbe került. Nemcsak az 1940 decemberében aláírt jugoszláv-magyar örökbaráti szerződés miatt, hanem azért is, mert tudta: az akcióval Nagy-Britannia hadüzenetét is kockáztatja.

 

A további revízió elől azonban kitérni nem lehetett, ezért április 3-án hajnalban öngyilkosságot követett el.

 

Ugyan a tragédia mind Magyarországon, mind külföldön nagy megrendülést váltott ki, sem a politikai, sem a katonai vezetés nem lépett, és nem változtatott a kijelölt irányon. Teleki utóda, a korábbi külügyminiszter, Bárdossy László lett. Bár tapasztalt diplomata volt, nem fontolta meg elődje üzenetét – ehelyett átengedte Magyarország területén a német csapatokat. A katonai bevonulást sem hamarkodta el: megvárta, amíg Jugoszlávia felbomlik, és Horvátország kikiáltja függetlenségét. Csak ezt követően indultak meg a magyar csapatok a Délvidék visszaszerzésére.

 

A REVÍZIÓ EREDMÉNYEI. FORRÁS: NKP.HU

 

Reakciók itthon és külföldön

 

Az akció eredményeképp Magyarországhoz került a baranyai háromszög, Bácska és Muraköz.

 

Ez összesen 11 ezer négyzetkilométer és egymillió új lakost jelentett – igaz, ez utóbbiaknak csupán negyven százaléka volt magyar.

 

A várakozásokkal ellentétben a németek nem adták át a Bánátot, azt inkább saját irányításuk alatt tartották.

 

A revíziós sikerekhez kapcsolódó öröm azonban továbbra is nagy volt, ami a korabeli sajtótermékekben is érzékelhető. 1941. április 13-án például a Magyar Nemzet című napilap így mutatta be a Magyar Királyi Honvédség délvidéki bevonulását:

 

„Szabadka, Zombor, a baranyai háromszög ősi magyar székhelye: Dárda visszafoglalását jelenti a honvéd vezérkar főnöke. Ezt a három magyar várost és a körülöttük elterülő zsíros bácskai, termékeny baranyai földet nem a diplomaták, a politikusok szerezték vissza zöld asztalok mellett, hanem a magyar honvédség vérrel, vassal, hősies és kemény ütközetekben. Honvédeink hősiessége és halálig való áldozatkészsége piros húsvéti ajándékul hozta a magyar nemzetnek a fekete bácskai barázdákat, Szabadkát, ezt a bővérű, feszülő életerejű nagyvárost, Zombort, a bácskai úri világ egykori vidám központját, a bácskai magyar és szerb földbirtokosok kedvelt találkozóhelyét, Bácska közigazgatási székhelyét és Dárdát, a baranyai háromszöget, mely az Árpád családdal vérségileg rokon Vérbulcsú törzs ősi foglalási területe és szálláshelye.”

 

De készült filmhíradó is a bevonulásról:

 

 

Bár a várakozásokkal ellentétben Nagy-Britannia nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal (hiszen Jugoszlávia a bevonuláskor már de facto nem létezett), a szigetország kiábrándultsága érezhető volt.

 

Jól tanúsítják ezt Anthony Eden külügyminiszter szavai, melyeket a magyar követhez intézett:

 

„Ha egy ország már nem ura akaratának, és a függetlenségéről önként lemond, akkor legalább nem köt baráti szerződést, amelyet azután megszeg. [...] Teleki volt az utolsó, akiben még megbíztunk, azokkal, akik ma hatalmon vannak, nem fogunk soha többé szóba állni.”

 

A fellegek tovább gyülekeztek Magyarország felett, ám a vihar csak júniusban, Kassa bombázása után tört ki.

 

NYITÓKÉP: Dunai átkelés a péterváradi várnál a szerbek által lerombolt hidak helyén, 1941. Fortepan / Bartha Emese

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás