A nap, ami 165 évig szerencsét hozott a töröknek
A nap, ami 165 évig szerencsét hozott a töröknek

Ötszáz évvel ezelőtt foglalta el Szulejmán szultán „Magyarország kulcsát”, Nándorfehérvárt. Az ezt követő bő másfél évszázadban az Oszmán Birodalom igyekezett minden fontosabb hódítását e nagy győzelem napjára, augusztus 29-ére időzíteni. Nyolc alkalomból ötször ez be is jött nekik – lássuk melyek ezek!

A „magyar Quisling” a vádlottak padján. Hetvenöt éve végezték ki a nácikat kiszolgáló magyar kormányfőt
A „magyar Quisling” a vádlottak padján. Hetvenöt éve végezték ki a nácikat kiszolgáló magyar kormányfőt

Sztójay Döme altábornagy 1944-ben mintegy fél évig volt miniszterelnök, ezalatt gyakorlatilag kérdés nélkül kiszolgálta a megszálló német csapatokat. Ekkor indult meg a magyarországi zsidók gettósítása és deportálása, emellett pedig növelték a keleti fronton harcoló magyar katonák számát. A háború után a népbíróság Sztójayt golyó általi halálra ítélte. Pere azonban nemcsak róla, hanem az egész Horthy-korszakról szólt.

Öt tévhit Szent István korából, amiről azt hihetted, hogy igaz
Öt tévhit Szent István korából, amiről azt hihetted, hogy igaz

A régi korok eseményeiről és uralkodóiról számtalan szájhagyomány, hamisított krónika és oklevél született. Bár ezek jó részét a történészek már cáfolták, néhány még a mai napig tartja magát. Augusztus huszadika alkalmából az Azonnali összegyűjtötte az öt legismertebb tévhitet az államalapítás korából, melyekről mindenki úgy gondolja, hogy igazak.

Pécsi dannunziáda: nyolc napig állt fenn a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
Pécsi dannunziáda: nyolc napig állt fenn a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

Egy szerb festő és egy magyar katonatiszt 1921-ben saját államot próbált meg létrehozni Dél-Magyarországon. A száz éve indult és bő egy hétig fennálló fantomköztársaság egyike volt annak a tucatnyi kísérletnek, melyek az első világháború után születtek Európa-szerte, és annyi ideje sem volt, hogy saját pénzt nyomtasson.

Inkább a fal, mint egy háború: hatvan éve kezdődött a berlini fal építése
Inkább a fal, mint egy háború: hatvan éve kezdődött a berlini fal építése

1961-ben az NDK úgy döntött, hogy fizikai akadályt gördít az országból kivándorolni szándékozó állampolgárok elé. Ennek érdekében kezdték el építeni a berlini falat, ami nemcsak a helyi lakosságot, hanem az egész világ közvéleményét is sokkolta. A német fővárosért azonban sem keleten, sem nyugaton nem akart senki háborút indítani, a fal pedig hamarosan a hidegháborús szembenállás szimbólumává vált.

Öt mű a 110 éve született Bibó Istvántól, amiből megérted a magyar nép lelkét
Öt mű a 110 éve született Bibó Istvántól, amiből megérted a magyar nép lelkét

Száztíz éve született a huszadik századi magyar történelem egyik legeredetibb politikai gondolkodója, Bibó István. Bár nevét számtalan intézmény, utca és park viseli, munkássága mégis zárványként van jelen a köztudatban. Születésnapja jó alkalom arra, hogy újra elővegyük és olvasgassuk műveit. Ajánlónkban öt írását mutatjuk be kedvcsinálóként.

A magyar államfő, aki demokrataként próbált viselkedni egy nem demokratikus világban
A magyar államfő, aki demokrataként próbált viselkedni egy nem demokratikus világban

1961. augusztus 4-én, 71 éves korában hunyt el a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke és köztársasági elnöke, a Független Kisgazdapárt vezéralakja, Tildy Zoltán református lelkész. Jó és rossz kompromisszumokkal teli életútja jól mutatja, hogy a viharos huszadik században milyen sors várt arra, aki ragaszkodott a demokratikus értékekhez.

Ha ezt a cikket elolvasod, elkezded szeretni a most 75 éves forintot
Ha ezt a cikket elolvasod, elkezded szeretni a most 75 éves forintot

1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, felváltva ezzel az addigra már rekordmértékben elinflálódott pengőt. De honnan ered a neve? Kinek a képe szerepel rajta a leghosszabb ideje? Milyen hibák vannak a rajta a mai napig?

Besúgóból világot romba döntő diktátor: száz éve lett Hitler a nácik vezére
Besúgóból világot romba döntő diktátor: száz éve lett Hitler a nácik vezére

1921. július 29-én a müncheni Hofbräuhaus emeletén található sörcsarnokban új vezért választott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt. A jelenlévő tagság – egyetlen ellenszavazattal – Adolf Hitler személye mellett döntött. A leszerelt osztrák őrvezető ezzel megkezdte menetelését a hatalom felé.

„A halál takarója ereszkedett a szigetre” – tíz éve csapott le Anders Breivik
„A halál takarója ereszkedett a szigetre” – tíz éve csapott le Anders Breivik

2011. július 22-én pokolgép robbant Oslo belvárosában. Amíg a rendőrség a merénylet körülményeit vizsgálta, addig annak végrehajtója már messze járt. Másfél órával később egy szigeten bukkant fel, ahol táborozó fiatalokra kezdett el lövöldözni. Norvégia történetében ez volt a legsúlyosabb békeidőben elkövetett támadás, ami az egész világot megrázta.

„No pasarán!” Nyolcvanöt éve kezdődött a spanyol polgárháború
„No pasarán!” Nyolcvanöt éve kezdődött a spanyol polgárháború

„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

„Ránk nézel egy fényképről” – harmincöt éve halt meg a Magyarország Szépe verseny győztese
„Ránk nézel egy fényképről” – harmincöt éve halt meg a Magyarország Szépe verseny győztese

Több mint fél évszázadnyi kihagyás után 1985-ben ismét szépségversenyt tartottak Magyarországon. Az esemény azonban amiatt vált a közemlékezet részévé, mert győztese, Molnár Csilla Andrea pár hónappal később öngyilkos lett. Ami a kettő között történt, az jól illusztrálja az omladozó szocializmus képmutatását és az egyre nagyobb teret követelő piacgazdaság nyereségvágyát.

„A lányom terrorista” – Harmincöt éve robbantotta fel a RAF a Siemens egyik vezetőjét
„A lányom terrorista” – Harmincöt éve robbantotta fel a RAF a Siemens egyik vezetőjét

Harmincöt évvel ezelőtt robbanás rázta meg München külvárosát. Távirányítású bomba végzett a Siemens igazgatótanácsának egy ismert tagjával, Karl Heinz Beckurts fizikussal. Az esetet az ismert terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció egyik csoportja vállalta magára. Bár akadtak gyanúsítottak, az ügy a mai napig nincs lezárva.

„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba
„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba

1941. június 27-én a Bárdossy-kormány a kassai bombázással indokolta a Szovjetuniónak küldött hadüzenetet. Az eset több pontja a mai napig tisztázatlan, emiatt számos elmélet alakult ki körülötte. Más levéltári források alapján sokan arra következtetnek, hogy ha ez az incidens nem történik meg, akkor a magyar katonai vezetés keresett volna más okot, annyira égtek a vágytól, hogy a győztesek oldalán harcoljanak a háborúban. Azóta tudjuk, hogy ez a számításuk nem valósult meg, sőt: egy újabb nemzeti tragédiába torkollott.

„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót
„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.

„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot
„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.

A háború, ami elhozta a kiegyezést
A háború, ami elhozta a kiegyezést

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami végül az utóbbi vereségével végződött. Ez volt az első nagy lépés a német egység létrejöttéhez, az osztrákok pedig rászánták magukat arra, hogy kiegyezzenek a magyarokkal. Az így létrejött két birodalom, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia ezután az első világháború végéig meghatározó szerepet töltött be Európa életében.

A magyar oligarcha, aki majdnem pápa lett
A magyar oligarcha, aki majdnem pápa lett

Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját. A középkor végén ez azonban inkább a nagyhatalmi politikáról szólt, semmint hitbéli kérdésekről. Riválisa, X. Leó pápa igyekezett távoltartani őt magától, ezért keresztes hadjáratra küldte, ami végül az egyik legnagyobb magyarországi parasztfelkelésbe torkollott. A későbbi korokban többen úgy látták, hogy valójában a Nyugat már ekkor cserben hagyta a töröktől fenyegetett Magyarországot.

A gróf, aki elmondta Magyarország védőbeszédét Versailles-ban
A gróf, aki elmondta Magyarország védőbeszédét Versailles-ban

A 175 éve született Apponyi Albert a dualizmus és a Horthy-korszak politikai életének egyik meghatározó egyénisége volt. Már fiatalon híressé vált arról, hogy hosszú, veretes beszédeket tud tartani az Országgyűlésben, jellegzetes külseje pedig hamar a vicclapok egyik kedvelt célpontjává tette. Pályafutása néhol ellentmondásos volt: ha kellett, otthagyta saját pártját és újat alapított, az ő nevéhez fűződik az egyik legszigorúbb nemzetiségi törvény (a „Lex Apponyi”), 1920-ban mégis ő képviselte Magyarországot a párizsi béketárgyaláson, és ő volt Horthy Miklós egyetlen kihívója a kormányzói székért.

A magyar nagyúr, aki erdélyi fejedelemként lengyel király lett és legyőzte az orosz cárt
A magyar nagyúr, aki erdélyi fejedelemként lengyel király lett és legyőzte az orosz cárt

450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.

Nyolcvan éve tisztázatlan a Hess-rejtély
Nyolcvan éve tisztázatlan a Hess-rejtély

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború. A sikertelen próbálkozást követően Hess egész életét fogságban töltötte, egészen 1987-es haláláig. Az ügynek a mai napig több részlete nem tisztázott, ezért számtalan összeesküvés-elméletnek szolgáltat alapot.

Kétszáz éve halt meg az ember, aki miatt majdnem Franciaország lett Európa
Kétszáz éve halt meg az ember, aki miatt majdnem Franciaország lett Európa

A történelem egyik legnagyobb hadvezére volt Nagy Sándor óta. Személye azóta is megosztja a világot: egyesek rajonganak érte, mások szerint legalább olyan kártékony diktátor volt, mint Hitler vagy Sztálin. A bicentenárium komoly vitákat keltett a választások előtt álló Franciaországban, hiszen a kultúrharc itt is felütötte a fejét.

Az ünnepség, ami miatt a mai napig rosszul tudjuk a honfoglalás időpontját
Az ünnepség, ami miatt a mai napig rosszul tudjuk a honfoglalás időpontját

125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án országszerte kezdetét vette a millenniumi ünnepség. A neves alkalomból országszerte számos épületet és emlékművet emeltek, melyek a mai napig meghatározzák Budapest látképét. Bár az ünneplés idejére a politikai pártok csatározása alábbhagyott, a nemzetiségek, a munkásság és az értelmiség egy része ekkor sem rejtette véka alá rosszalló véleményét.

Ötszáz éve ölték meg Magellánt, így nem tudta körülhajózni a Földet
Ötszáz éve ölték meg Magellánt, így nem tudta körülhajózni a Földet

Fél évezreddel ezelőtt halt meg a Fülöp-szigeteknél Ferdinand Magellán, aki először vállalkozott arra, hogy hajóival körbeutazza a világot. A felfedező a nagy út közben halt meg, és csak néhány embere tért vissza Spanyolországba. Az expedíció tudományos jelentősége azonban meghatározó maradt.

„Az amerikai külpolitika legnagyobb kudarca Kuba” – hatvan éve történt a CIA Disznó-öbölbeli fiaskója
„Az amerikai külpolitika legnagyobb kudarca Kuba” – hatvan éve történt a CIA Disznó-öbölbeli fiaskója

A hatvanas évek elején nem ragyogott túl fényesen az Egyesült Államok szerencsecsillaga. Tekintélyén több akció, így a kubai válság is csorbát ejtett. Ez utóbbinak volt kínos előjátéka a Disznó-öbölben játszódó incidens. A rosszul végződő katonai beavatkozás nemcsak Kubát lökte végleg a Szovjetunió karjaiba, hanem véget vetett az aktuális CIA-igazgató karrierjének is.

A NER eredetileg őt szemelte ki elődjének: száz éve alakult meg Bethlen István kormánya
A NER eredetileg őt szemelte ki elődjének: száz éve alakult meg Bethlen István kormánya

Kádár János mellett minden bizonnyal Bethlen István a huszadik századi magyar történelem legmeghatározóbb politikusa. Bár jó pár intézkedése ellentmondásos, a Trianon utáni Magyarország politikai és gazdasági konszolidálásában játszott szerepe nehezen vitatható. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere kezdetben őt szemelte ki szellemi elődjének, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

Csak nem az űrből? Hatvan éve járt először ember a világűrben
Csak nem az űrből? Hatvan éve járt először ember a világűrben

Az űrverseny a hidegháború technológiai vetélkedésének békésebb fejezetei közé tartozott. Kezdetben a Szovjetunió aratott nagyobb sikereket: 1957-ben ők bocsátották fel az első mesterséges holdat a világűrbe, négy évvel később pedig már embert is tudtak oda küldeni. Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Nyolcvan éve kezdődött a Délvidék visszafoglalása
Nyolcvan éve kezdődött a Délvidék visszafoglalása

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a Harmadik Birodalom balkáni hadjáratát. A Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszaszerzése után ez volt a revízió negyedik állomása, ami később már eloldhatatlan köteléknek bizonyult Magyarország és Németország között.

Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?
Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?

1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

Kilencvenéves a Horthy-korszak legfurcsább bűnügye
Kilencvenéves a Horthy-korszak legfurcsább bűnügye

1931. március 27-én fedezték fel az összevert Steinherz Rudolfot utastársai egy ceglédi vonat fülkéjében. Az áldozat egy nap múlva belehalt sérüléseibe. Gyilkosát pár héttel később Bécsben elfogták – az ügy azonban itt még nem ért véget, kiderült ugyanis, hogy a gyilkosságot Steinherz maga szervezte önmaga ellen.

A Habsburg, aki száz évvel ezelőtt újra megpróbált magyar király lenni
A Habsburg, aki száz évvel ezelőtt újra megpróbált magyar király lenni

1921. március 27. és április 5. között IV. Károly, Magyarország utolsó királya elszánta magát arra, hogy visszatérjen a trónra. Bár sem a nemzetközi, sem a belpolitikai környezet nem volt alkalmas erre, Károly mégis úgy döntött, hogy felkeresi Horthy Miklós kormányzót a budai várban. Az eset óriási botránnyá dagadt: Teleki Pál miniszterelnök lemondásra kényszerült, a szomszéd országok pedig létrehozták a kisantant szövetségét.

Hétszáz éve halt meg a magyar oligarcha, akihez képest Mészáros Lőrinc egy vagyontalan senki
Hétszáz éve halt meg a magyar oligarcha, akihez képest Mészáros Lőrinc egy vagyontalan senki

Csák Máténak nincsenek emlékművei, nem neveztek el róla utcát vagy iskolát, viszont a 19. században a magyar és a szlovák irodalom is őt látta nemzeti függetlensége előfutárának. A 14. század elején a felvidék harmada az övé volt, még önálló diplomáciát is folytatott.

Öt márciusi ifjú, akiről alig hallott valaki – eddig
Öt márciusi ifjú, akiről alig hallott valaki – eddig

A márciusi ifjak között meglehetősen változatos hátterű fiatalok küzdöttek azokért a jogokért, melyek a mai demokráciák számára alapértelmezettnek számítanak. Miután útjaik elváltak, mindegyikük más-más pályát futott be. 173 évvel a forradalom után rájuk is emlékezünk!

Száz éve született a rímhányó Romhányi
Száz éve született a rímhányó Romhányi

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén, állatverseinek játékos rímei a mai napig sokakat nevettetnek meg. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

Hetvenöt éve mondta ki Churchill, hogy vasfüggöny ereszkedett Európára
Hetvenöt éve mondta ki Churchill, hogy vasfüggöny ereszkedett Európára

Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A csehszlovák kormány Beneš elnökkel együtt Hágában találta volna magát
A csehszlovák kormány Beneš elnökkel együtt Hágában találta volna magát

Hetvenöt éve írta alá Gyöngyösi János és Vladimír Clementis azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra. Bár Edvard Beneš elnök ennél jóval drasztikusabb lépéseket fontolgatott, a nemzetközi környezet csupán ezt a megoldást tette számára lehetővé. A második világháborút követő jogsértések, melyek a felvidéki magyarságot érték, napjainkig beárnyékolják a szlovák-magyar kapcsolatokat.

Harminc éve ütötték be az utolsó szöget a Varsói Szerződés koporsójába
Harminc éve ütötték be az utolsó szöget a Varsói Szerződés koporsójába

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán. Ez nemcsak felgyorsította a kelet-európai rendszerváltások folyamatát, hanem lehetővé tette, hogy Magyarország az euroatlanti integráció felé közeledjen.

Hetvenöt éve került hatalomra a populizmus mintaképe, Juan Perón
Hetvenöt éve került hatalomra a populizmus mintaképe, Juan Perón

Juan Domingo Perón a huszadik századi Argentína egyik legfontosabb vezetője volt. Elnöksége a modern populizmus egyik mintapéldánya volt, melyben nagy szerepet játszott első felesége, Eva Duarte (Evita Perón) is. Kultuszuk ma is él, és nagyjából olyan nosztalgiával tekintenek rájuk, mint Magyarországon a Kádár-korszakra.

Ötven éve halt meg Sztálin legjobb magyar tanítványa
Ötven éve halt meg Sztálin legjobb magyar tanítványa

Az 1945 és 1956 közötti, Rákosi-korszakként is emlegetett időszakot sokan mai napig minimum a tatárjárás rombolásával tartják egyenértékűnek. Mutatjuk, hogyan lett Rákosi a magyar történelem leggyűlöltebb alakja.

Hetvenöt éve egy kis időre létrejött a második Magyar Köztársaság
Hetvenöt éve egy kis időre létrejött a második Magyar Köztársaság

1946. február 1-jén kikiáltották a második Magyar Köztársaságot, melynek elnöke Tildy Zoltán lett. A kibontakozó hidegháború miatt azonban ez a berendezkedés nem állt fenn sokáig: 1949-ben felváltotta a Magyar Népköztársaság. De tényleg ez volt a második? Ki támogatta és ki ellenezte ezt az államformát? És miért tartott ilyen rövid ideig?

Miért lett ennyire fontos a kormánynak Mátyás király kiásása?
Miért lett ennyire fontos a kormánynak Mátyás király kiásása?

A kormány újratemetné Hunyadi Mátyást, de előtte a maradványait genetikai vizsgálatoknak vetné alá. A célt sem leplezik: egyrészt be akarják bizonyítani, hogy Mátyás nem volt román származású, másrészt pedig, hogy új nemzeti emlékhelyet hoznának létre. Történészekkel jártuk körbe, miért lett ez ennyire fontos, és mi értelme van az egésznek.

Tizennégy évig állt egy Duna-híd a Kossuth tér és a Batthyány tér között
Tizennégy évig állt egy Duna-híd a Kossuth tér és a Batthyány tér között

Budapestet gyakran emlegetik a „hidak városaként”. Ezt a képet a jelenlegi politikai elit is fenn kívánja tartani: egyre gyakrabban hallani, hogy új hídra lenne szükség Budapesten, ami tehermentesítené a belvárosi közlekedést. Hetvenöt évvel ezelőtt még pont a belváros közepén építettek Duna-hidat, ahol a romok nem jelentettek akadályt.

Egy sértő hangú távirat eredménye: 150 éve született meg a második német birodalom
Egy sértő hangú távirat eredménye: 150 éve született meg a második német birodalom

Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék, egyedül a német szélsőjobboldali hetilap, a Junge Freiheit foglalkozik vele kiemelten. Százötven éves a német nemzetállam, hirdeti. Elmeséljük, hogyan sikerült mindezt anno összehoznia Bismarck kancellárnak.

Harminc éve tört ki a Sivatagi Vihar
Harminc éve tört ki a Sivatagi Vihar

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború. Valójában már egy évvel korábban megindult, amikor Szaddám Huszein csapatai megszállták az olajban gazdag Kuvaitot. Ez a háború – amiben a közel-keleti béke helyreállítását célzó USA egy hónap alatt visszaszorította az irakiakat – nemcsak azért volt fontos, mert megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak, de a hadviselés és a háború fogalma is jelentős változáson esett át.

Ez nem diszkóbaleset volt. Tíz éve történt a West-Balkán-tragédia
Ez nem diszkóbaleset volt. Tíz éve történt a West-Balkán-tragédia

A szórakozóhely több embert fogadott be, mint amennyire engedélye volt, majd amikor elterjedt odabent, hogy valakit megkéseltek, elszabadult a pokol. Erről aztán kiderült később, hogy kamu: de a közösségi médiában terjedő fake news jelenségével akkor még nemigen voltunk tisztában.

Hetvenöt éve végezték ki a magyar kormányfőt, aki hadat üzent a Szovjetuniónak
Hetvenöt éve végezték ki a magyar kormányfőt, aki hadat üzent a Szovjetuniónak

1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?

Hetvenöt évvel ezelőtt a németek voltak Európa migránsai
Hetvenöt évvel ezelőtt a németek voltak Európa migránsai

1945. december 22-én jelent meg a kormányrendelet, ami a magyarországi németek kitelepítéséről döntött. Bár az első transzportok csak a következő év januárjában indultak meg, ez a dokumentum előre jelezte a hazai németek (elsősorban a svábok) közelgő tragédiáját. Keletkezési körülményeiről, támogatóiról és ellenzőiről máig keveset tud a hazai közvélemény.

A szabadkőműves gróf, akinek a nemzet könyvtárát köszönhetjük
A szabadkőműves gróf, akinek a nemzet könyvtárát köszönhetjük

Két évszázaddal ezelőtt hunyt el az a magyar főúr, aki földbirtokosként, politikusként, és kultúrapártolóként tekintélyes örökséget hagyott a fiára. Habár nevét a mai napig a nemzet könyvtára őrzi, kevesen tudják, hogy azt nem a „legnagyobb magyarról”, hanem annak apjáról kapta. Ha azonban tüzetesebben vizsgáljuk meg Széchényi Ferenc gróf életművét, láthatjuk, hogy a különbségek kettejük között talán nem is olyan nagyok.

Milyen tanárnak lenni a koronavírus idején?
Milyen tanárnak lenni a koronavírus idején?

Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.

A 18. század Merkelje, aki tömegesen telepítette a migránsokat Magyarországra
A 18. század Merkelje, aki tömegesen telepítette a migránsokat Magyarországra

1780. november 29-én, hatvanhárom éves korában hunyt el a Habsburg-dinasztia egyik legsikeresebb uralkodója, Mária Terézia. A szexuális életéről szóló mendemondák valószínűleg vulgáris Habsburg-ellenességnek tudhatók be, a magyarság történetére pedig meghatározó befolyást gyakorolt.