2020. szeptember 2. 17:42
75 évvel ezelőtt ért véget a második világháború. A modernitás három társadalom- és gazdaságszervező politikai koncepciója csapott össze: a kapitalizmussal szemben alternatív gazdasági világrendszert kiépítő bolsevik típusú kommunizmus, a korporatív mintára szerveződő nemzetiszocializmus, valamint a kapitalizmuspárti liberális demokrácia. Ez az utolsó olyan „kerek” évforduló, amikor még azok is mesélni tudnak a háború mindennapjairól, akik átélték őket.
2020. szeptember 1. 07:07
Kedden reggel ismét becsöngetnek az iskolákban, hosszú idő, öt hónap után újra. Vajon mennyi időre fog ezúttal szólni ez a becsöngetés? Milyen állapotok várják majd a diákokat az iskolákban? Lesz-e újra távoktatás? Hogyan tud majd ezzel újra megküzdeni a gyerek, a tanár és a szülő? Vajon az állam nyújtani fog valamilyen segítséget, vagy jó szokásához híven csak nézi az egészet és jót röhög? Tanár szerzőnk kérdései tanév elején.
2020. augusztus 16. 07:59
Négyszázötven éve, 1570. augusztus 16-án kötötték meg azt a speyeri egyezményt, melyben János Zsigmond lemondott a magyar koronáról II. Miksa császár javára, ám cserébe felvette az „Erdély és Magyarország részeinek fejedelme” címet. Ezzel gyakorlatilag új állam jött létre a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között: az Erdélyi Fejedelemség. De mi köze volt ehhez a híres egri várkapitánynak, Dobó Istvánnak és a híres költő, Balassi Bálint apjának, Balassa Jánosnak?
2020. augusztus 15. 13:53
1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban Edvard Beneš csehszlovák és Nikola Pašić jugoszláv külügyminiszter azt az egyezményt, amely az első lépés volt az úgynevezett kisantant létrejötte felé. A Habsburgok visszatérését és főként Magyarország revíziós kísérleteit akadályozni kívánó szövetség nyögvenyelős története tizennyolc évig tartott, emléke azonban később is hatással volt a regionális politikára.
2020. július 20. 10:04
A PISA-teszt következő évre halasztása mellett elmarad a hazai kompetenciamérés is. A szülők, diákok (sőt, talán a tanárok) többségét ezek a vizsgálatok nemigen érdeklik, holott a felvételi és az érettségi vizsga mellett ezek a mai magyar oktatási rendszer leginkább objektívnek mondható szűrői. Az idei vizsgálatok kihagyásával nemigen lesz képünk arról, hogy a kéthónapos ún. „távoktatás” milyen lemaradást okozott a tanulóknak.
2020. július 17. 07:59
A Berlin melletti Potsdam városka Cecilienhof nevű kastélyában kezdődött hetvenöt évvel ezelőtt az a konferencia, amely Európában lezárta a második világháború eseményeit, egyúttal viszont megnyitott egy új, fenyegetőbb időszakot, amit a huszadik század második felében hidegháború néven ismerünk.
2020. július 15. 11:03
Az ilyenkor szokásos nekrológ helyett úgy tisztelgünk Cserdi elhunyt polgármesterének emléke előtt, hogy bemutatunk öt olyan személyt az elmúlt száz évből, akik a cigányok és a magyarok közelebb hozásán fáradoztak. Bogdán László munkája szervesen illeszkedett az ő tevékenységükhöz.
2020. július 6. 13:16
1989. július 6-án halt meg a huszadik század második felének legmeghatározóbb magyar politikusa, Kádár János. Gyászszertartása legalább akkora eseménynek számított, mint Nagy Imre és társai újratemetése, melyet nem egészen egy hónappal korábban rendeztek meg. Tavaly, halálának harmincadik évfordulóján minimális diskurzus zajlott megítéléséről, idén azonban – amikor a rendszerváltás óta telt el ugyanennyi idő – nemigen beszélünk róla. Vagyis beszélünk, de másként.
2020. június 19. 12:40
Mi újat hoznak a 2020-as Nemzeti Alaptanterv pár napja napvilágot látott tankönyvei? A várakozásoknak megfelelően érezni rajtuk a tematikus változást és láthatóan törekedtek a tananyagcsökkentésre, a cél egy központi műveltségeszmény közvetítése mindenki számára Zalától Szabolcs-Szatmár-Beregig. Hogy ennek pozitív lett-e a hozadéka, az más kérdés.
2020. június 16. 15:40
31 éve temették újra Nagy Imrét. A kommunista miniszterelnök alakja hosszú ideig a Harmadik Magyar Köztársaság egyik 20. századi hősének számított, ám 2018-ra a róla felépített hivatalos kép megváltozott, szobrát elmozdították a Kossuth tér mellől. De mi vezetett ide, mit csinált pontosan a vértanú miniszterelnök, és milyen ma Nagy Imre megítélése Magyarországon?
2020. június 3. 14:15
Drábik Jánostól Ablonczy Balázsig, szöveggyűjteménytől népszerűsítő munkáig, 1918-tól 1924-ig: tizenhat könyvet ajánlunk az elmúlt száz évből, amelyeken keresztül jobban meg lehet érteni a trianoni békeszerződés előzményeit, folyamatát és következményeit. És mutatunk pár olyan könyvet is azért, amit nem ajánlunk.
2020. május 8. 10:00
Európa nyugati felén május 8-án, keleti felén egy nappal később ünneplik a „győzelem napját”, a második világháború 75 éve történt, európai befejezését. Az eltérés mögött nem egyszerű időeltolódás áll, hanem az a nagyhatalmi politika, ami a következő években a hidegháborúhoz vezetett.
2020. április 29. 07:07
A koronavírus ellenére is úgy néz ki, május 4-én megkezdődnek az érettségik. Ráadásul március közepétől zárva az iskolák, így a felkészülés jóval nehezebb. Az Azonnalin úgy próbálunk segíteni, hogy az érettségik előtti héten naponta közzéteszünk egy-egy próbafeladatsort, amit az adott tárgy szakértői állítottak össze, és amivel tesztelheted, hogy állsz. Harmadikként íme, egy középszintű feladatsor történelemből!
2020. április 23. 18:48
A tanároknak most kell megtanulni az értékelés elengedését vagy legalább a lazább kezelését. Ha ezt sikerül továbbvinni a járvány utáni időkre, akkor nyert ügyünk van.
2020. április 11. 08:02
Hogyan lett a lázadó fiatalemberből „proletárköltő”? Milyen módon sajátította ki emlékezetét a pártállami kultúrpolitika? Elmeséljük.
2020. április 4. 17:48
Harminckilenc évig volt nemzeti ünnep „Magyarország felszabadulásának napja”, melyet végül csak 1991-ben töröltek el törvénnyel az állami ünnepek közül. Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni? Április 4-ét harminc éve nem ünnepeljük, viszont közben meg a nemzeti ünnepeink meg eláprilisnégyesedtek. De miért?
2020. március 25. 09:53
Hogyan értékelhető a koronavírus miatt elrendelt „digitális munkarend” első hete? Éppen egy forradalom zajlik a virtuális tantermekben, vagy csak a tanárok tudtak jól igazodni a megváltozott környezethez? Hogyan kezeli a kormányzat ezt a szokatlanul 21. századi szituációt? Ugyanaz lesz-e az iskola a koronavírus után, mint előtte volt?
2020. március 15. 08:02
Az Azonnali összeszedte azokat a közkeletű tévedéseket, mítoszokat 1848-1849, március 15-e és persze az akkori események főszereplői kapcsán, amelyeket a gyengélkedő magyar közoktatásnak harminc év alatt sem sikerült eloszlatnia.
.
