+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. január 10. vasárnap, 09:17
1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?

„Agárszerűen sovány, gyomorbajosan sápadt, feltűnően jó kiállású ember” – emlékezett vissza Bárdossy László alakjára Márai Sándor, mikor Londonban megismerkedtek. Ekkor „még teljesen nyugati szemléletű, a magyar adottságokon belül demokratikus gondolkozású ember benyomását tette”. Intelligens, irodalmi téren is művelt embernek ismerte meg őt, akiről úgy tudta, hogy az újságoktól azt kérte: csak profilból készült képet közöljenek az arcáról.

 

És valóban: ha arcélét nézzük, akkor „hatásosabb jelenség, mint szemtől szemben”. Néhány évvel később az író maga is meglepődött Bárdossy személyiségének és politikai nézeteinek változásán, hiszen ekkor már „határozott nácibarátnak mutatkozott”. Márai számára ő volt az az ember, „aki Magyarország történelmének egyik legtragikusabb pillanatában a felelősséget viselte”.

 

BÁRDOSSY SZEMBŐL ÉS PROFILBÓL. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Ki volt Bárdossy?

 

Az 1890 decemberében született Bárdossy László egy szombathelyi kisnemesi-hivatalnoki család sarja volt. Jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, de hallgatóként megfordult Berlinben és Párizsban is. Védjegyévé vált széles látóköre és műveltsége innen eredeztethető.

 

A Monarchia idején szürke hivatali figura volt, akinek a karrierje a Horthy-korszakban kapott lendületet: részt vett a békeelőkészítő munkálatokban, majd 1922-től a Külügyminisztérium munkatársa lett, ahol az évtized közepére már osztálytanácsosi rangot szerzett.

 

A harmincas években indult meg diplomáciai karrierje: 1930-tól négy évig Londonban, ezt követően pedig Bukarestben teljesített szolgálatot rendkívüli követként. Munkatársai azonban féltek tőle, mert nem szenvedhette a nála lassabban gondolkozók társaságát, és gyakran hozott hirtelen, meggondolatlan döntéseket. Ez a magatartás minden bizonnyal gyenge fizikai állapotával függhetett össze.

 

A hatalommal járó pszichikai nyomás gyakran okoz lelki-egészségügyi problémákat. Jól példázza ezt a Horthy-korszak elitje: Gömbös Gyulának hererákja, Darányi Kálmánnak agydaganata, Teleki Pálnak pedig súlyos depressziója volt. Bárdossynak a diplomáciai és politikai munkával járó feszültség olyan súlyos gyomorfekélyt okozott, hogy gyomrának felét el kellett távolítani. Nem hiába írta Márai, hogy

 

„egyszer nem ártana megvizsgálni a történelem alakjait orvosi szemmel, és megkeresni nagy, történelmi elhatározások alján a gyomorfekélyt”.

 

Teleki Pál külügyminisztere

 

1941 februárjában, Csáky István halálát követően ő lett Teleki Pál második kormányának külügyminisztere. Ekkor már Magyarország túl van a két bécsi döntésen: a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszatért. Úgy tűnt, hogy a revíziós politika sikeres. Teleki számára ez óriási terhet jelentett. Ahogy ő fogalmazott:

 

„A közvélemény meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. A németek ezt jól tudják, és erre játszanak, a rettentő revíziós propaganda pedig elvette az emberek józan eszét, a katonák verekedni akarnak a németek mellett, ezek visznek a bajba. [...] A revízióba bele fogunk pusztulni.”

 

Azért is vette maga mellé Bárdossyt, mert úgy látta, hogy éles eszű, becsületes és felkészült hazafi, akire számíthat. A földrajztudós miniszterelnöknek szüksége is volt megbízható munkatársakra, ugyanis arra készült, hogy Magyarországot (a vezérkar minden nyomása ellenére) távoltartsa a háborútól.

 

Ez volt az oka annak is, hogy a Teleki-kormány igyekezett nyitni Jugoszlávia felé. Azáltal, hogy a déli irányú revízióról lemondott, „ablakot tudott nyitni” Európára egy olyan országon keresztül, amelyik nem volt még a tengelyhatalmak szoros szövetségese. Ezt szolgálta az 1940 őszén megkötött magyar-jugoszláv örökbaráti szerződés.

 

Teleki terveit azonban keresztülhúzta Mussolini görögországi fiaskója, melynek megoldásához az olasz diktátor Hitler segítségét kérte. A németek nem kockáztathatták, hogy déli szövetségesük vereséget szenvedjen, így Jugoszlávián át kívántak beavatkozni. Azonban a délszláv államban angolbarát katonai körök vették át az irányítást, ami arra sarkallta Hitlert, hogy ezt az országot is lerohanja. Itt pedig jelezte, hogy számít Magyarország katonai támogatására.

 

Horthy Miklós kormányzó tovább rontotta Teleki helyzetét: fait accompli elé állította, amikor felhatalmazta a magyar vezérkart arra, hogy egyeztessen Jugoszlávia lerohanása kapcsán a Wehrmachttal. A miniszterelnök április 3-án önkezével vetett véget életének.

 

Utódjaként a kormányzó Bárdossyt nevezte ki. Ő már csupán végrehajtotta a széteső jugoszláv állam területére való bevonulást.

 

BÁRDOSSY LÁSZLÓ EGY OLASZ DELEGÁCIÓ FOGADÁSAKOR. FORRÁS: HUNGARICANA

 

A miniszterelnök Bárdossy

 

Az 1945-ös népbírósági perében Bárdossyt csak a Délvidék megszállása, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok elleni hadüzenet és a különféle szélsőjobboldali mozgalmakban való részvétel miatt vonták felelősségre. Kormányának munkájára azonban több atrocitás és jogtipró intézkedés bevezetése is árnyékot vet.

 

Ilyen volt az 1941 nyarán elkövetett kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás, ahol az SS alakulatai 23 600 magyarországi zsidót gyilkoltak meg, akiket előtte a magyar hadsereg deportált a térségbe (amikor a gyilkosságokra fény derült, akkor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a további transzportokat leállította). Szintén ez év nyarán fogadták el az 1941:XV. törvénycikket, amit „harmadik zsidótörvényként” szokás emlegetni. A törvény tiltotta a „fajgyalázást”, azaz a szexuális kapcsolatot zsidó férfiak és keresztény nők között.

 

Következő év januárjában pedig lezajlott a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy által irányított újvidéki vérengzés, amikor jugoszláv partizánok után kutatva a magyar hadsereg és csendőrség többezer szerb, zsidó és magyar lakost kivégzett.

 

Ki támadott meg kit?

 

1941. június 22-én a náci Németország megkezdte a Barbarossa-hadműveletet a Szovjetunió ellen. A magyar katonai vezérkar tagjai égtek a vágytól, hogy a Wehrmacht oldalán harcolva most a győztesek oldalára kerüljenek – ezért volt mindent eldöntő jelentősége a négy nappal későbbi, Kassa és Rahó térségében zajló bombázásnak. Mivel egyes híresztelések szovjet gépeket sejtettek az akció mögött, az eset tálcán kínálta az alkalmat Budapestnek arra, hogy hadat üzenjen Moszkvának.

 

Mivel Werth Henrik vezérkari főnök tanácsára Horthy kormányzó hozta meg a végső döntést ez ügyben, Bárdossy felelősségét itt abban látták, hogy eltitkolta a moszkvai nagykövet táviratának tartalmát. Ebben ugyanis Molotov külügyi népbiztos közölte Magyarországgal, hogy nem tekintenek hazánkra ellenségként, ráadásul a román-magyar határvitában is az utóbbi támogatása felé hajlanak.

 

A bombázás hátterét egyébként a mai napig homály fedi, ráadásul nehezíti a történtek felgöngyölítését az is, hogy szinte mindegyik szomszédunknak lehetett rá oka. Sőt: az is valószínűsíthető, hogy eltévedt szovjet gépek bombáztak.

 

A MAGYAR HADÜZENET HÍRE WASHINGTONBAN, HA LETT VOLNA AKKOR FACEBOOK

 

Pearl Harbor december 7-i bombázását követően a tengelyhatalmak és az Amerikai Egyesült Államok között is beállt a hadiállapot. Hitler maga is fontosnak tartotta, hogy minden szövetségese hadat üzenjen Washingtonnak. Éppen emiatt közölte Ernst von Weizsäcker báró, a Harmadik Birodalom külügyi államtitkára Sztójay Döme berlini magyar nagykövettel, hogy

 

„a magyar kormány részéről a hadiállapot hivatalos bejelentését tartjuk szükségesnek”.

 

Bárdossy első reakciója egy igen bátortalan nyilatkozat volt, melyben jelezte, hogy a

 

„magyar királyi kormány a háromhatalmi egyezmény szellemében ez alkalommal is megállapítja, hogy Magyarország a tengelyhatalmakkal szolidáris”.

 

A meglehetősen kétértelmű kommünikéből mindenki azt olvashatott ki, amit szeretett volna – a budapesti brit nagykövet például megnyugodott, mikor olvasta. A német fél számára azonban egy ilyen homályosan megfogalmazott nyilatkozat nem volt elegendő, Bárdossy pedig nem akart szembe kerülni a Harmadik Birodalom haragjával. Ezért aztán az amerikai nagykövet már azt az üzenetet kapta, hogy a magyar kormány

 

„a december hó 11-én megállapított szolidaritás elveinek megfelelően az Amerikai Egyesült Államok, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti”.

 

Bárdossy bukása

 

Az újvidéki mészárlás, a harmadik zsidótörvény, valamint a nyugati szövetségesekkel beállt hadiállapot végleg erodálta Bárdossy tekintélyét. 1942. március 7-én a kormányzó felszólította, hogy mondjon le. Ezután az Egyesült Keresztény Liga elnökeként népszerűsítette a német politikai ambíciókat, valamint

 

egy olyan könyvet írt a mohácsi csata utáni Magyarországról, amiben gyakorlatilag saját külpolitikai döntéseit igyekezett történelmi példákkal igazolni.

 

1944-ben még a nyilas parlament munkájában is részt vett, és csak a következő év elején hagyta el az országot Hitler teljhatalmú megbízottja, Edmund Veesenmayer segítségével. Egy svájci gyűjtőtáborban rejtőzött el családostul. A bezártságot azonban nem volt hajlandó elviselni, ezért elhagyta a tábort, amivel a hatóságok figyelmét is felhívta magára. Ezt követően először Németország amerikaiak által megszállt zónájába toloncolták vissza, ahonnan végül kiadták Magyarországnak.

 

Itt Rákosi Mátyás már tűkön ült, hogy perek induljanak az előző rendszer vezetői ellen. Elvtársának, a bolgár Dimitrovnak ezt így fogalmazta meg:

 

„Amikor olvastam, hogy Bulgáriában minden minisztert sikerült elfogni, csorgott a nyálam. Azt mondtam: milyen szerencsés ország is ez. Nálunk mind elmenekültek, s ahol nincs, ott ne keress. Reméljük, hogy kiadják nekünk a fasiszta vezetőket, s akkor megrendezzük a pert. Erre tényleg nagy szükség van, ellenkező esetben a nép elfelejti, hogy mit is tettek ezek valójában.”

 

BÁRDOSSY LÁSZLÓ NÉPBÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSA A KORABELI FILMHÍRADÓBAN

 

A népbírósági per

 

Bárdossy ügyét 1945 októberétől november elejéig tárgyalta a Budapesti Népbíróság. Ennek elnöke, Major Ákos, a horthystából kommunistává vedlett bíró (egyébként pedig a neves színész, Major Tamás bátyja) volt. A peranyagot feldolgozó Pritz Pál történészprofesszor megállapította, hogy az eljárás során számos hibát követtek el, ráadásul a vád képviselői sokszor a kor diplomáciai fogalmaival sem voltak tisztában (nem tudták például, hogy mi a különbség a hadiállapot beállta és a hadüzenet megküldése között).

 

Bárdossy, akinek már nem volt sok veszítenivalója, csak lubickolt ebben a helyzetben:

 

intellektuális fölényét villogtatva olyan kifejezéseket használt, amit a népbíróság tagjai közül nem sokan ismertek. Ebben a szellemi párbajban Major is részt vett, aki előszeretettel válaszolt neki latin idézetekkel. Bárdossy leginkább arra használta fel a tárgyalás biztosította nyilvánosságot, hogy a Horthy-korszak védőbeszédét elmondhassa:

 

„Elismerem, hogy a trianoni korszaknak volt sok vétke és mulasztása. Elsősorban az, hogy elhanyagolta, elodázta a szociális kérdések rendezését, s hogy életben tartott egy régen elkopott, elavult igazgatási rendszert, s annak rozsdás, akadozó gépezetét. De viszont ki akarná kétségbe vonni azt, hogy a korszak egész nemzedéke a magyar nemzeti egység helyreállításának akaratában és kiolthatatlan vágyában élt!”

 

A tárgyalást megtekintő Rákosi ezt egyre türelmetlenebbül figyelte, míg végül figyelmeztette a bírót arra, hogy ne álljon le Bárdossyval vitatkozni, hanem vonja meg tőle a szót.

 

A népbíróság végül kötél általi halálra ítélte a volt miniszterelnököt, amit a Nemzeti Főtanács kegyelemből golyó általi kivégzésre módosított. Ezt 1946. január 10-én hajtották végre a Markó utcai fegyház udvarán.

 

Pere nyitányként szolgált a Rákosi-korszak koncepciós eljárásaihoz, ami miatt többször is felmerült rehabilitálásának kérdése. Legutóbb éppen húsz évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány idején kezdeményezte Bárdossy perújrafelvételét a Magyar Igazság és Élet Pártja. Ezt az akkori ellenzék mellett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is keményen bírálta, a Legfőbb Ügyészség pedig végül elutasította a kérelmet.

 

NYITÓKÉP: Bárdossy (balra) pere a Zeneakadémia Nagytermében, 1945-ben. Forrás: Fortepan / Mészáros Judit

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás