+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. április 3. szombat, 17:10
1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

„Széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, m. kir. miniszterelnök ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt.”

 

1941. április 3-án reggel ezt a rövid jelentést adta ki a Magyar Távirati Iroda. A tragédia híre az egész magyar közvéleményt megrázta, amit érezni lehetett nemcsak a kormánypárti, de az ellenzéki sajtóban is. Az eset nemzetközileg is nagy visszhangot keltett, még Winston Churchill is elismerően szólt Teleki személyéről – bár az, hogy fenntartanak számára egy üres széket a béketárgyalásokon, minden bizonnyal csupán legenda. Ugyanekkor kezdődtek a különféle találgatások Teleki öngyilkosságának hátteréről, amelyben manapság is sokan kételkednek.

 

De ki volt tulajdonképpen Teleki Pál?

 

Az erdélyi gróf

 

Teleki Pál János Ede az erdélyi széki grófok családjába született 1879. november elsején Budapesten. Tanulmányait is a fővárosban végezte: a pesti piaristáknál érettségizett, majd az itteni egyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be. A természettudományi karon is hallgatott földrajztani előadásokat.

 

Először szolgabíróként tevékenykedett Szatmár megyében, majd 1906-1907-ben tanulmányútra ment Nyugat-Európába és Afrikába. Visszatérését követően vette feleségül Bissingen-Nippenburg Johanna grófnőt, akivel két gyermekük született: Mária és Géza.

 

1909-ben lett a Magyar Földrajzi Intézet igazgatója négy évre. Kollégájával, Cholnoky Jenővel 1912-ben bejárta az Egyesült Államokat. 1913-tól már akadémiai tag, emellett tanított és a Turáni Társaság elnöke volt. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton harcolt, főhadnagyi rangban. A háború végén az Országos Hadigondozó Hivatal élére is kinevezték.

 

A forradalmak és Trianon

 

Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején Svájcban tartózkodott, majd csatlakozott Bethlen István Antibolsevista Comitéjához. Károlyi Gyula és P. Ábrahám Dezső szegedi ellenforradalmi kormányaiban elvállalta a külügyminiszteri posztot. Az 1920-as választásokon is Szegeden szerzett képviselői mandátumot, a Simonyi-Semadam Sándor vezette kormányban pedig ő kapta a külügyi tárcát.

 

E munka legfontosabb része a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalás volt,

 

melyre a delegációt Apponyi Albert mellett maga Teleki vezette. Ő mutatta be az ún. vörös térképet a Kárpát-medence etnikai viszonyairól. A békét végül Benárd Ágost munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd megbízott nagykövet írta alá.

 

TELEKI PÁL „VÖRÖS TÉRKÉPE”, AMELY A KÁRPÁT-MEDENCE ETNIKAI VISZONYAIT MUTATTA BE A TRIANONI BÉKE TÁRGYALÁSAKOR. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Miniszterelnök először

 

Teleki első miniszterelnökségére 1920-1921-ben került sor.

 

Kormánya fellépett a bal- és jobboldali szélsőséges mozgalmakkal szemben az úgynevezett rendtörvény bevezetésekor,

 

végrehajtott egy minimális földosztást, ratifikálta a trianoni békeszerződést, és elfogadta a „numerus clausus” néven elhíresült kirekesztő felsőoktatási törvényt (amely a zsidók mellett más kisebbségek és a nők ellen is irányult). IV. Károly első visszatérési kísérlete után lemondott, átadva a helyet Bethlen Istvánnak.

 

1922-től a magyar cserkészmozgalmat vezette,

 

de a politikából nem húzódott vissza: támogatta a békés revízió ügyét.

 

A náci Németország egyre agresszívabb külpolitikája alapján érzékelte, hogy Magyarországot ez újra egy kétes kimenetelű háborúba sodorhatja.

 

TELEKI PÁL A PARLAMENTBEN 1939-BEN. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Miniszterelnök másodszor

 

Imrédy Béla (akinek kormányában a kultusztárcát is vezette) lemondása után Teleki ismét miniszterelnök lett 1939 februárjában. Igyekezett korrekt viszonyt ápolni a nyugati nagyhatalmakkal, miközben a német diplomácia egyre szorosabb hálót font az ország köré. Ezt jelezte a két bécsi döntés, a kárpátaljai bevonulás, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás, és a Népszövetségből való kilépés. Teleki idején fogadták el a második zsidótörvényt is. A háború kezdetén igyekezett Magyarországot a semlegesek között tartani, emellett pedig befogadta a lengyelországi menekülteket.

 

Törekvései kiolvashatók a londoni és washingtoni követek számára küldött tájékoztatójából:

 

A magyar kormánynak fő feladata ebben az európai háborúban az, hogy Magyarország katonai, anyagi és népi erejét a háború végéig konzerválja. Mindenáron távol kell maradni a konfliktusban való részvételtől. A háború kimenetele kétséges.

De minden eshetőségben Magyarországnak fontosabb, hogy megtépázatlanul álljon ott az európai konfliktus befejeződésének periódusában. Nagyon könnyen megtörténhetik, különösen Németország esetleges veresége esetén vagy még Németország nem is egészen teljes veresége esetén, hogy a háború végén akár egész Európában, akár Európának ebben a keleti részében kaotikus állapotok állanak be, amelyek legnagyobb veszéllyel azon államokra fognak járni, amelyek védtelenek, amelyek anyagi eszközeiket és hadseregüket a konfliktus befejeződése előtt feláldozták.”

 

Teleki a szomszéd országok közül Jugoszláviára úgy tekintett, mint egy ablakra Európa felé, ezért 1940 decemberében örökbaráti szerződést kötött a két ország. Azonban a következő év tavaszán Hitler éppen a délszláv államon keresztül akart az olaszok segítségére sietni Görögországba, ehhez pedig Magyarország támogatását kérte.

 

A miniszterelnök egyetlen kiutat látott a helyzetből: az öngyilkosságot.

 

A Horthy kormányzónak hátrahagyott két búcsúlevél szövege ma már közismert:

 

„Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.

Teleki Pál 1941. ápr. 3.

 

Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok. Mély tisztelettel:

Teleki Pál 1941. ápr. 3.”

 

Polémiák az öngyilkosság körül

 

Időről időre felmerül, hogy Teleki halálában idegenkezűség játszhatott szerepet. 2003-ban például Csapodi Csaba írt egy rövid elemzést a búcsúlevelekről. Ebben többek között a szóhasználat alapján fejtette ki kételyeit a miniszterelnök öngyilkosságával kapcsolatban. A tavalyi évben pedig Réti László regénye játszott el azzal a gondolattal, hogy kiknek és miért állt volna érdekében megölni a miniszterelnököt.

 

TELEKI PÁL SZOBRA BALATONBOGLÁRON. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Ablonczy Balázs, Teleki biográfusa, a nyolcvanadik évforduló alkalmából Facebook-oldalán szedte pontokba azt, ami alapján ma mégis inkább az öngyilkosság tűnik valószínűnek. A történész ezek közé sorolta a korábbi öngyilkossági kísérleteket, felesége és édesanyja rossz egészségi állapotát, valamint saját betegségét.

 

Arra pedig, hogy bárki más húzta volna meg a ravaszt, se szemtanú nincsen, se pedig írásos parancs,

 

amely mondjuk a német titkosszolgálatnál fennmaradt volna. Ennek ellenére akad egy-két apró, nyugtalanító részlet a körülmények kapcsán (amilyen például a mai napig hiányzó boncolási jegyzőkönyv), ám a rendelkezésre álló adatok alapján az öngyilkosság ténye tűnik valószínűnek.

 

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Vass Károly

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tüntetők közel nyolc órán át állták körbe a bevándorlási hivatal autóját, így végül nem tudták deportálni a két indiai férfit. Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy Skóciának legyen saját bevándorláspolitikája.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás