Jugoszlávia
Losoncz Alpár
Hogyan lesznek díszdoktorok feminista filozófusok és katonai diktátorok?

Nemrég Kásler Miklós az újvidéki egyetem díszdoktora lett. Nem ő az érdekes azonban a történetben, hanem azon kusza lista, amelyen az újvidéki és belgrádi díszdoktorok szerepelnek. Mi lehet közös háborúellenes íróban, az igazságos háborút védelmezőben, feminista filozófusban és katonai diktátorban?

Aleksandar Vučić, a szerb apátia és nihilizmus elnöke
Aleksandar Vučić, a szerb apátia és nihilizmus elnöke

Aleksandar Vučić vasmarokkal fogja Szerbiát, ellenfelei végérvényesen visszaszorultak. Hiába kiüresedett a demokrácia és a parlamentarizmus, Szerbiában a folyamatokat nem csupán támogatja a nyugati elit, sokban ezen jelenségek ki is fejeznek világtendenciákat: a tartalom nélküli politikáét és a részvételről önként lemondó népéét.

Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?
Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?

Jugoszlávia szétesett, de mégis volt abban az országban egy olyan erő és vibrálás, ami a mai napig össze tudja kötni az ott élő embereket. Ennek megértéséhez azonban ki kell lépni a megszokott nacionalista vagy nyugatias narratívákból.

Nemrég még Izraellel volt szolidáris az olasz széljobb, most a holokausztot relativizálná
Nemrég még Izraellel volt szolidáris az olasz széljobb, most a holokausztot relativizálná

A Giorgia Meloni vezette neofasiszta Olaszország Fivére párt azt szeretné, ha az olasz büntetőjog ugyanúgy büntetné az észak-adriai térségből elűzött (vagy sokszor maguktól elmenekült) olaszok szenvedéseinek tagadását, mint a holokausztét. A kritikusok szerint ezzel az Izrael-párti Meloniék gyakorlatilag a holokauszt relativizálását szorgalmazzák, elvégre a két történelmi esemény nem hasonlítható össze egymással.

Elhunyt a Szarajevót a szerb támadásoktól védő szerb parancsnok
Elhunyt a Szarajevót a szerb támadásoktól védő szerb parancsnok

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély
Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély

Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?

Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?
Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?

1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

Meghalt az énekes, akit a kocsmák zenegépeitől az értelmiségi szalonokig mindenki szeretett a Balkánon
Meghalt az énekes, akit a kocsmák zenegépeitől az értelmiségi szalonokig mindenki szeretett a Balkánon

Djordje Balašević vajdasági énekes a nemzetállamokra szakadt, háborúkkal sújtott Balkán népei számára az egyik utolsó kapocs maradt. Nem adta fel hitét a közös identitásban, amit nem hagyott egyetlen nemzetnek sem kisajátítani. Az énekes melankolikus dalai Ljubljanától Ohridig szóltak – és fognak szólni.

Hetvenöt éve végezték ki a magyar kormányfőt, aki hadat üzent a Szovjetuniónak
Hetvenöt éve végezték ki a magyar kormányfőt, aki hadat üzent a Szovjetuniónak

1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?

Utazás a szerb lélek mélyére
Utazás a szerb lélek mélyére

Peter Handke, a Nobel-díjas osztrák író a mai napig nem tagadta meg Jugoszláviát, és a szerbek szenvedéseit hangsúlyozza. De nem Miloševićet védi ezzel, hanem a jugoszláv történet azon részleteire is rámutat, amelyek a liberális olvasatban mindig kimaradnak.

Losoncz Alpár
Dayton joga bűntényben született

Daytonban a szerbek tettesek, a muzulmánok áldozatok, a bűntény pedig jog lett. Kiderült: a nemzeti ellentéteket meghaladó jugoszláv Bosznia csak a felszín volt. Mihelyt volt rá alkalom, az emberek titokban leszavaztak a nacionalista pártokra.

Vezető szarajevói napilap: Új Dayton kell!
Vezető szarajevói napilap: Új Dayton kell!

Egy esetleges bosznia-hercegovinai alkotmánymódosítás során erősebb központi kormányzatot, az etnonacionalista szemlélettel való szakítást, az EU-s pénzek feltételekhez kötését szeretné több értelmiségi.

Balogh Gábor
Nem voltak jók meg rosszak, Bosznia maga volt a pokol

A horvát-szerb háborút még érteni véltük: a baráti kis nép a szabadságharcát vívja az erőszakos, barbár elnyomókkal szemben. Aztán jött Bosznia. Az már egészen más volt. Azt nem értettük.

A daytoni békének nem is volt feladata, hogy egységet teremtsen
A daytoni békének nem is volt feladata, hogy egységet teremtsen

Az osztrák-spanyol származású, Norvégiában oktató Sabrina P. Ramet a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők. A daytoni egyezmény kapcsán nem táplál 25 év után se illúziókat: az ott megszületett békéből szerinte nem lesz egységes állam sohasem.

Tanultunk-e bármit is a délszláv háborúból?
Tanultunk-e bármit is a délszláv háborúból?

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

Ki teremtette meg Slobodan Miloševićet?
Ki teremtette meg Slobodan Miloševićet?

Nem a nacionalizmusába bukott bele Milošević húsz éve. Ellenzéke jobbról előzte, a horvátoknak elég volt csak nemzetállamot csinálniuk. A szerb kihívás azonban bonyolultabb volt. Ez lett Milošević végzete.

Mennyire vörös Bécs, és miért rajtolnak rá a pártok a jugó szavazókra?
Mennyire vörös Bécs, és miért rajtolnak rá a pártok a jugó szavazókra?

Október 11-én vélhetően újraválasztja vörös főpolgármesterét és vezetését Bécs. A szocdemek majd’ százéves uralmához az is hozzátartozik, hogy a város életére a lakáspiacon át a médiáig nem csak városi, de kifejezetten a párt által tulajdonolt „magáncégeknek” is nagy befolyása van.

Egy két évtizedes újságírógyilkosságot tárgyalnak újra Belgrádban
Egy két évtizedes újságírógyilkosságot tárgyalnak újra Belgrádban

A Milošević-kritikus Slavko Ćuruviját a vád szerint a szerb államvédelem tisztjei gyilkolták meg, akikre ki is szabták már a börtönbüntetést, de fellebbezésükre hatályon kívül helyezték az ítéletet.

Orbán és Vučić szövetségének a Vajdaság a vesztese
Orbán és Vučić szövetségének a Vajdaság a vesztese

Orbán kiegyezett kismagyar hatalmi céljaiért a szerb sovinisztákkal is, elárulva ezzel azon Vajdaságot, amely fénykorát a Magyar Királyságban élte, és amelyet Orbán szerb szövetségesei ma hadizsákmánynak tekintenek. Száz évvel Trianon után nem a magyar kisebbségek, hanem saját hatalma érdekében politizál Budapest a környező országokban.

Mert szlovénok voltak, Ausztria mellett szavaztak – száz évvel később a határok önkényességére emlékeznek
Mert szlovénok voltak, Ausztria mellett szavaztak – száz évvel később a határok önkényességére emlékeznek

Száz évvel ezelőtt Karintia délkeleti része népszavazáson dönthetett, hogy csatlakozni akar-e a délszlávok új államához. Noha az osztrák régió ezen részében jelentős számú szlovén élt, a többség Ausztria mellett szavazott. Száz évvel később egy provokatív művészeti projekt emlékeztet arra, hogy a határok és identitások mennyire mozgékonyak errefelé.

Szarajevó ostromát túlélte, a magyar bormédiába beletörött a bicskája
Szarajevó ostromát túlélte, a magyar bormédiába beletörött a bicskája

Tizenhárom év után megszűnik az egyetlen független magyar boros lap, a Pécsi Borozó. A főszerkesztő, Győrffy Zoltán, elmondja az Azonnalinak, van-e Budapest-vidék harc a borsajtóban, miért nem ismeri szinte senki a pécsi borvidéket, és hogyan került a Vajdaságból az ostromlott Szarajevón át Pécsre. Nagyinterjú.

Losoncz Alpár
Nem csak a múlt szobrait, de a jelen alkotásait is kéne bírálni

Miközben térségünkben a szocialista múltat szokás kritizálni, a közterek igazi rombolása, privatizációja, elgiccsesítése csak ez után következett be. Mindez jól látható az egykori Jugoszlávia példáján. Amikor szobrokról és a ledöntésükről gondolkodunk, ezt is figyelembe kell venni.

Még Észak-Macedónia átnevezése sem ártott meg az EU-párti kormánypártnak
Még Észak-Macedónia átnevezése sem ártott meg az EU-párti kormánypártnak

Szorosan bár, de Zoran Zaev miniszterelnök szociáldemokratái nyerték az észak-macedóniai választást, maradhat az euroatlanista irány. Raádásul Szlovénia, Lengyelország és Horvátország mellé szerdán felzárkózott Észak-Macedónia is: a kis balkáni országban is (negyedikként a posztszocialista Kelet-Európában) parlamenti erő lett az újbaloldal. De kik ők? És miért zavarná őket már ezen cikk címe is?

Sokan vannak Horvátországban, akik Orbánok akarnak lenni – horvát újbaloldali vezető az Azonnalinak
Sokan vannak Horvátországban, akik Orbánok akarnak lenni – horvát újbaloldali vezető az Azonnalinak

A vasárnapi választáson elsőként juthat be a horvát parlamentbe több újbalos párt és a zöldek szövetsége. A Možemo! (Képesek vagyunk rá!) zágrábi listájának második helyén álló Sandra Benčić elmondja az Azonnalinak, hogy miben volt jó Tito, lehet-e róla, vagy épp horvát fasisztákról utcákat elnevezni, miért nem fog Horvátország orbanizálódni, és mi lesz az első dolga, ha bekerül a Száborba. Interjú.

Miért áll be egy fiumei olasz a horvát nacionalistákhoz? Elmondja ő maga!
Miért áll be egy fiumei olasz a horvát nacionalistákhoz? Elmondja ő maga!

Carla Konta a fiumei olasz közösség ismert tagja, egyetemi oktató, aki az Egyesült Államokban doktorált. A négygyermekes, idén 34 éves katolikus történész sokakat meglepett azzal, amikor bejelentette: ő fogja vezetni a július 5-i választásokon a horvát nacionalistának tartott Miroslav Škoro pártjának helyi listáját. Mi visz egy olaszt a horvát nacionalisták közé?

Vučić nem patrióta, hanem eladja a nemzeti érdekeket – a szerb jobboldali ellenzék az Azonnalinak
Vučić nem patrióta, hanem eladja a nemzeti érdekeket – a szerb jobboldali ellenzék az Azonnalinak

Srebrenicát nem nevezné népirtásnak, a háborús bűnös Šešeljt viszont azért kipaterolná a parlamentből a szerb jobboldali Dveri, amely szintén bojkottálja a vasárnapi parlamenti választást a liberális ellenzékkel együtt. Tamara Kerković alelnök és Andrej Mitić, a Dveri külügyi felelőse azt is elmondják az Azonnalinak, megmaradnának-e a vajdasági magyarok jogai, ha kormányra kerülnének, és miért nem akarnak csatlakozni az EU-hoz. Interjú.

Mit vegyünk át a Balkánról, ha már lecsúsztunk oda?
Mit vegyünk át a Balkánról, ha már lecsúsztunk oda?

A Freedom House szerint mára a magyarországi demokrácia színvonala az egykori Jugoszlávia szerencsétlenebb sorsú volt tagállamaiéhoz hasonló. Mit vegyünk át onnan a hibridrezsimségen kívül?

Mostantól Fiume Európa kulturális fővárosa. Elmondjuk, miért nézz el oda
Mostantól Fiume Európa kulturális fővárosa. Elmondjuk, miért nézz el oda

Tűzijátékkal, koncertekkel, karnevállal, olcsón és gagyin feldíszített várossal lépett be február elején az európai kulturális fővárosi évbe a jugoszláv időkben olasztalanított és eliparvárosodott Fiume (Rijeka). Az Azonnali elmeséli, milyen hely most a város, és kinek érdemes elmennie oda.

Mégsem a szerbek kezdték volna a srebrenicai mészárlást?
Mégsem a szerbek kezdték volna a srebrenicai mészárlást?

Srebrenicában a város teljes férfilakosságát kiirtották a szerbek. Újonnan előkerült brit külügyi dokumentumokra hivatkozva most azt mondják: a bosnyákok kezdték a környéken az öldöklést.

Jugoszláv zászlók lengtek egy zágrábi koncerten, négy horvát tábornok nagyon kiakadt
Jugoszláv zászlók lengtek egy zágrábi koncerten, négy horvát tábornok nagyon kiakadt

A legendás jugoszláv énekesnő, Lepa Brena horvátországi koncertjeinek betiltását követelik a horvát extábornokok.

Vesd meg a győzelmet, ne légy főszereplő! Már előre megtartotta ünnepi beszédét az irodalmi Nobel-díj botrányhőse
Vesd meg a győzelmet, ne légy főszereplő! Már előre megtartotta ünnepi beszédét az irodalmi Nobel-díj botrányhőse

Peter Handke osztrák író kedden Stockholmban fogja átvenni az idei irodalmi Nobel-díjat. Miközben az ünnepséget megelőző sajtótájékoztatón durva hangnemben osztott ki pár újságírót, szombati ünnepi beszédében már líraibb hangokat ütött meg, szóba se hozta a politikát. Kritikátlan szerb- és Milošević-pártisága miatt azonban továbbra is sokan bírálják.

Techet Péter
Tényleg Európa teremtett békét?

Gyakori érv az európai integráció mellett, hogy ennek köszönhetően élünk békében a kontinensen. A NATO körüli viták azonban nagyon egyértelműen mutatnak rá arra, hogy az USA nélkül Európa képtelen lett volna és képtelen lesz békét teremteni.

Lehet, hogy nem is osztrák állampolgár Peter Handke?
Lehet, hogy nem is osztrák állampolgár Peter Handke?

Egy tényfeltáró honlap szerint az idei irodalmi Nobel-díjas még Slobodan Miloševićtól kapott jugoszláv útlevelet (ami ma szerbnek számít), emiatt viszont le kellett volna mondania az osztrákról. Kiderül-e, hogy végül Ausztria vagy Szerbia lehet-e büszke az irodalmi Nobel-díj átadásakor?

Előkerült egy szöveg, amiben Handke védelmezi a srebrenicai népirtást
Előkerült egy szöveg, amiben Handke védelmezi a srebrenicai népirtást

Az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettet, az osztrák Peter Handkét Milošević-párti írásai miatt több kritika is érte. Most azonban a vád már az, hogy a szerző egyenesen tagadná (sőt, jogosnak ítélné) a srebrenicai népirtást.

Peter Handke: Soha többet nem válaszolok újságíróknak!
Peter Handke: Soha többet nem válaszolok újságíróknak!

Nem csitul a friss irodalmi Nobel-díjas körüli purparlé. Peter Handke karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról akarták kérdezni. A félig szlovén író mindig is dühösen reagált az őt érő kritikákra.

A Német Könyvdíj idei nyertese hazugnak nevezte az idei irodalmi Nobel-díjas életművét
A Német Könyvdíj idei nyertese hazugnak nevezte az idei irodalmi Nobel-díjas életművét

A csütörtökön kezdődő Frankfurti Könyvvásár előeseménye minden évben a Német Könyvdíj, amely Európa egyik legrangosabb irodalmi kitüntetése. Idén a Boszniában született német író, Saša Stanišić kapta a díjat. Beszédében bírált egy másik kitüntetettet, az irodalmi Nobel-díjas Peter Handkét.

Slobodan Milošević híve kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
Slobodan Milošević híve kapta az idei irodalmi Nobel-díjat

Peter Handke osztrák íróé az idei irodalmi Nobel-díj. Az író nem csak a valóban zseniálisan megkomponált szövegeiről híres, de a jugoszláv polgárháború alatt tanúsított szerbpártiságáról is. A baloldali és EU-kritikus szerző a mai napig Slobodan Milošević híve, szerinte ugyanis a szerb elnök védelmezte a jugoszláv államot a többiek nacionalizmusával és a nyugatiak imperializmusával szemben.

Egyeseknek azért jobboldali, amiért másoknak baloldali: ma 90 éves Paul Lendvai
Egyeseknek azért jobboldali, amiért másoknak baloldali: ma 90 éves Paul Lendvai

Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját Paul Lendvai, magyar származású osztrák újságíró, elemző. Noha a magyar jobboldalon sokszor hazaárulónak kiáltják, második hazájában sokat tett azért, hogy Magyarország imidzse jó – talán a valóságosnál is jobb – maradjon.

Szerb sovinisztákra áldozta a nagypéntek estéjét Szijjártó Péter
Szerb sovinisztákra áldozta a nagypéntek estéjét Szijjártó Péter

Aleksandar Vučić szerb államfő mellett gyűlt össze százötvenezer ember Belgrád belvárosában, a kormánypárt buszokkal hozta az embereket az ország minden pontjáról. Szerb nacionalista énekesek, soviniszta politikusok és a magyar külügyminiszter – ez volt a program. Hogy mi a közös a szerb és a magyar kormány politikájában? Ennek nem csak az oroszokhoz, de a németekhez is köze van.

Végleges: élete végéig börtönben marad Karadžić boszniai szerb vezér népirtásért
Végleges: élete végéig börtönben marad Karadžić boszniai szerb vezér népirtásért

A hágai Jugoszlávia-bíróság utódszervezete ma meghozta az utolsó, még függőben lévő ügyben is az ítéletet: súlyosbítva az első fok három évvel ezelőtti ítéletét, életfogytigalni börtönre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Republika Srpska egykori elnökét.

Isten éltesse, kedves Bosznia-Hercegovina!
Isten éltesse, kedves Bosznia-Hercegovina!

Huszonhét éve e napon kiáltotta ki függetlenségét az a Bosznia-Hercegovina, amely a ma napig viaskodik a Habsburg- és jugoszláv múltból hozott nemzetiségi kérdésekkel. De születőben van az a közös identitás is, amelyben a sokszínűség nem veszélyként jelenik meg.

Mussolini unokája végigordított egy teljes beszédet az EP-ben
Mussolini unokája végigordított egy teljes beszédet az EP-ben

Miközben egy szlovén zöldpárti politikus az EP-elnök Antonio Tajanit lemondásra szólította fel, Alessandra Mussolini „gyalázatot” kiabált az Európai Parlament szerdai ülésén.

Ez a videó két perc alatt megmutatja a délszláv népek zenéje közti különbségeket
Ez a videó két perc alatt megmutatja a délszláv népek zenéje közti különbségeket

Egy tangóharmonika, egy ember, egy dal, hat nép. Melyik a legjobb?

A népességfogyásból csinálnak üzletet a bosnyákok
A népességfogyásból csinálnak üzletet a bosnyákok

Bosznia-Hercegovina évente több százezer eurót keres azzal, hogy pénzt kér az állampolgárságról való lemondásért a nyugatra vándorlóktól.

Itt egy kép, ami mindent elmond az egykori Jugoszláviáról
Itt egy kép, ami mindent elmond az egykori Jugoszláviáról

Mi a közös a bosnyákokban, a horvátokban és a szerbekben? Itt a megfejtés!

Már csak a görögökön múlik, mikor vált nevet Macedónia
Már csak a görögökön múlik, mikor vált nevet Macedónia

A macedón képviselők elfogadták az ország névváltoztatását, hamarosan megnyílhat az út az EU- és NATO-csatlakozás megkezdése előtt.

Hága után Bosznia is felmentette Srebrenica egykori bosnyák parancsnokát
Hága után Bosznia is felmentette Srebrenica egykori bosnyák parancsnokát

November végén egy boszniai büntetőbíróság felmentette a háborús bűnök vádja alól Naser Orićot, akinek immáron nem csak Hágából van papírja arról: nem követett el háborús bűnöket. A boszniai polgárháború során szerb többségű falvakban gyilkolászó katona ezzel végleg a bosnyákok hőse lehet.

Horvátország valósítja meg a nagyszerb álmokat?
Horvátország valósítja meg a nagyszerb álmokat?

Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Lesz-e akkor Észak-Macedónia? Szeptemberben eldöntik az albánok!
Lesz-e akkor Észak-Macedónia? Szeptemberben eldöntik az albánok!

Szeptember végén véget érhet Macedónia kálváriája: népszavazást tartanak az ország nevéről, amely az új névvel megkezdheti EU- és NATO-csatlakozását. De miért nem esik szó az új névről a népszavazási kérdésben, és hogy állnak a kérdéssel a helyi népcsoportok?