Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Szeptember végén véget érhet Macedónia kálváriája: népszavazást tartanak az ország nevéről, amely az új névvel megkezdheti EU- és NATO-csatlakozását. De miért nem esik szó az új névről a népszavazási kérdésben, és hogy állnak a kérdéssel a helyi népcsoportok?

Huszonhárom évvel ezelőtt foglalta vissza a valóban viharos gyorsaságú Vihar (Oluja) akció keretében a tuđmani Horvátország az 1991-ben levált szerb többségű szakadár területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság vége Horvátországban nemzeti ünnep. Ami azonban egyik oldalról „honvédő háborúnak“ látszik, az máshonnan nézve kitelepítés, etnikai tisztogatás.

Magyaros pesszizmussal tekintenek az EU-tagságra az Azonnali által megkérdezett zágrábiak és fiumeiek. Kameránknak azért nyilatkoztak olyanok is, akik örülnek az egységes Európának. A délszláv háború élménye miatt fontosnak tartják az unió garantálta békét, és még mindig vannak, akik visszavágynak a jugoszláv időkbe.

Fiumében érdeklődtünk helyi politikusoktól és járókelőktől, hogy vajon csatlakoznának-e újra Magyarországhoz. Horvátország harmadik legnagyobb városában találtunk olyan baloldali politikust, akinek nincs ellenére az ötlet, de olyanokkal is akadt dolgunk, akik csak nevetni tudtak ezen. A várossal cikkeiben gyakran foglalkozó újságíró, Techet Péter közben egy hajójavító melletti strandon avatott be minket abba, miként lehetne ismét tengere Magyarországnak.