+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 19. hétfő, 08:01
Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Az október elején tartott bosznia-hercegovinai választásokon – szokás szerint – az egyes államalkotó népek, azaz a bosnyákok, a szerbek és a horvátok nacionalista pártjai szerepeltek a legjobban, bár az ország egységes identitását hangsúlyozó baloldaliak is fontos pozíciókat szereztek meg. A szociáldemokraták (SDP), a balliberális Demokratikus Front (DF) és a szintén balliberális Mi Pártunk (Naša Stranka) növelni tudták a szavazataikat. (A balliberális Mi Pártunk elnökével itt olvashatjátok az Azonnali interjúját.)

 

Az alig hárommilliós Bosznia-Hercegovina a világ egyik legbonyolultabb demokráciája: konföderatív szervek, bosnyák-horvát föderáció, szerb államrész és további kantonok alkotják a közjogi rendszert. A választásokon a legnagyobb botrány a konföderáció három államelnökének megválasztását kísérte:

 

a horvát nacionalisták ugyanis felháborodtak, hogy bosnyák muzulmánok átszavazásai miatt nem a saját nacionalista jelöltjük, hanem egy horvát balliberális politikus, Željko Komšić győzött.

 

A választási rendszer szerint az államközösség egyik államfőjét a Szerb Köztársaság szerb nemzetiségű, a másik kettő államfőjét pedig a Bosnyák-Horvát Föderáció bosnyák és horvát nemzetiségű polgárai választják. Eleve probléma, hogy a választásból számosak, akik nem akarják magukat e három nemzetiség egyikének se deklarálni, ki vannak zárva. Másrészről viszont az etnikai gettógondolkodást kicsit oldja, hogy a bosnyák és horvát jelöltekre valamennyi bosnyák és horvát szavazhat. Azaz például előfordulhat, hogy a legnépesebb bosnyákok közül többen inkább a horvát jelöltek közül választanak.

 

 

Háromból legalább egy államelnök tényleg boszniai

 

Ez már 2006-ban megtörtént: Željko Komšić horvát származású balliberális politikus azért szerezhette meg a „horvátok” számára fenntartott társállamfői helyet, mert őrá szavaztak át – a baloldali horvátok mellett – a bosnyák baloldaliak is. Ezzel legalább egy olyan politikus bekerülhetett az államfők közé – a bosnyák és a szerb nacionalista politikusok mellett –, aki baloldali, antinacionalista és nem egy etnikumhoz, hanem az ország egészéhez lojális.

 

Komšićnak ez a bravúr idén is sikerült – és idén is elsősorban a városi baloldali (főleg bosnyák származású) szavazóknak köszönhetően. Ezért a „horvát” társállamfői poszttól elesett a horvátok nacionalista jelöltje, a Zágráb által is favorizált Dragan Čović. A politikus azonnal csalást és hasonlókat emlegetett – és beállt mögé a jelenlegi jobboldali zágrábi kormány is, amely az Európai Uniót is fel akarja használni Komšić ellen.

 

Čović és Zágráb úgy véli: Boszniának azért van három államfője, mert az egyik a „horvátoké”, és arra csak a horvátok kéne, hogy szavazhassanak.

 

Čović arra hivatkozik mindig, hogy ő és pártja, a Zágrábban kormányzó konzervatív HDZ helyi lerakata a horvát szavazók között nyolcvan százalékot szerzett. Komšić – aki már a választások estéjén megüzente a boszniai horvátoknak: „én vagyok igenis az elnökötök” – ezzel szemben azt mondja: egyrészről a horvátok között alacsony volt nagyon a részvétel, azaz Čović nem nagyon hivatkozhat kiugró támogatottságra; másrészről a jelenlegi alkotmány nem tiltja, hogy bosnyákok átszavazhassanak horvát jelöltekre.

 

Čović és Zágráb éppen ez utóbbit akarná megváltoztatni.

 

Komšić szerint azonban éppen az a helyes, hogy nem teljesen érvényesül az etnikai elv. Ő inkább tovább lazítaná azt: szerinte meg kell szüntetni az etnikai gettószavazást.

 

Nézeteit Komšić a zágrábi Globus hetilap e heti számában fejtette ki. Ő horvát, de Bosznia egészét tartja a hazájának – azaz közelebb érzi magát a boszniai muzulmánokhoz, mint a horvátországi horvátokhoz.

 

 

Kié Bosznia?

 

Bosznia-Hercegovina kapcsán, amelynek bonyolult, az etnikai erőviszonyokat tükröző alkotmányát az 1995-ös daytoni békeszerződés szabályozta,

 

két koncepció ismert: az „etnikumok Boszniája”, amikor mindent áthat az etnikai elv, minden posztot egy horvátnak, egy bosnyáknak és egy szerbnek kell kapnia; és a „polgárok Boszniája”, amelyben az etnikai és vallási hovatartozás legfeljebb magánügy, a közéletben mindenki az ország állampolgára.

 

Komšić ezért szorgalmazza, hogy eleve az összes államfőjelöltre minden polgár szavazhasson.

 

Tényleg az etnikumok harcolnak egymás ellen?

 

A HDZ nem adja fel a harcát: Komšićot, noha hivatalosan ma ő a „horvát” társállamelnök, a helyi HDZ számos hercegovinai városban nem kívánt személlyé nyilvánította. Mostarban hatalmas plakáton is hirdetik ezt már október közepe óta.

 

A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén.

 

A HDZ Milorad Dodikkal, a szerb nacionalisták vezérével tárgyalt együttműködésről. A közös cél: a bosnyákok utálata és a boszniai identitás kialakulásának megakadályozása. Ez ellen nem csak bosnyákok, de horvátok és szerbek is tiltakoznak – ezért lehetett Komšić is társállamelnök.

 

A boszniai HDZ alapítója, a hercegovinai horvátok egykori hadseregének (HVO) veteránja, Vinko Begić szerint is veszélyes játékot játszik jelenlegi pártja, amikor Dodikkal fog össze az egységes Bosznia ellen.

 

A frontvonal nem a nemzetiségek között húzódik.

 

Hanem az egyik oldalon állnak azon szerbek, horvátok és bosnyákok, akik hazájuknak tekintik Boszniát, és ki akarnak törni a gettógondolkodásból. Ennek egyik fő képviselője a Mi Pártunk, amely már a választási klipjében azt üzente: szerbeket, horvátokat és bosnyákokat sokkal több minden köt össze, mint elválaszt. Velük szemben állnak azon – főleg horvát és szerb – pártok, amelyek tagadják Bosznia egységét.

 

Gyakorlatilag Čović és Dodik egyaránt arra játszik, hogy Bosznia szétessen, és Szerbia és Horvátország szemezgethessen a darabokból.

 

Franjo Tuđman horvát és Slobodan Milošević szerb elnök már a jugoszláv háború idején egyezkedett Bosznia felosztásáról – a két politikust csak a halál választotta el attól, hogy háborús bűnösként ítélhessék el őket. (Tuđman ellen vádat se tudtak már emelni, Milošević a per során hunyt el börtönében.)

 

A frontvonalak már a boszniai háborúban – a közvélekedés ellenére – sem az etnikumok között húzódtak. Számos horvát és szerb nem a „saját” etnikai hadseregeikben, hanem a boszniaiban (Armija BiH) harcolt. Tuzla városát a szerb támadásokkal szemben például számos szerb is védte, ahogy Szarajevó szerb ostromakor is horvátok, szerbek egyaránt harcoltak a bosnyákok oldalán.

 

 

Zágráb Bosznia egysége ellen dolgozik

 

Mivel ma Zágrábban ismét Tuđman pártja van hatalmon, az ország az EU-s tagságát akarja felhasználni arra, hogy az egységes Boszniát hirdető Komšić ellen mozgósítson, és az etnikai gettósodás fenntartásával hosszú távon Bosznia egységét ássa alá.

 

Ma ezzel Zágráb maradt a nagyszerb álmok, Bosznia felosztásának leghűségesebb követője.

 

Komšić mellett ezzel szemben a horvát balliberális közélet több politikusa is kiáll: Stipe Mešić egykori államfő  vagy Vesna Pušić egykori külügyminiszter is őt támogatja. De a boszniai horvát közéletből is többen mellette álltak ki. A bosnyákok közül pedig azok vannak mellette, akik szintén elégedetlenek a saját nacionalistáikkal. Emir Hadžihafizbegović, neves bosnyák rendező szerint is például

 

azért jó, hogy Komšić ott ül az államelnökségben, mert ő nem csak egy etnikumot, hanem az egész országot akarja képviselni.

 

FOTÓK: Bukovics Martin, Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás