+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 21. kedd, 10:13
Szeptember végén véget érhet Macedónia kálváriája: népszavazást tartanak az ország nevéről, amely az új névvel megkezdheti EU- és NATO-csatlakozását. De miért nem esik szó az új névről a népszavazási kérdésben, és hogy állnak a kérdéssel a helyi népcsoportok?

Június közepén a szkopjei és az athéni kormány több mint negyedszázados vitát zárt le: Macedónia olyan új nevet vesz fel, amivel már a görögök is ki tudnak egyezni. Eddig ugyanis a görög kormányoknak az volt a vádjuk a volt jugoszláv tagköztársasággal szemben, hogy a Macedónia név miatt – noha az országot már Jugoszlávián belül is így hívták – igényt formálna azon észak-görög területekre, amelyeket szintén Macedóniának (vagy Makedóniának) hívnak. Ráadásul e görög területeken élnek is macedónok, bár Athén, amely az Európai Unió egyik legkisebbségellenesebb politikáját viszi, nem ismeri el őket.

 

Mivel a NATO- és EU-tag Görögországgal szemben a kicsi és szegény Macedóniának nem volt túl sok aduásza, Athén sikeresen blokkolta Macedóniát a nemzetközi porondon. Az ENSZ-be is csak Macedónia Volt Jugoszláv Tagköztársaság (FYROM) néven kerülhetett be, a dél-balkáni ország NATO- és EU-tagságát pedig Athén mindig sikeresen vétózta meg. Macedónia geopolitikai helyzete azonban nagyon fontos, erre a 2015-ös menekültválság is rámutatott. Macedóniában mind az oroszok, mind az amerikaiak erősen jelen vannak, az egész Balkán leghatalmasabb USA-nagykövetsége például Szkopjéban található, a város felett trónol fellegvárként. Azaz

 

Macedónia izoláltságát főleg az Egyesült Államok akarja feloldani.

 

2006 és 2017 között azonban egy kezdetben ugyan feltűnően atlantista, de gyors léptekkel oroszpárti autokratává vált Nikola Gruevszki állt az ország élén. Gruevszkit, noha mind Sebastian Kurz akkor még osztrák külügyminiszter, mind Orbán Viktor erősen támogatta – és akkor Vlagyimir Putyinról, Gruevszki valódi hátteréről nem is beszéltünk –, a 2015-től induló politikai válságba, városi tüntetésekbe belebukott. Ne legyen persze illúziónk: Washington és számos NGO is segítette e bukást, ráadásul a nyugati érdekek erősebb, akár kormánybuktatást is eredményező képviselete ma az Európai Unión kívül könnyebb, mint azon belül. Gruevszkinek tehát nem volt meg az a mázlija, amivel mondjuk Jarosław Kaczyński vagy Orbán Viktor bír: az EU-tagság jelentette védelem.

 

2017-től Zoran Zaev, egy szociáldemokrata, EU- és USA-barát politikus került a macedón kormány élére. Az ő célja az, hogy az országot bevezesse az EU-ba és a NATO-ba – de ennek elsődleges feltétele a névvita rendezése. A vitarendezést segíti, hogy Athénban 2015 óta szintén baloldali kormányfő van – noha a Sziriza koalíciós partnere szintén egy macedón- és albánfaló nacionalista. Zaev és Alekszisz Ciprasz idén nyárra tudtak megállapodni: Macedóniát Észak-Macedóniára neveznék át, és ekként már integrálódhatna az euroatlanti világba. (A névvitáról és a megoldáshoz vezető hosszú útról itt írt az Azonnali.)

 

A megállapodás tehát megvan – most már csak a macedónoknak kell rábólintaniuk. Ez nem lesz egy könnyű menet a jelenlegi baloldali és albán pártokból álló szkopjei koalíciónak. A hatalomból kisodort, jobboldali VMRO-DPMNE párt nacionalista retorikával támadja a kormányt, hazaárulást emlegetve. A VMRO-DPMNE kormányon ugyanis a macedón identitás erősítését verette: ezt szolgálta többek között Szkopje belvárosának kiépítése, amelynek keretében Alexandrosszal és a bolgár vagy ógörög történelemből összeszedett, természetesen „ősi macedón“ hősöket ábrázoló szobrokkal pakolta teli Gruevszki a szkopjei belvárost. (Lásd nyitóképünkön.) Aki arrafele jár, annak érdemes ezt megnéznie – de azért gyorsan menjen át ćevapčićit enni vagy eredeti abszintot inni (például ide) az albánok és törökök lakta óvárosba.

 

EU-s ízesítésű keserűpirula

 

Szeptember 30-án dönthetnek a macedónok az új névről. Zaev jól tudja, hogy a névváltozás erősen sérti számos etnikai macedón önérzetét, ezért nekik egy kellemesebb külcsínbe kell csomagolnia a kérdést. Éppen ezért a feltett kérdés úgy fog hangozni, hogy „Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságának érdekében a Macedónia és Görögország közötti megállapodást?” Tehát

 

szó sincs a népszavazási kérdésben névváltozásról, meg se említi a kérdés az új elnevezést, hanem egyszerűen mintegy a NATO- és EU-tagságról szóló előzetes népszavazásként adja el a kormány az egészet.

 

Persze Macedónia polgárai jól tudják, miről van szó, mi a valódi kérdés.

 

A baloldali kormány augusztus közepén elindította a hivatalos kampányt. Zoran Zaev a Twitterjén tette közzé a kampányvideót, amiben többek között a „blokád végét“ ígéri a kormány. A fő üzenet itt is az, hogy a népszavazás győzelme nélkül nincs EU- és NATO-tagság – de e választási klip se említi egy szóval se a névügyet, vagy ki nem ejtené Észak-Macedóniát. 

 

A kampányban nem is annyira a nem-tábor hangos – pár marginális etnonacionalista párt nyomatja csak ezt –, hanem a bojkotté. Nem csak nacionalisták, de oroszbarát szélsőbaloldaliak is bojkottra szólítanak fel. „Macedónia bojkottál“ név alatt futtatja a kampányt a parlamenten kívüli, oroszbarát, ortodox-nacionalista Egységes Macedónia párt, amely éppen azon észak-görög területekre is igényt tartana, amelyek miatt Athén eddig elutasította Macedóniát. A Fiatal Macedónia nacionalista szervezet már a görög-macedón szerződés aláírásának napján tüntetett, és ott megfogalmazódott az ellenállás jelszava: „Észak soha, Macedónia mindig!“

 

Zaev eközben nemzetközi „sztárcsapatot“ vonultat fel majd maga mellett a kampányban:

 

jön segíteni neki Angela Merkel német kancellár és Justin Trudeau kanadai kormányfő, valamint Gruevszki egykori nagy támasza, Sebastian Kurz osztrák kancellár is Zaev mellett fog kampányolni.

 

Jöhet a görög-macedón névvita vége – hála az albánoknak

 

A felmérések szerint Zaev győzni tud – főleg az albán nemzetiségűeknek köszönhetően. Nekik értelemszerűen kevéssé fontos, mi is az ország neve, viszont a NATO- és EU-tagságnak elkötelezett hívei.

 

Az albán pártok, amelyek az ország nyugati részét albán és USA-zászlók alatt irányítják, már a 90-es években is belementek volna bármiféle elnevezésbe, például, hogy az országot hívják egyszerűen csak Szkopjei Köztársaságnak.

 

Miközben az etnikai macedónok között csak alig 30 százalék készül igent mondani most szeptember végén az új névre, és 45 százalék ellene van, addig az albán nemzetiségűek között majdnem 90 százalékos az igenek aránya. 

 

Összességében a legfrissebb felmérés szerint több mint hatvan százalékos részvétel várható: az igenek ma 41 százalékon, a nemek 34 százalékon állnak, húsz százalék a bojkottot támogatja, és több mint tíz százalék még nem döntött. Mivel az igenek és nemek közötti különbség kevesebb, mint tíz százalék, erős kampányra lesz szükség – és főleg arra, hogy az albánok között kimagasló legyen a részvétel.

 

Mivel egyelőre egy macedón EU-tagság is közelebbinek tűnik, mint Albániáé, számos albán szeretne Macedónia polgáraként EU-taggá válni.

 

Az etnikai macedónok számára az EU-tagság nem annyira életbevágó, aki ugyanis EU-s útlevelet akar, nagyon könnyen bolgár állampolgársághoz juthat, Bulgária ugyanis gyakorlatilag bolgároknak tekinti az etnikai macedónokat.

 

A jobboldali-nacionalista VMRO-DPMNE, amely az Európai Néppártba igyekszik, még mindig nem döntötte el, mit lépjen a kampányban. Ha a volt kormánypárt nyíltan beleállna a nem-kampányba vagy a bojkottba, sikertelenné tudná tenni a népszavazást. A nacionalista média már most döntött, ők az új név ellen vannak. Például azzal vádolják Zoran Zaevet, hogy csak a lakosság negyedét kitevő albánok érdekében politizálna. A nacionalista ellenzéki média szerint az USA pénzzel is támogatná az igen melletti kampányt. Az USA-nak valóban nagyon fontos ugyanis, hogy Macedónia is csatlakozni tudjon a NATO-hoz.

 

Techet Péter többi cikkét itt olvashatjátok az Azonnalin.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás