Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

Orbán Viktor újságírói kérdésre azt mondta a NATO csúcstalálkozóján: ő 26 évet élt hidegháborúban, ezért higgye el neki mindenki, nem jó dolog az.

Erről Scott Cullinane amerikai-európai közös ügyekkel foglalkozó szakértő beszélt. Orbán Viktorék ügye szerinte Biden hamarosan kezdődő európai körútján is önkéntelenül fel fog merülni. Az amerikai elnök baja az, hogy az illiberalizmus ragadós példa lehet a régiónkban.

Letartóztatták az olasz tengerészet egyik kapitányát, mert ötezer euróért adott át titkos NATO-dokumentumokat Moszkvának. A katona már előzetesben ül, kémkedés és hazaárulás a vád ellene.

Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?

Szombaton két új társelnököt választott a német Linke. A párt, amely eddig csak tartományi kormányokban vett részt, idén ősztől kész lenne országosan is kormányozni. De ennek van legalább három feltétele. Mutatjuk, mi!

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán. Ez nemcsak felgyorsította a kelet-európai rendszerváltások folyamatát, hanem lehetővé tette, hogy Magyarország az euroatlanti integráció felé közeledjen.

Magyarország ma többet költ honvédelemre és fegyverkezésre, mint a rendszerváltás óta bármikor. Kitől és miért veszünk fegyvereket, milyen kihívásokkal néz szembe a honvédség, és mennyi pénz megy erre mondjuk az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz képest?

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

Nem rakétákkal, nem fegyverekkel, nem légvédelmi rendszerekkel, hanem valami sokkal édesebbel.

Peter Handke, a Nobel-díjas osztrák író a mai napig nem tagadta meg Jugoszláviát, és a szerbek szenvedéseit hangsúlyozza. De nem Miloševićet védi ezzel, hanem a jugoszláv történet azon részleteire is rámutat, amelyek a liberális olvasatban mindig kimaradnak.

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

Másfél héttel ezelőtt Grúzia az ország történetének legdemokratikusabb választását volt hivatott megtartani, ehhez képest a Miheil Szaakasvili dominálta ellenzék csalást kiáltott és bojkottálja a parlamentet. Milyen következményei lehetnek Grúzia legújabb belpolitikai válságának és eleve, miért történik most mindez?

Nem a nacionalizmusába bukott bele Milošević húsz éve. Ellenzéke jobbról előzte, a horvátoknak elég volt csak nemzetállamot csinálniuk. A szerb kihívás azonban bonyolultabb volt. Ez lett Milošević végzete.

Októberben új elnököt választ a német Die Linke. Noha a szélsőbaloldali párt több politikusa is kész lenne már egy 2021 utáni koalícióra a szocdemekkel és a zöldekkel, ennek van két akadálya: a közvélemény-kutatásokban nagyon messze vannak együtt is a többségtől, a Linke külpolitikai programja pedig még messzebb a másik két baloldali pártétól. Jön bármelyikben is fordulat?

Számos tényező alátámasztja, hogy Magyarország megsérti Ukrajna szuverenitását. A szomszédos országok riasztónak tartják Orbán Viktor jobboldali kormányának Nagy-Magyarországról szóló retorikáját. Számára a külföldi magyarok csak választókat, munkaerőt jelentenek, akik a befolyásszerzés és nyomásgyakorlás eszközéül szolgálnak.

Viktor Khrenin szerint az ellenzék együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal és céljuk, hogy a rendőri intézkedéseket népirtásnak mutassák be, hogy később ezzel indokolják a megszállást.

A belarusz fővárosban vasárnap mindkét tábor utcára vonult. A Lukasenka-híveket buszokkal szállította az államhatalom Minszkbe, de az ellenzéki tüntetésen még így is legalább kétszer többen vannak. Ráadásul számos más városban is tüntettek az emberek a rezsim ellen. Lukasenka azt állítja: a NATO vonulna be, ha győz az ellenzék.

Tizenhárom év után megszűnik az egyetlen független magyar boros lap, a Pécsi Borozó. A főszerkesztő, Győrffy Zoltán, elmondja az Azonnalinak, van-e Budapest-vidék harc a borsajtóban, miért nem ismeri szinte senki a pécsi borvidéket, és hogyan került a Vajdaságból az ostromlott Szarajevón át Pécsre. Nagyinterjú.

Szorosan bár, de Zoran Zaev miniszterelnök szociáldemokratái nyerték az észak-macedóniai választást, maradhat az euroatlanista irány. Raádásul Szlovénia, Lengyelország és Horvátország mellé szerdán felzárkózott Észak-Macedónia is: a kis balkáni országban is (negyedikként a posztszocialista Kelet-Európában) parlamenti erő lett az újbaloldal. De kik ők? És miért zavarná őket már ezen cikk címe is?

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán. Elmagyarázzuk, mivel van baja Moszkvának, te pedig szavazhatsz, hogy helytálló-e a kritika!

Hivatalosan is az észak-atlanti szövetség tagja lett Szkopje, ehhez azonban még az országuk nevével is fizetniük kellett az észak-macedónoknak. De hogy áll a kétmilliós nyugat-balkáni ország az EU-csatlakozással, és milyen folyamat vezetett az euroatlanti integrációig?

Történelmi ajánlatot tett az európai országoknak Emmanuel Macron. Az ajánlata sokkal fontosabb nekünk is, mint gondolnánk, és sokkal kevesebb időnk is van rajta gondolkodni, mint azt esetleg feltételezhetnénk. És van rá vajon alternatívánk? Nézzük a lehetőségeket!

Míg a Momentum szerint aránytalan, hogy a magyar kormány blokkolja az ukrán NATO- és EU-csatlakozási törekvéseket az ott bevezetett, kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvény miatt, az LMP szerint ez jogos. Hogy hogyan látja a kérdést a többi ellenzéki párt, arról ők maguk beszéltek az Azonnalinak.

Több százezer magyar vándorolt nyugatra, a kelet-ukrajnai háború felébresztette a térségben az oroszoktól való pislákoló félelmet, a magyar kormány a legrosszabb reflexekre játszott rá, miközben az EU-ban mégiscsak a béke évtizedét éltük. Elsőként Főcze János írta meg nekünk, mit írna a 2010-es évekről a jövő történelemkönyvébe.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

A francia elnök szerint át kell gondolni Európa pozícióit, mert az USA már egy olyan üzleti vállalkozásként tekint a NATO-ra, amire Franciaország nem bólintott rá.

Jens Stoltenberg arra kérte az ukrán elnököt, hogy a kisebbségek jogainak védelme terén teljes mértékben tartsa be a Velencei Bizottság ajánlásait.

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslata a koalíciós partnert is meglepte: a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült az ötletről.

Ankara úgy megsértődött, hogy az amerikaiak nem akarnak nekik F-35 vadászgépeket eladni, hogy inkább az oroszokhoz fordulnak.

Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok olyan térképet posztoltak, melyen a Krím még Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan le is csapott a hibára.

Megkezdődött a francia nemzeti ünnep: Bastille-ostromára, a francia forradalom sikerére emlékezik az ország. A párizsi katonai parádé az európai együttműködés jegyében zajlik. Meg persze a sárgamellényesek füttykoncertje mellett.

Zoran Zaev simán belement például abba, hogy lefizesse a konstantinápolyi pátriárkát.

A britek kilépése az Európai Unióból erősítené a NATO-t John Bolton szerint.