Priti Patel belügyminiszter szerint a lépés az egész világon megváltoztatja majd az illegális migrációhoz való hozzáállást.

Egyre kevesebb járat van, amellyel az oroszok eljuthatnak az EU-ba. Pedig a háború miatt sokan jönnek.

Ukrajna Oroszország általi lerohanásának harmadik hetére már közel 2,8 millióan menekültek otthonukból, közülük 1,8 millióan nemcsak lakóhelyüket, hanem hazájukat is elhagyták. Amíg az ő ellátásuk és megsegítésük az európai menekültellátás homlokterében marad a közeljövőben, addig egyre jobban felgyorsul a kivándorlás Oroszországból is. A növekvő politikai elnyomás és a gazdasági visszaesés mértékétől függően ez akár az ötödik nagy kivándorlási hullámmá is terebélyesedhet.

A rendőrség videóján látható, esténként mekkora nyomást kell elviselnie a létszámhiányos magyar hatóságoknak.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az egyébként nyugdíjas korú Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén attól retteg a legjobban, amivel a magyar nyugdíjasokat is a legkönnyebb rémisztgetni. De amíg ezt a hazai érintettek bármikor átbeszélhetik a zöldséges pultnál, a büszke Orosz Birodalom utódjának fejeként csak óvatosan, csak a megfelelő alkalmakkor lehet felhozni. A klasszikus romantikus motívumok mindenesetre a helyükön vannak.

A Bizottság álláspontja szerint a schengeni övezeten belüli szabad mozgás olyan fontos, hogy a inkább a külső határvédelmet kell erősíteni.

A belarusz elnök elmondása szerint mindent megtesz, amit a menekültek szeretnének, még ha az rossz is a lengyeleknek vagy a litvánoknak, de abban nem tud segíteni, hogy Németországba utazzanak, ezért háborút mégsem indíthat.

Hétfőn közel 45 percig tartó telefonbeszélgetést folytatott a francia és az orosz elnök. A telefonbeszélgetés során több témáról is beszélgetett a két államfő, így a belarusz-lengyel határon történt események mellett szó esett Ukrajnáról, illetve a Fekete-tengeren tapasztalt – az oroszok értelmezése szerinti – nyugati provokációról is.

Mateusz Morawiecki az orosz elnököt tartja Lukasenka megbízójának. Az orosz külügy szerint azonban mindenről a Nyugat tehet, és felszólította az EU-t, fizessen Belarusznak a menekültek feltartóztatásáért.

A hétfőn a belarusz-lengyel határra terelt tömeg még mindig nem jutott át a határon, miközben a belarusz határőrök sem engedik vissza őket az országukba. Eközben a belaruszok immáron Litvánia felé is szállítanak Irakból és Afganisztánból származó migránsokat.

Újabb nagy ütközet a Belarusz és EU közötti hibrid háborúban, miután a belaruszok több ezer migránst kísértek és tereltek a lengyel határ mellé. Jelenleg patthelyzet alakult ki: a migránsok se Lengyelországba nem tudnak bejutni, a belarusz határőrök pedig nem engedik visszafordulni őket.

A védelmi miniszter, Mariusz Błaszczak szerint emiatt arra van szükség, mert nő a nyomás a határon. A hétvégén 60-70 ember próbált illegálisan bejutni Lengyelországba a határőrség szerint.

A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Idén augusztusban közel háromezren próbáltak illegálisan belépni Lengyelországba Belarusz felől, míg tavaly egész évben 122 illegális határátlépőt regisztráltak a lengyel hatóságok. A lengyel kormány szükségállapotot vezet be, de ez nem fog segíteni azon a közel 30 iraki állampolgáron, akik jelenleg a belarusz-lengyel határ közötti senki földjén vesztegelnek már több hete.

Igaz, annak valószínűsége, hogy az uniós belügyi és igazságügyi miniszterek meg tudnak állapodni egy konkrét számban, elég alacsony – arra nagyobb esély van, hogy egy csomó pénzt irányozzanak elő „releváns nemzetközi szervezeteknek” az afgán migrációs helyzet kezelésére.

Afganisztánból kivonult az USA hadserege, a tálibok tempósan törnek előre. Tömegek távoznának az országból, de elérheti-e egy újabb menekülthullám Magyarországot és ha igen, milyen hatással lehet ez a belpolitikára? Szakértőket kérdeztünk.

A határ mindkét oldalán katonák álltak fel: a lengyelek nem hajlandóak beengedni Lengyelország területére a Belaruszból érkező bevándorlókat, míg a belaruszok nem engedik vissza őket. A felek egymásra mutogatnak, miközben 50 ember élelem és fedél nélkül várakozik már közel két hete. Lukasenka hibrid háborúja pedig politikai feszültségeket okoz Lengyelországban.

Egyik részről élő példa, hivatkozási alap, hogy a befogadás politikája működik, az út helyes, a polgármester már-már szent ember. A másik oldalon egy szimpla csalót, köztörvényes bűnözőt festenek le, aki csak pénzlenyúlásra, saját gazdagodása érdekében használta fel a menedékkérőket kéretlenül rászabadítva őket Olaszországra. Bemutatjuk a kalábriai Riacét!

Miközben épp az iraki bevándorlók útját engyengették a belarusz-litván határon, a belarusz határőrök is illegálisan átlépték a határt. Miután ezt a litván kollégáik jelezték nekik, távoztak az országból.

Josep Borrell tárgyalna a tálibokkal, hogy elkerülhessék a humanitárius és migrációs katasztrófát. Ugyanakkor mindezt bizonyos feltételekhez kötné.

A rendszert a görög-török határon tesztelik, a tálibok afganisztáni előretörésével növekvő Európába érkező migrációval számolnak. Idén közel megduplázódott az illegális bevándorlók érkezése az EU-ba a balkáni útvonalon keresztül.

Így már összesen három országba érkeznek iraki bevándorlók Belaruszból. Közben a litván parlament elfogadta a törvényt, ami megkönnyíti a határkerítés építését a belarusz-litván határra.

Joe Biden az USA történetének latin-amerikai ügyek tekintetében legjártasabb elnöke. A trumpi fal helyett egészen más megoldásokban gondolkodnak, mindenesetre megüzenték már az USA-ba menni szándékozóknak, hogy ne tegyék. Mit csinált elnöksége első fél évében Biden még Latin-Amerikában?

Nemcsak Litvániában, Lengyelországban is megnőtt a többnyire Irakból és Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma. A két ország szerint a Lukasenka-rezsim így visel hibrid háborút az EU ellen. Időközben a belarusz határőrség szerint Litvánia provokál.

Irakiakat reptet Belaruszba, ahonnan továbbküldi őket Litvánia felé. És bár az EU csütörtökön megnyert egy fontos csatát, fel kell készülni arra, hogy a belarusz diktátor hosszú távon is menedékkérőkkel zsarolja majd Európát.

A legújabb Tsúfos Tükör különösen az ifjúság számára mutatja be, hogy a járvány csillapodtával mint támadt újra ránk több régi ellenség, és hogyan vehetjük fel ezek ellen a küzdelmet.

Franciaország kivonulása korábbi gyarmatairól, a nyugat-afrikai régióból alapvetően változtathatja meg a terrorizmus elleni harc esélyeit: Macron közös uniós fellépést vár, amit Orbán már most a migrációs nyomás elleni egyik védvonalként emleget. De vajon készen áll-e az EU közösen rendet tenni a szomszédságában?

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni a dolog”.

Lukasenka még május 26-án jelentette ki, hogy Belarusz mostantól nem fogja feltartani a az országba érkező migránsokat, és átengedi őket az EU-nak.

Mindeközben a magyar kormány azzal kampányol, hogy a felesleges vakcinák eladományozásával az újabb Európára zúduló migrációs hullámot akarja megakadályozni.

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

A tervezet szerint az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex új, széles jogokat kapna. Az erőszakos kitoloncolást a Bizottság továbbra sem támogatja, és nem ismerte el egyértelműen, hogy a határőrszervezet ilyesmiben maga részt vett volna, noha „vannak hiányosságok”.

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az őszi választásoknak: kilépni az EU-ból, betiltani a tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra. A belső feszültségeket mutatja, hogy listavezetőt nem tudtak választani. A mérsékelt tábor egy romániai születésű politikusnőt akar a lista élére.

Azzal, hogy Matteo Salvini Legája is része lesz a Mario Draghi vezette új római kormánynak, a Lega-vezér nagy lépésekkel halad a centrum felé. Hitet tett az egységesebb Európa mellett, és közös európai menekültpolitikát szorgalmaz. Az Olaszországba ezalatt beérkezett újabb menekültek pedig már nem is zavarják. Sőt, a Lega már az Európai Néppártba tartana.

Egy éve van már hatalmon Bécsben egy konzervatív-zöld kormány. Az, hogy Sebastian Kurz alapvetően harmonikusan tud együttdolgozni a balliberális koalíciós partnerével, annak is köszönhető, hogy a Zöldek nagyon sok mindenben engednek – például a menekültkérdésben. Ez vár majd a német Zöldekre is, ha összefognak idén Berlinben a CDU/CSU-val?

A hatpárti ellenzéki szövetség konkrétumokkal kezdte 2021-et, bejelentve, milyen elvek alapján kormányoznának. Több pénzzel támogatnák a leszakadó régiókat, átalakítanák az adórendszert, hogy aki tehetős, többet fizessen. Az illegális migráció ellen fellépnének, a fenntarthatóság minden kormányzati döntésnél szempont lenne.

Önellentmondásoktól hemzsegő interjút adott az osztrák Kuriernak a kormány nemzetközi kommunikátora a jogállamiságról és a vétóról. A lényeg: nem lépünk ki az EU-ból, és különben is Soros.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Miért indította el a Vadhajtásokat a 2015-ös migrációs válság után? Miért gondolja, hogy „kőkemény faji és vallási háború” zajlik? Miből finanszírozza a portálját? Hogyan fér össze keresztény hitével az online tevékenysége? Miért érzi magát elnyomva tíz év Fidesz-kormányzás után is? Ezek is kiderülnek Bede Zsolt az Azonnalinak adott interjújából, amit a radikális jobboldal fenegyereke le akart tiltani!

Nem kis sérelemdíjat is követel a svéd államtól, amiért szerinte jogellenesen lett kitiltva az országból.

Van, aki ki lett toloncolva, és olyan is, aki fogta magát, és hazament.

Röviden ez az Európai Bizottság új terve.

A bécsi magyar nagykövet szerint nem igaz, hogy a magyar kormány iszlámellenes lenne, arról van szó, hogy a keresztények érdekében lépnek fel.