Ha augusztus eleje, akkor szerb-horvát háború

Huszonhárom évvel ezelőtt foglalta vissza a valóban viharos gyorsaságú Vihar (Oluja) akció keretében a tuđmani Horvátország az 1991-ben levált szerb többségű szakadár területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság vége Horvátországban nemzeti ünnep. Ami azonban egyik oldalról „honvédő háborúnak“ látszik, az máshonnan nézve kitelepítés, etnikai tisztogatás.

Andrej Plenković horvát konzervatív kormányfő a vasárnapi ünnepségek elött békülékeny hangot akart megütni: ugyan kijelentette, hogy „számunkra kétségtelen, ki volt az agresszor“, Zágráb a „történelmi igazság“ mellett leginkább békét akar Szerbiával. 

Aleksandar Vučić szerb elnök viszont éppen más igazságot lát. Szombaton Irineja ortodox pátriárkával közösen emlékezett meg az elüldözött szerbekről – Szerbiában az Emlékezés Napjának hívják a horvátok győzelmét. Vučić keményen neki is ment a horvátoknak. Szerinte ma Szerbia erős, ezért „sehol és semmiféle Vihar-akció nem lehet“ a szerbek ellen.

Vučić megdöbbentő szavai Plenkovićnál is kiverték a biztosìtékot: „ami sok, az sok“, a horvát kormányfő bocsánatkérést vár el Belgrádtól. 

Mi volt ez az Oluja, amire a mai napig eltérően emlékezik Zágráb és Belgrád?

1991-ben a horvát függetlenség hírére a szerb többségű területek, noha Franjo Tuđman széles kisebbségi jogokat ígért az új állam szerb lakosainak, kikiáltották önállóságukat. A Krajinai Szerb Köztársaság 1991 és 1995 között a miloševići Jugoszlávia bábállama volt. Tuđman horvát hadserege elsősorban az északi baranyai és szlavóniai térség visszafoglalásáért harcolt, Krajina megtámadására csak 1995 nyarán érezte magát erősnek az új horvát állam.

Májusra fejeződött be Szlavónia megszerzése. Augusztus 4-én indult a Vihar-akció, amelynek keretében augusztus ötödikén bevették az Ante Gotovina vezette horvát csapatok Krajina fővárosát, a horvát történelemben királykoronázó városként ismert Knint. Augusztus hetedikére pedig be is fejeződtek a harcok – Franjo Tuđman helyreállította a horvát állam egységét.

A háborús áldozatok mellett, amelyek száma az akció viharos gyorsasága miatt alacsony, a szerb nyelvű civil lakosság több mint 200 ezer embert vesztett. Ennyien kényszerültek elhagyni Horvátországot.

Miközben 1991-ben, a függetlenség kikiáltásakor több mint félmillió szerb élt délnyugati szomszédunknál, ami a lakosság 12 százalékát jelentette, ma a horvátországi szerbek száma a kétszázezret sem éri el, a lakosság négy százaléka szerb. Zágráb szerint a csökkenés a főleg szabad döntésen nyugvó kivándorlással függ össze. Belgrád viszont – mint idén is – holokausztot emleget. Az is tény persze, hogy 1995 előtt pedig a krajinai szerb vezetés űzött el kétszázezer horvátot a területről. A többségük – ellentétben az 1995-ben elmenekült szerbekkel – mára visszatért.

A zágrábi Helsinki Bizottság a szerb civil áldozatok számát 677-re teszi, ennyi civilt ölhettek meg horvát katonák. Mind Hágában az Ante Gotovina elleni per, mind az egyetlen horvátországi per a civil lakosság elleni gyilkosságok miatt végül felmentéssel végződött.

A horvátországi szerbek parlamenti képviselője, Milorad Pupovac professzor idén is az elmaradt kártérítésekre, jóvátételre emlékeztetett – meg arra, hogy huszonhárom éve vége a háborúnak, ezért a szavak szintjén is ideje lenne a békének. 

A vasárnapi központi megemlékezéseket Slunj városában azonban idén is a szélsőjobboldali Thompson zárta szerbellenes dalokkal. A tízezer fős tömegben többen is a nácibarát második világháborús horvát bábállam jelképeit árulták és viselték. Miközben Slunjban a polgármester beszéde alatt, amiben a politikus az antifasizmus fontosságát kérdőjelezte meg, az usztasák köszönését (Za dom sprembi, azaz: A hazáért készen) skandálták többen is. Kninben, az ottani ünnepségeken, a rendőrség kiemelte az usztasa-szimpatizánsokat a tömegből. 

A szerbiai közéletben is téma volt az Oluja évfordulója

A szombati szerb megemlékezésen a tuđmani politikát bírálták az állami és egyházi vezetők. Čedomir Jovanović, az ellenzéki liberális demokraták elnöke szerint viszont a szerbek elűzésért nem csak a szomszédos államok, de maga Szerbia is felelős. A politikus úgy véli, hogy

Belgrád Vučić holokausztozó beszéde mellett olyannyira beleállt a nacionalizmusba, hogy Szerbia izraeli nagykövete még a zsidó államot is bírálta hivatalosan, amiért három izraeli gép és pilóta is részt vett a vasárnapi knini katonai parádén. A nagykövet arra figyelmeztette Izraelt, hogy amit a horvátok ünnepelnek, „az nekünk [szerbeknek] pogrom volt“.

Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ részéről is bírálta az izraeli részvételt a horvát katonai parádén. Izrael állam azonban jelezte, hogy nem politikai okból voltak jelen, hanem mert Horvátország nemrég vásárolt izraeli vadászgépeket. 

A horvátországi szerb kisebbség hivatalos megemlékezése a Knin melletti Mokro Poljében volt, ahol a horvát hadsereg által megölt tíz szerb civilnek avattak emléktáblát. 

CÍMLAPFOTÓ: Slobodna Dalmacija

MÁSODIK FOTÓ: Balogh Ákos Gergely / Újvidék főtere