+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. április 9. péntek, 20:49
Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Csütörtökön 84 éves korában elhunyt Jovan Divjak Szarajevóban. Az egykori katonának nem sok köze volt a városhoz. Belgrádban született, ott is kapott katonai kiképzést. A jugoszláv néphadsereg kötelékében került a Bosznia-Hercegovina tagköztársaságba, ahol a nyolcvanas években a mostari védelmi erő parancsnoka lett.

 

Jugoszláviában éppen a hadsereg szolgált arra, hogy erősítse a nemzetek felettiséget – vagy legalábbis oldja a nemzeti kötelékeket. Ennek szellemében szolgált a szerb Divjak is először a horvát többségű Mostarban, majd éppen 1989 után – amikor megindult Jugoszlávia szétesése – a többségében muzulmán Szarajevóban.

 

Amikor 1991-ben megindult a tagköztársaság függetlenedése (1992-ben kiáltották ezt végül ki, a szerb lakosság többsége azonban nem támogatta), Divjak fegyvereket játszott át helyi katonai erőknek, amiért távollétében a jugoszláv néphadsereg el is ítélte. 1992-ben döntötte el végül, hogy csatlakozik a független Bosznia – amit Belgrád szakadár államnak tartott – új hadseregéhez, az Armija BiH-hez.

 

A szerb Divjak a boszniai hadsereg helyettes főparancsnoka lett, és amikor megindultak a szerb támadások Szarajevó ellen, ő vezette a város védelmét.

 

Az Armija többsége persze muzulmánokból állt – a helyi szerbeknek és horvátoknak is megvoltak a maguk hadseregei –, de nem Divjak volt az egyetlen kivétel: az Armija egyik vezető katonája a horvát Stjepan Šiber volt például.

 

A MUZULMÁNNAK TARTOTT ARMIJA BIH HÁROM PARANCSNOKA (BALRÓL JOBBRA): A HORVÁT KATOLIKUS STJEPAN ŠIBER, A BOSNYÁK MUZULMÁN SEFER HALILOVIĆ ÉS A SZERB ORTODOX JOVAN DIVJAK. FOTÓ: SEFER HALILOVIĆ / FB

 

1994-től Divjak irányította a muzulmán többségű városok védelmét ellátó parancsnokságot az Armiján belül. Szarajevó ostroma, amikor

 

a várost a szerb nacionalista erők körbezárták és a hegyekből lőtték, majdnem négy évig tartott: 1992 áprilisától 1996 februárjáig, és több, mint 10 ezer ember vesztette életét.

 

Divjak „örömteli álomnak” nevezte, hogy éppen ezen időkben lehetett Szarajevóban, és „az élet emberi oldalán maradhattam” – azaz a körbezárt városlakókat védhette.

 

SZARAJEVÓ 1996-OS FELSZABADULÁSÁT DIVJAK PARANCSNOK EGY MEGMENEKÜLT GYEREKKEL A NYAKÁBAN ÜNNEPELTE. FOTÓ: JOVAN ARSENIJEVIC / FB

 

Atif Dudaković, az Armija egykori bihaći parancsnoka arra emlékeztetett, hogy Divjak nagyon sokat tett „Bosznia túléléséért”. Ez alatt nem csak a katonai érdemeit értette, de azt is, hogy Divjak meggyőződésé vált: csak a jövő nemzedékeinek újfajta oktatásával lehet azon ellentéteket meghaladni, amelyek egykoron lángokba borították a balkáni országot.

 

A szarajevói kanton parlamentje pedig azt írta megemlékezésében, hogy

 

Divjak „születése szerint belgrádi, választása szerint pedig az igazság harcosa volt”.

 

A BELGRÁDI SZÜLETÉSŰ JOVAN DIVJAK A BOSZNIAI HONVÉDELEMÉRT KAPOTT KITÜNTETÉSEIVEL. FOTÓ: IBRAHIM HADZIC / FB

 

Benjamina Karić, aki nemrég lett szociáldemokrata színekben Szarajevó új polgármestere, úgy véli, hogy Divjak egy hős volt, aki megmutatta: Szarajevó mindenkinek otthona, aki a várost szereti. Sefer Halilović, az Armija egykori főparancsnoka pedig azt emelte ki, hogy Divjak – és a mellette harcoló horvát Šiber – példája is azt mutatja, hogy ők hárman a többnemzetiségű Bosznia-Hercegovina álmát képviselték az Armija élén:

 

„Mindig együtt voltunk. Háborúban. És békében. […] Az eszmét, amiért háborúban és békében egyaránt harcoltunk, sohasem árultuk el”;

 

ez lenne azon egységes Bosznia-Hercegovina, amelynek mindenki a polgára lehet nemzetiségre való tekintet nélkül.

 

JOVAN DIVJAK A SZARAJEVÓI OSTROM IDEJÉN AZ ARMIJA PARANCSNOKAKÉNT SZERVEZTE A VÁROS VÉDELMÉT. A KÉPEN BERNARD-HENRI LÉVY FRANCIA FILOZÓFUST (BALOLDALT) FOGADJA A KÖRBEZÁRT VÁROSBAN. FOTÓ: BHL / FB

 

A katona a háború után alapítványt hozott létre, amely a Bosznia-Hercegovinában élő népek közötti megbékélést szolgálta, iskolai programokat szerveztek, mert

 

szerinte az ország jövője csak az lehet, ha nem megosztottan, hanem egységes identitással tekint a jövőbe.

 

Divjak valódi hőssé vált új hazájában – különösen a muzulmánok és a horvátok szemében. Nem véletlen, hogy még a horvát többségű Mostar városában is a hír hallatára többen egy hatalmas „Nyugodj békében, tábornok” feliratú pannót helyeztek ki a város horvát és muzulmán részét összekötő híres hídon.  

 

NYITÓKÉP: Jovan Divjak / Anadolija Balkan, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás