A kérdést többen feltették már, vendégszerzőnk egy magyar fogoly visszaemlékezései alapján (is) igyekszik választ találni.

A parkban rengeteg kilőtt tank mellett egy olyan „dicsőség falat” is emeltek, ami a harcokban elmenekült örmények autóinak rendszámtábláiból áll.

Egy december 14-én, kedden közzétett független felmérés szerint az oroszok fele gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok és a NATO miatt válnak egyre feszültebbé az orosz-ukrán kapcsolatok.

Tavaly egy véres, 44 napig tartó háború zajlott Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabahért. A háborút végül az azeriek nyerték meg, akik a területet eleve az azeri kultúra bölcsőjének tartják, így Ilham Alijev azeri elnöknek presztízskérdés, hogy minél hamarabb felújítsák a háború nyomait még mindig magán viselő területet. Egeresi Zoltán helyszíni riportjában mutatja be, hogyan állnak a munkálatok Hegyi-Karabahban és a régió legfontosabb városában, Susában!

Ahhoz kétség sem férhet, hogy itt, Európában is háború zajlik, csak egészen másfajta háború. Ahhoz képest, ahogy a háborúk kinéztek, még talán szerencsésnek is mondhatjuk magunkat. Azonban ne felejtsük el, hogy a világban olyan háborúkat is vívnak még, amik ezrek életét követeli. 2021 három legtöbb áldozattal járó háborúját (Jemen, Etiópia és Mexikó) tekintettük át részletesebben az év végéhez közeledve, és tettünk egy óvatos előrejelzést, vajon 2022-ben is vívni fogják-e még őket.

Mike Prysner veteránaktivista arra volt kíváncsi, mikor fog bocsánatot kérni a volt elnök az iraki háború egymillió áldozatától.

Josep Borrell tárgyalna a tálibokkal, hogy elkerülhessék a humanitárius és migrációs katasztrófát. Ugyanakkor mindezt bizonyos feltételekhez kötné.

Miközben Kabulban már második napja próbálnak a reptéren keresztül az afgánok elmenekülni a tálib hatalomátvétel elől, a nyugati országok leginkább az Afganisztán melletti országokat készítenék fel a menekültek fogadására.

Miközben az afgánok elkeseredettségükben amerikai repülőgépekre mászva próbálnak kijutni a tálibok által körbevett Kabulból, az Európai Bizottság egyik alelnöke az európai menekültügyi szabályok felülvizsgálatát sürgeti.

A Plejádok közvéleménye megosztott a kivonulást illetően, és a Föderáció által támogatott kormány napok alatt összeomlott.

Joe Biden amerikai elnök hasonlóan két elődjéhez a „végtelen háborúk” lezárásának ígéretével kampányolt, Barack Obamával és Donald Trumppal szemben azonban ő már végleg feladta Afganisztánt és lehet, hogy Irakot is. Ez a helyzet az Egyesült Államok számára nem más, mint egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa, amely ugyan nem rengeti meg az amerikai nagyhatalmiságot, de komoly problémákat okoz önmagának és szövetségeseinek, így Európának is.

Franciaország kivonulása korábbi gyarmatairól, a nyugat-afrikai régióból alapvetően változtathatja meg a terrorizmus elleni harc esélyeit: Macron közös uniós fellépést vár, amit Orbán már most a migrációs nyomás elleni egyik védvonalként emleget. De vajon készen áll-e az EU közösen rendet tenni a szomszédságában?

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami végül az utóbbi vereségével végződött. Ez volt az első nagy lépés a német egység létrejöttéhez, az osztrákok pedig rászánták magukat arra, hogy kiegyezzenek a magyarokkal. Az így létrejött két birodalom, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia ezután az első világháború végéig meghatározó szerepet töltött be Európa életében.

Jugoszlávia szétesett, de mégis volt abban az országban egy olyan erő és vibrálás, ami a mai napig össze tudja kötni az ott élő embereket. Ennek megértéséhez azonban ki kell lépni a megszokott nacionalista vagy nyugatias narratívákból.

Kelet-Jeruzsálemben nincs béke, és nem is lesz, amíg Izrael a jelenlegi megszállást erőszakkal fenntartja – így látja a helyzetet a születése óta Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin könyvesboltos, Mahmúd Múna. Nem csodálkozik azon, hogy egyre népszerűbb a Hamasz, bár ő sohasem szavazna rájuk, de a következő 20-30 évben kiutat sem lát a jelenlegi erőszakspirálból. Interjú.

Esernyőt az eső ellen, Vaskupolát a rakéták ellen: szakértővel jártunk utána, hogyan működik Izrael légvédelmi rendszere.

Több német városban is szombaton palesztinpárti, iszlamista és baloldali szervezetek tüntettek Izrael ellen a jelenlegi katonai akciók miatt. A CDU és több német város is kirakta az izraeli zászlót, a német hitközségek elnöke viszont határozottabb fellépést várna el az antiszemitizmus ellen.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Egy friss román közvélemény-kutatás szerint Oroszország és Magyarország célja az, hogy a román állam gyenge legyen, a románok kétharmada pedig Erdély elvesztésétől tart. Egy kolozsvári szociológus viszont azt mondja: a felmérést egy román szélsőjobboldalhoz köthető intézet készítette, a magyarellenességet vizsgáló egyéb kutatások nem ilyen képet mutatnak.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

A brit konzervatívok az eddigi védelmi politikájukat felülbírálva óriási fegyverkezésbe kezdenek, és a katonai nagyhatalom-státusz megerősítésével próbálják meg megadni az EU utáni Nagy-Britannia kezdőlökését. Ez mindenki szerint rossz ötlet, aki nem az angol jobboldali elit embere.

„Jöttek, és szemtelenül beledörgölték a kozmopolita nézeteiket az arcunkba, miközben az azeriek öltek minket. Nem vagyunk elég egzotikusak ahhoz, hogy a nemzetközi baloldal is támogasson minket” – mondja az Azonnalinak Apo Sahagian Izraelben élő örmény zenész, aki a 2020 őszén kirobbant hegyi-karabahi háború során Dél-Örményországban önkénteskedett, de többször járt a konfliktuszónában is.

Miről beszélget Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel? Eleget tett-e eddig Magyarország a Hegyi-Karabah miatt kirobbant örmény-azeri háborúban? Csak a kiadott baltás gyilkos miatt szeretik az azeriek a magyarokat? Mi fogta őt meg a Momentum Nolimpia-kampányában? Mi a bajuk az örményekkel, és milyen örményes vicceik vannak az azerieknek? Azerbajdzsán nagykövetét, Vilayat Guliyevet kérdeztük. Interjú.

Előfeltételek nélküli és azonnali tárgyalást vár a három elnök a harcoló felektől.

Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!

A történelemkönyvekbe bevonulni szándékozó kínai elnök már arról értekezik, hogy akár fegyverrel is hajlandó lenne Kínához csatolni a szerintük eleve hozzájuk tartozó szigetet, a tajvaniak azonban határozott nemet mondanak a kommunista Kínára. Mi lesz ebből?

1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban Edvard Beneš csehszlovák és Nikola Pašić jugoszláv külügyminiszter azt az egyezményt, amely az első lépés volt az úgynevezett kisantant létrejötte felé. A Habsburgok visszatérését és főként Magyarország revíziós kísérleteit akadályozni kívánó szövetség nyögvenyelős története tizennyolc évig tartott, emléke azonban később is hatással volt a regionális politikára.

Már évek óta úsznak be török hadihajók és fúróhajók görög és ciprusi vizekre, hogy az ottani földgázkészleteket tárják fel. A héten viszont a görög-török konfliktus olyan szinten eszkalálódott, hogy vannak, akik már egy fegyveres konfliktust sem tartanak kizártnak. De mit akar Ankara a görög és ciprusi partoknál, és mi Törökország „kék hazája”, amit magának követel a Földközi-tengeren? Elmagyarázzuk!

Tizenhárom év után megszűnik az egyetlen független magyar boros lap, a Pécsi Borozó. A főszerkesztő, Győrffy Zoltán, elmondja az Azonnalinak, van-e Budapest-vidék harc a borsajtóban, miért nem ismeri szinte senki a pécsi borvidéket, és hogyan került a Vajdaságból az ostromlott Szarajevón át Pécsre. Nagyinterjú.

Hiába lépett érvénybe hétfőn egy új fegyverszüneti megállapodás Kelet-Ukrajnában, úgy tűnik, nem sikerül annak a tartalmát betartani. Az ukrán hadsereg azzal vádolja az oroszajkú szeparatistákat, hogy többször is tüzet nyitottak hétfő hajnal óta.

Alig egy évvel Volodimir Zelenszkij beiktatása után az ukrán elnököt övező remény nagyjából szertefoszlott. A kezdeti reformeredmények után az utóbbi hónapokban ismét erősödött az oligarchák befolyása és gyengült a befektetői bizalom. A globális válsággal tetézve annyira megingott az ország makrogazdasági helyzete, hogy az államcsőd elkerülésének egyetlen útja az IMF-hitel maradt. A kormánytöbbségen belül pedig olyan súlyos ellentétek törtek felszínre, hogy ma már világos: Ukrajnában egy évnyi fellélegzés után ismét a politikai instabilitás az úr.

Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Történelmi ajánlatot tett az európai országoknak Emmanuel Macron. Az ajánlata sokkal fontosabb nekünk is, mint gondolnánk, és sokkal kevesebb időnk is van rajta gondolkodni, mint azt esetleg feltételezhetnénk. És van rá vajon alternatívánk? Nézzük a lehetőségeket!

Amerika a Szolejmáni elleni merénylettel bebizonyította: fabatkát sem érnek számára az általa képviselt világrend szabályai. Azzal pedig, hogy az iráni rakétacsapást válaszcsapás nélkül hagyta, demonstrálja: nem is hegemón már a szerepe ebben a világrendben. Ami most jön, az nem világháború, hanem globális háború, és már zajlik.

Miért a tampon az egyik legértékesebb adomány az ukrán hadseregnek? Mit keres a Donbaszban egy huszonkét éves cseh pszichológushallgató mesterlövészként? Ez is kiderül Eperjesi Ildikó és Olekszandr Kacsura interjúkötetéből, ami alulnézetből mutatja be a kelet-ukrajnai háborút civilek és katonák szemével.

Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.

Óriásit trollkodott Lukasenka belarusz elnök, aki szerint még háború is lehet abból, ha Oroszország csorbítani próbálná országa szuverenitását.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.