ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
Péntek este a Facebookon hirtelen megannyi ismerősömnek a fala, akik az egykori Jugoszláviából származnak, feketébe borult. Kitört újra a háború? Meghalt másodszorra Tito elvtárs? Nem. De ami történt, annak szomorúsága csak ezekhez fogható. És aztán már jöttek a dalok is az ismerősök posztjaiban – mindenki kitette a kedvencét Djordje Balaševićtől, éljen bár Triesztben, Mariborban, Pólában, Fiumében, Zágrábban, Belgrádban vagy Szkopjében.
Az énekes, akit a kocsmák zenegépeitől az értelmiségi szalonokig ismerni és szeretni kell. És ahogy ez a Balkánon lenni szokott: ehhez erős politikai kiállás is társult. Balaševićet szeretni nem egyszerűen a dalai kedvelését jelentette – de azonosulni azzal a gondolattal, amely szövegben és zenevilágban megjelent bennük: a sokszínű, soknemzetiségű Jugoszláviával. Djordje Balašević maradt a „haza a magasban” azoknak, akik alól a nacionalizmusok kitépték közös hazájukat.
Balašević 1953-ban született Újvidéken. Apja szerb, anyja félig horvát, félig magyar – azaz igazi délkelet-európai, vajdasági háttér. Újvidék és Vajdaság mindvégig nagyon fontos volt Balašević számára – akinek nagyapját még eredetileg Balašnak hívtak –, mert az eltűnt Osztrák-Magyar Monarchia, majd a szintén eltüntetett Jugoszlávia egy kis darabkáját látta és védte benne. Élete végéig Újvidéken lakott – február 19-én pedig koronavírus-fertőzés következtében itt is érte a halál a helyi klinikán.
Énekesi karrierjét a Rani Mraz együttessel kezdte, itt sok baloldali agitációs számot is énekelt, de nem tagadta meg ezeket később sem, ahogy hű maradt a titói Jugoszláviához is. „Számíthatsz ránk, Titó elvtárs” vagy „Háromszor láttam életemben Titót” – dalok, amelyeket később is mindig énekelt, és Ljubljanától Szarajevóig a koncertjein a hallgatósága is várta. Ezekkel a dalokkal az ökölbe szorult internacionalista szív kicsit felengedhetett: Ha másutt nem, legalább
A nyolcvanas években Balašević, aki addigra már szólókarrierbe kezdett, gyakorlatilag majdnem évente adott ki újabb albumot – Jugoszlávia egyik legnagyobb sztárja volt ekkoriban. Jugoszlávia szétesésekor azonban elhallgatott. Már
Aztán mégis lett.
1993-ban jelent meg újra albuma, amin a már megkezdődött, vagy másutt még csak készülődő háborút bírálja élesen: „Bűnösök mi vagyunk” című számában a Miloševićet megtűrő szerbeket bírálja kemény szavakkal, és arra kéri Európát, ne is törődjék ezzel az országgal; „Az ember a holddal a szemében” című dalban pedig a háborúba behívott, besorozott kiskatonák bánatát énekli meg.
Ezzel rövid idő alatt persona non grata lett Milošević Szerbiájában, már csak azért is, mert Balašević egyre inkább szimpatizálni kezdett a Nenad Čanak-féle vajdasági szeparatizmus gondolatával. Balašević a dalaiban is mindig megjelenítette családja és szűkebb pátriája sokszínűségét: a „Budapesti hó” vagy a „Csárdáslábú lány” című dalaiban részben magyarul is énekelt.
Újabb nagy albummal már csak 2000-ben jelentkezett ezután, amelynek címében is („A kilencvenes évek”) a miloševići rezsimre tekintett vissza. A „Devedesete” album a legpolitikaibb: van rajta az Otporhoz írt himnusz ugyanúgy, mint Milošević kigúnyolása. Dalban emlékezett meg az 1999-es NATO-bombázásokban tönkretett újvidéki hídről is – de nem a bombázásokat és a NATO-t ítélte el, hanem azt az egész szerb háborús politikát, ami végül idevezetett.
Djordje Balašević a kínai koronavírus-járvány kitöréséig is folyamatosan koncertezett az egykori Jugoszlávia városaiban. Az üzenete mindenütt ugyanaz volt: összetartozunk, mert sokkal bonyolultabbak vagyunk, semmint egyetlen nemzethez tartozhatnánk. És ilyenkor még a 2010-es években is lobogtak az egykori jugoszláv zászlók és magasba emelkedtek a Tito-képek. Balašević egyik jelmondata az volt: „A háborúk jönnek, az emberek maradnak”.
Volt persze ebben a jugonosztalgiában egy nagy adag balkáni giccs és (ön)csalás is. Elvégre ha minden olyan szépen és jól illeszkedett volna az egykori titói államban, akkor nem kellett volna már 1987-ben a közelgő háború ellen énekelnie. A feszültségeket mindenütt nacionalista politikusok szították – de azok a mélyben mindig is ott voltak: az usztasák vagy a partizánok öldökléseinek emléke, a saját államiság vágya, a nagyszerb, nagyhorvát (stb.) félelmek, meg persze
A melankolikus életérzés – amely szerelmes dalaitól a politikaiakon át mindegyiken érződött – jobban kifejezi a hasonlóságokat, mint a politikai vágyálmok. De ezen melankólia éppen annak a beismerése: elbukunk, és mindig is el fogunk bukni. A periféria romantikája.
A Balkán valamennyi Istene nyugosztalja!
NYITÓKÉP: Djordje Balašević szkopjei koncertje / DB, FB
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
