ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.
Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.
A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.
A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.
A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.
A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.
A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.
Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.
Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?
Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!
Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!
Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Péntek este a Facebookon hirtelen megannyi ismerősömnek a fala, akik az egykori Jugoszláviából származnak, feketébe borult. Kitört újra a háború? Meghalt másodszorra Tito elvtárs? Nem. De ami történt, annak szomorúsága csak ezekhez fogható. És aztán már jöttek a dalok is az ismerősök posztjaiban – mindenki kitette a kedvencét Djordje Balaševićtől, éljen bár Triesztben, Mariborban, Pólában, Fiumében, Zágrábban, Belgrádban vagy Szkopjében.
Az énekes, akit a kocsmák zenegépeitől az értelmiségi szalonokig ismerni és szeretni kell. És ahogy ez a Balkánon lenni szokott: ehhez erős politikai kiállás is társult. Balaševićet szeretni nem egyszerűen a dalai kedvelését jelentette – de azonosulni azzal a gondolattal, amely szövegben és zenevilágban megjelent bennük: a sokszínű, soknemzetiségű Jugoszláviával. Djordje Balašević maradt a „haza a magasban” azoknak, akik alól a nacionalizmusok kitépték közös hazájukat.
Balašević 1953-ban született Újvidéken. Apja szerb, anyja félig horvát, félig magyar – azaz igazi délkelet-európai, vajdasági háttér. Újvidék és Vajdaság mindvégig nagyon fontos volt Balašević számára – akinek nagyapját még eredetileg Balašnak hívtak –, mert az eltűnt Osztrák-Magyar Monarchia, majd a szintén eltüntetett Jugoszlávia egy kis darabkáját látta és védte benne. Élete végéig Újvidéken lakott – február 19-én pedig koronavírus-fertőzés következtében itt is érte a halál a helyi klinikán.
Énekesi karrierjét a Rani Mraz együttessel kezdte, itt sok baloldali agitációs számot is énekelt, de nem tagadta meg ezeket később sem, ahogy hű maradt a titói Jugoszláviához is. „Számíthatsz ránk, Titó elvtárs” vagy „Háromszor láttam életemben Titót” – dalok, amelyeket később is mindig énekelt, és Ljubljanától Szarajevóig a koncertjein a hallgatósága is várta. Ezekkel a dalokkal az ökölbe szorult internacionalista szív kicsit felengedhetett: Ha másutt nem, legalább
A nyolcvanas években Balašević, aki addigra már szólókarrierbe kezdett, gyakorlatilag majdnem évente adott ki újabb albumot – Jugoszlávia egyik legnagyobb sztárja volt ekkoriban. Jugoszlávia szétesésekor azonban elhallgatott. Már
Aztán mégis lett.
1993-ban jelent meg újra albuma, amin a már megkezdődött, vagy másutt még csak készülődő háborút bírálja élesen: „Bűnösök mi vagyunk” című számában a Miloševićet megtűrő szerbeket bírálja kemény szavakkal, és arra kéri Európát, ne is törődjék ezzel az országgal; „Az ember a holddal a szemében” című dalban pedig a háborúba behívott, besorozott kiskatonák bánatát énekli meg.
Ezzel rövid idő alatt persona non grata lett Milošević Szerbiájában, már csak azért is, mert Balašević egyre inkább szimpatizálni kezdett a Nenad Čanak-féle vajdasági szeparatizmus gondolatával. Balašević a dalaiban is mindig megjelenítette családja és szűkebb pátriája sokszínűségét: a „Budapesti hó” vagy a „Csárdáslábú lány” című dalaiban részben magyarul is énekelt.
Újabb nagy albummal már csak 2000-ben jelentkezett ezután, amelynek címében is („A kilencvenes évek”) a miloševići rezsimre tekintett vissza. A „Devedesete” album a legpolitikaibb: van rajta az Otporhoz írt himnusz ugyanúgy, mint Milošević kigúnyolása. Dalban emlékezett meg az 1999-es NATO-bombázásokban tönkretett újvidéki hídről is – de nem a bombázásokat és a NATO-t ítélte el, hanem azt az egész szerb háborús politikát, ami végül idevezetett.
Djordje Balašević a kínai koronavírus-járvány kitöréséig is folyamatosan koncertezett az egykori Jugoszlávia városaiban. Az üzenete mindenütt ugyanaz volt: összetartozunk, mert sokkal bonyolultabbak vagyunk, semmint egyetlen nemzethez tartozhatnánk. És ilyenkor még a 2010-es években is lobogtak az egykori jugoszláv zászlók és magasba emelkedtek a Tito-képek. Balašević egyik jelmondata az volt: „A háborúk jönnek, az emberek maradnak”.
Volt persze ebben a jugonosztalgiában egy nagy adag balkáni giccs és (ön)csalás is. Elvégre ha minden olyan szépen és jól illeszkedett volna az egykori titói államban, akkor nem kellett volna már 1987-ben a közelgő háború ellen énekelnie. A feszültségeket mindenütt nacionalista politikusok szították – de azok a mélyben mindig is ott voltak: az usztasák vagy a partizánok öldökléseinek emléke, a saját államiság vágya, a nagyszerb, nagyhorvát (stb.) félelmek, meg persze
A melankolikus életérzés – amely szerelmes dalaitól a politikaiakon át mindegyiken érződött – jobban kifejezi a hasonlóságokat, mint a politikai vágyálmok. De ezen melankólia éppen annak a beismerése: elbukunk, és mindig is el fogunk bukni. A periféria romantikája.
A Balkán valamennyi Istene nyugosztalja!
NYITÓKÉP: Djordje Balašević szkopjei koncertje / DB, FB
Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.
Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.
A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.
A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.
A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.
A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.
A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.
Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.
Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?
Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!
Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!
Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
