Adolf Hitler
A „magyar Quisling” a vádlottak padján. Hetvenöt éve végezték ki a nácikat kiszolgáló magyar kormányfőt
A „magyar Quisling” a vádlottak padján. Hetvenöt éve végezték ki a nácikat kiszolgáló magyar kormányfőt

Sztójay Döme altábornagy 1944-ben mintegy fél évig volt miniszterelnök, ezalatt gyakorlatilag kérdés nélkül kiszolgálta a megszálló német csapatokat. Ekkor indult meg a magyarországi zsidók gettósítása és deportálása, emellett pedig növelték a keleti fronton harcoló magyar katonák számát. A háború után a népbíróság Sztójayt golyó általi halálra ítélte. Pere azonban nemcsak róla, hanem az egész Horthy-korszakról szólt.

Besúgóból világot romba döntő diktátor: száz éve lett Hitler a nácik vezére
Besúgóból világot romba döntő diktátor: száz éve lett Hitler a nácik vezére

1921. július 29-én a müncheni Hofbräuhaus emeletén található sörcsarnokban új vezért választott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt. A jelenlévő tagság – egyetlen ellenszavazattal – Adolf Hitler személye mellett döntött. A leszerelt osztrák őrvezető ezzel megkezdte menetelését a hatalom felé.

„No pasarán!” Nyolcvanöt éve kezdődött a spanyol polgárháború
„No pasarán!” Nyolcvanöt éve kezdődött a spanyol polgárháború

„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba
„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba

1941. június 27-én a Bárdossy-kormány a kassai bombázással indokolta a Szovjetuniónak küldött hadüzenetet. Az eset több pontja a mai napig tisztázatlan, emiatt számos elmélet alakult ki körülötte. Más levéltári források alapján sokan arra következtetnek, hogy ha ez az incidens nem történik meg, akkor a magyar katonai vezetés keresett volna más okot, annyira égtek a vágytól, hogy a győztesek oldalán harcoljanak a háborúban. Azóta tudjuk, hogy ez a számításuk nem valósult meg, sőt: egy újabb nemzeti tragédiába torkollott.

Kárhozat, hosszabbítással
Kárhozat, hosszabbítással

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót
„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.

„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot
„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.

Nyolcvan éve tisztázatlan a Hess-rejtély
Nyolcvan éve tisztázatlan a Hess-rejtély

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború. A sikertelen próbálkozást követően Hess egész életét fogságban töltötte, egészen 1987-es haláláig. Az ügynek a mai napig több részlete nem tisztázott, ezért számtalan összeesküvés-elméletnek szolgáltat alapot.

Nyolcvan éve kezdődött a Délvidék visszafoglalása
Nyolcvan éve kezdődött a Délvidék visszafoglalása

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a Harmadik Birodalom balkáni hadjáratát. A Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszaszerzése után ez volt a revízió negyedik állomása, ami később már eloldhatatlan köteléknek bizonyult Magyarország és Németország között.

Ungváry Krisztián az Azonnalinak: Mivel jobbak a szobordöntők az iszlamistáknál?
Ungváry Krisztián az Azonnalinak: Mivel jobbak a szobordöntők az iszlamistáknál?

Mi volt a legnehezebb a XII. kerületi turulszoborral kapcsolatos történészi munkában? Mit szól ahhoz, ha egy polgármester szerint Hitler megérdemelten került anno a Time címlapjára, és mit akkor, ha Szálasi fejére montírozzák Karácsony Gergelyét? Hogy látja a nyugati szobordöntögetéseket? Lenne-e politikus, és melyik ország emlékezetpolitikájáról gondolta, hogy „még a magyarnál is provinciálisabb és bunkóbb”? Nagyinterjú Ungváry Krisztián történésszel.

A nap, amikor a németek másodszor is megadták magukat
A nap, amikor a németek másodszor is megadták magukat

Európa nyugati felén május 8-án, keleti felén egy nappal később ünneplik a „győzelem napját”, a második világháború 75 éve történt, európai befejezését. Az eltérés mögött nem egyszerű időeltolódás áll, hanem az a nagyhatalmi politika, ami a következő években a hidegháborúhoz vezetett.

Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet?
Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet?

A járványhelyzetben Európa számos országában az intézkedéseket Carl Schmitt egy ismert idézetével szokás kommentálni: „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”. Miért félrevezető azonban azt gondolni és főleg miért veszélyes azt állítani, hogy a schmitti szuverenitás jelenik meg a rendkívüli (kivételes) helyzetekben?

Miért dobálnak diókat amerikai veteránok Belgiumban?
Miért dobálnak diókat amerikai veteránok Belgiumban?

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

Rendőrőrsöt csinálnak Hitler szülőházából
Rendőrőrsöt csinálnak Hitler szülőházából

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Történelemtanárokat tiltott le a Youtube, akik Hitlerről töltöttek fel archív felvételeket
Történelemtanárokat tiltott le a Youtube, akik Hitlerről töltöttek fel archív felvételeket

A Youtube az esetek kapcsán arra biztatta felhasználóit: ne csak szimpla nyers anyagokat töltsenek fel, hanem biztosítsanak kontextust is a videókhoz.

A lengyelek rengeteg izgalmas hűvös helyet mutatnak neked nyárra
A lengyelek rengeteg izgalmas hűvös helyet mutatnak neked nyárra

Kivájt hegyek, hatalmas alagútrendszerek és belül hitlerbarokkra alakított régi kastélyok is emlékeztetnek a náci megszállás idejére Sziléziában, Lengyelország délnyugati határvidékén. Megmutatjuk, hol lakott volna Hitler, ha megnyerik a németek a második világháborút, és mi maradt a nácik gigantikus Riese projektjéből, aminek keretében egy teljes hegy gyomrát kivájták volna.

Megvédte a francia Horthyt Macron elnök
Megvédte a francia Horthyt Macron elnök

Szombaton Párizsban az Invalidusok kertjében az első világháború több francia tábornokára emlékeznek – köztük arra a Philippe Pétain marsallra, aki 1940 után egy németekkel kollaboráló államot tartott fenn. Bár Jacques Chirac 1995-ben szakított a Pétain-kultusszal, Macron elnök most nem lát ebben semmi kivetnivalót.