A politika által foglyul ejtett történelmi emlékezetünkben nem mindig emlékszünk meg azokról, akik fontos szerepet töltöttek be egy esemény kapcsán. 1848 és az 1867-es kiegyezés kapcsán pedig egy megkerülhetetlen szereplő Nyáry Pál, akiről vélhetően idén is csak szülőfalujában fognak megemlékezni.

1848-ban egészen más forradalom söpört végig Európán, mint amilyen a 18. század végén Franciaországban tombolt.

A Horthy-kormányzat jóváhagyásával 1938-ban egy szedett-vedett, bűnözőkből, huligánokból álló „önkéntes csapat” akarta elfoglalni Kárpátalját, de az akció nem csak balul sült el, még Hitlert is felbőszítette.

Semmi értelmes dologról nem lehetett beszélni, csak a „zsidókérdés” tartotta lázban a képviselőket.

Mit árul el egy antiszemita miniszter naplója a világháború alatti sajtóról és a közgondolkodásról?

Egy Magyarországon is nemrég megjelent könyv miatt estek egymásnak történészek: szerintük ugyanis nem megalapozott kijelenteni, ki árulta el a náciknak a család rejtekhelyét.

Lassan el kéne kezdeni megérteni, hogy nem egyéni őrületről szólt az egyházból kiugrott nyilas tömeggyilkos története.

1955-ben még Magyarországon és Argentínában is mindenki meg volt győződve arról, hogy a hazája focija, a saját válogatottja a legerősebb a világon. 1958-ban azonban kiderült, hogy ez már nincs így. Argentin-magyar párhuzamos futballtörténet, második rész.

Kevés aktuálisabb dolog van a fasizmus és a rárakódott populizmus elemzésénél. Szerencsére ehhez mérten az idei év végének könyvtermése is megadja azt a tudást, amire szükségünk van.

Milyen események és miért voltak annyira érdekesek a nyugati világ számára, hogy Magyarország a mértékadó nyugati lapok címoldalára került? A Címlapon Magyarország című könyv ezt a kérdést vizsgálja meg több mint 170 év megjelenéseit áttekintve, és egyúttal ahhoz is kapaszkodót nyújt, hogy hogyan értelmezzük itthon a nyugati sajtó magyarságképét.

A Facebookon élőben közvetített eseményt hatalmas érdeklődés övezte. A kapszula egy szobor belsejében volt, a tartalmát kiegészítik majd néhány jelenkori tárggyal, és visszakerül a helyére, egy 50 méter magas torony csúcsára.

Lyra McKee-t még 2019 áprilisában lőtték le egy tüntetésen (London)derryben.

Ötszáz évvel ezelőtt foglalta el Szulejmán szultán „Magyarország kulcsát”, Nándorfehérvárt. Az ezt követő bő másfél évszázadban az Oszmán Birodalom igyekezett minden fontosabb hódítását e nagy győzelem napjára, augusztus 29-ére időzíteni. Nyolc alkalomból ötször ez be is jött nekik – lássuk melyek ezek!

Sztójay Döme altábornagy 1944-ben mintegy fél évig volt miniszterelnök, ezalatt gyakorlatilag kérdés nélkül kiszolgálta a megszálló német csapatokat. Ekkor indult meg a magyarországi zsidók gettósítása és deportálása, emellett pedig növelték a keleti fronton harcoló magyar katonák számát. A háború után a népbíróság Sztójayt golyó általi halálra ítélte. Pere azonban nemcsak róla, hanem az egész Horthy-korszakról szólt.

A régi korok eseményeiről és uralkodóiról számtalan szájhagyomány, hamisított krónika és oklevél született. Bár ezek jó részét a történészek már cáfolták, néhány még a mai napig tartja magát. Augusztus huszadika alkalmából az Azonnali összegyűjtötte az öt legismertebb tévhitet az államalapítás korából, melyekről mindenki úgy gondolja, hogy igazak.

Száztíz éve született a huszadik századi magyar történelem egyik legeredetibb politikai gondolkodója, Bibó István. Bár nevét számtalan intézmény, utca és park viseli, munkássága mégis zárványként van jelen a köztudatban. Születésnapja jó alkalom arra, hogy újra elővegyük és olvasgassuk műveit. Ajánlónkban öt írását mutatjuk be kedvcsinálóként.

1961. augusztus 4-én, 71 éves korában hunyt el a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke és köztársasági elnöke, a Független Kisgazdapárt vezéralakja, Tildy Zoltán református lelkész. Jó és rossz kompromisszumokkal teli életútja jól mutatja, hogy a viharos huszadik században milyen sors várt arra, aki ragaszkodott a demokratikus értékekhez.

Az állatok lelegelik a sírok körüli gazt, a helyi önkéntesek és az örökségvédelmi szakemberek pedig közösen feltárják azokat, hogy azonosíthassák az elhunytakat és az esetleg ma élő hozzátartozóikat.

1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, felváltva ezzel az addigra már rekordmértékben elinflálódott pengőt. De honnan ered a neve? Kinek a képe szerepel rajta a leghosszabb ideje? Milyen hibák vannak a rajta a mai napig?

A százhét éve született francia legenda a magyar közönség egyik kedvence is, születésnapjára és emlékére összeszedtük az öt legjobb filmalakítását.

Miért van Pozsonyban kultusza Mária-Teréziának, akinek a szobrát száz éve ledöntötték? Miért állítanak szlovák városok szobrokat Árpád-házi királyoknak? Mik azok a témák, amikben a legkevésbé ért egyet a magyar és a szlovák történészszakma? Egyáltalán milyen a szlovák néplélek? Kollai István történésszel beszélgettünk, aki könyvet írt a szlovák történelemszemlélet átalakulásáról.

1921. július 29-én a müncheni Hofbräuhaus emeletén található sörcsarnokban új vezért választott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt. A jelenlévő tagság – egyetlen ellenszavazattal – Adolf Hitler személye mellett döntött. A leszerelt osztrák őrvezető ezzel megkezdte menetelését a hatalom felé.

Noha a nurághik civilzációjának legkésőbb a punok biztosan véget vetettek, épületeik még mindig állnak Szardínián, feltéve nekünk a kérdést: a 2020-as évekből vajon mi marad 5500-ra?

A Pegasus messze nem az első eset, hogy egy magyar kormány lehallgatási ügybe keveredik. Összeszedtük a rendszerváltás óta kirobbant öt legfontosabb ilyen botrányt. Azonnali-lista!

Niall Ferguson 2018-as könyve élesen szembeállítja a hálózatosodás és a hierarchia – tér és torony – jelenségeit, viszont ez nem feleltethető meg a szabadság-elnyomás ellentétpárnak. Könyvajánló!

„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

Gazda Albert regényben rajzolta fel gyerekkora mikrokozmoszát, mi pedig elolvastuk, mire jutott.

Több mint fél évszázadnyi kihagyás után 1985-ben ismét szépségversenyt tartottak Magyarországon. Az esemény azonban amiatt vált a közemlékezet részévé, mert győztese, Molnár Csilla Andrea pár hónappal később öngyilkos lett. Ami a kettő között történt, az jól illusztrálja az omladozó szocializmus képmutatását és az egyre nagyobb teret követelő piacgazdaság nyereségvágyát.

A rendszerváltás után a kommunista ideológiát tükröző szobrokat eltávolították Budapest köztereiről. Mivel a szobrokat nem semmisítették meg, ezek később a Memento parkba kerültek. A szoborpark a nosztalgia és a diktatúrakritika sajátos egyvelege.

A középkor végén egy román kereskedő levelet írt a brassói bírónak, amelyben a török veszélyre figyelmeztetett. Ma éppen ötszáz éves ez a román nyelvemlék.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.

A múlt szombaton éppen nyolc éve elhunyt volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak angolul, tolmács segítségével, 2005-ben. A hosszú idő óta Budapesten dolgozó brit gazdasági újságíró, Kester Eddy most megtalálta a szöveget: hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.

Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját. A középkor végén ez azonban inkább a nagyhatalmi politikáról szólt, semmint hitbéli kérdésekről. Riválisa, X. Leó pápa igyekezett távoltartani őt magától, ezért keresztes hadjáratra küldte, ami végül az egyik legnagyobb magyarországi parasztfelkelésbe torkollott. A későbbi korokban többen úgy látták, hogy valójában a Nyugat már ekkor cserben hagyta a töröktől fenyegetett Magyarországot.

A történelmében gepárdokat uralkodói kedvtelésből is tartó India az 1950-es évek óta próbálkozik, hogy újratelepítse a ragadozó állatot – a mostani nyolc példány a tervek szerint csak a kezdet lesz.

A Habsburgok tették naggyá, lakói gazdagabbak voltak a bécsieknél, és noha a tengerparton van, utcái egy budapestinek, kolozsvárinak és pozsonyinak is ismerősnek tűnnek. Trieszt Budapestről indulva tökéletes megálló Olaszország felé, de a történelme és a felszín alatti sztorijai sokkal érdekesebbek annál, hogy csak úgy útba ejtsük.

Nemcsak a koronavírus-járvány miatt volt békés és nyugodt Trianon századik évfordulója 2020-ban, hanem azért is, mert a magyar kormánynak láthatóan fontosabb volt a geopolitika az ideológiánál és a történelmi sérelmek felemlegetésénél. Trianon 101. évfordulóján történészekkel beszélgettünk arról, hogyan értékelik a centenáriumi évet.

A Giorgia Meloni vezette neofasiszta Olaszország Fivére párt azt szeretné, ha az olasz büntetőjog ugyanúgy büntetné az észak-adriai térségből elűzött (vagy sokszor maguktól elmenekült) olaszok szenvedéseinek tagadását, mint a holokausztét. A kritikusok szerint ezzel az Izrael-párti Meloniék gyakorlatilag a holokauszt relativizálását szorgalmazzák, elvégre a két történelmi esemény nem hasonlítható össze egymással.

450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.

Idén ismét engedélyezték a csíksomlyói búcsút, miután Romániában is kezd lecsengeni a koronavírus-járvány. A nagy napot az Azonnali egy korábbi, kevésbé ismert csíksomlyói búcsú felelevenítésével köszönti.

Kalandorként emlegetik, akik csak felszínesen ismerték. Ebből is látszik, hogy ez a kor mennyire nem tud már mit kezdeni olyan hősökkel, akik mintha egyenesen egy Jókai-regényből bukkantak volna fel. Kardos Gábor nekrológja.

Pont negyven éve, 1981. május 10-én nyert államfőválasztást először egy baloldali jelölt a francia ötödik köztársaságban. A szocialista François Mitterrand-nak csak harmadik nekifutásra sikerült legyőznie a jobboldalt. A mögötte összeállt széles baloldali összefogás államosításba kezdett, és számos változást hozott. Magánélete viszont gyakorlatilag a haláláig titok volt a franciák előtt.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború. A sikertelen próbálkozást követően Hess egész életét fogságban töltötte, egészen 1987-es haláláig. Az ügynek a mai napig több részlete nem tisztázott, ezért számtalan összeesküvés-elméletnek szolgáltat alapot.