+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Bukovics Martin
2021. február 26. péntek, 18:50
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. A kapcsolat kulcskérdése mi más lenne, mint a pénz.

Hogyan kebelezte be a romániai magyarság érdekérvényesítő szervét, az RMDSZ-t a jelenlegi magyar kormánypárt, a Fidesz? Erre a kérdésre keresi a választ az Átlátszó Erdély tényfeltáró írása. A Sipos Zoltán főszerkesztő által összeállított cikk központi ívét az RMDSZ és a Fidesz közötti kapcsolat végigkövetése adja. Mutatjuk, mi volt az öt legérdekesebb dolog, ami kiderül a tényfeltáró anyagból!

 

1. Orbán eleinte semmit nem tudott Kelemen Hunorról

 

Orbán Viktor és Kelemen Hunor kapcsolata korántsem olyan mosolygós és baráti volt, mint amilyennek mostanában megszoktuk. A cikkből kiderül, hogy Orbán eleinte semmit nem tudott Kelemenről, a 2010-es évek elején még nem volt semmiféle kapcsolata a későbbi RMDSZ-elnökkel. Mint a cikk írja, Orbán gúnyosan és lenézően beszélt az akkor még Markó Béla RMDSZ-elnök jobbkezeként emlegetett Kelemen Hunorról, ha szóba került, ráadásul a Fidesz utolsó atlantista külpolitikusaként is emlegetett Németh Zsolt kellett figyelmeztesse Orbánt, hogy hamarosan Kelemen lehet „a főnök Erdélyben”. 

 

Az első magánbeszélgetésük is izgalmasan alakult: azt a 2011-es tusványosi találkozót olyannanyira megszervezték, hogy 

 

a fesztiválon résztvevő többi erdélyi magyar politikusnak – Tőkés Lászlót, Sógor Csabát és Eckstein-Kovács Pétert említi a cikk – direkt szerveztek attól jó messzire egy másik programot.

 

NEM MINDIG TETSZETT A BUDAPESTIEKNEK EZ A KALAP

 

2. Se szétrúgni, se legyőzni nem sikerült az RMDSZ-t

 

Miután Orbán szerint a Kárpát-medencében az RMDSZ nélkül nincs nemzetpolitika, ezért őt már a kilencvenes években is izgatta a párt, amire az erdélyi magyarok jó 85-90 százaléka szavaz. Orbán már 1998-ban is felvetette, hogy szét kellene-e rúgni az RMDSZ-t, de akkor arra jutottak, hogy inkább a belső ellenzéket kellene megerősíteni. Miután Orbán megsértődött Markó Bélára, amiért jóban volt az MSZP-vel, a Fideszben arra jutottak, hogy „hagyni kell futni” és valamennyire támogatni az RMDSZ-szel szemben formálódó jobboldali erdélyi magyar pártokat, megnézve, mire jutnak. De nem igazán jött össze ez sem: sem a Magyar Polgári Párt, sem az Erdélyi Magyar Néppárt nem tudta az RMDSZ-t érdemben még csak kihívni sem.

 

Így az RMDSZ-t kellett volna valahogy átvenni, de ez sem sikerült. Erre 2011-ben tettek kísérletet, de valószínűleg nem a legjobb módszerrel. Először fontos pénzeket és jogosultságokat vettek el az RMDSZ-szel különböző módon kapcsolatba álló alapítványoktól, majd az erdélyi magyarokat képviselő szervezet 2011-es nagyváradi kongresszusán a Fidesz kvázi megfenyegette az RMDSZ-es küldötteket. Pelczné Gáll Ildikó, a magyarországi kormánypárt akkori alelnöke beszédet mondott ugyanis a kongresszuson, ami arról szólt, hogy a politikai szervezetek is elfáradnak, mint az emberi test is: lomhává, betegessé válnak.

 

Itt még a süket is érzékeli, hogy nem másra, mint a korábbi elnökre, a Fidesszel nem éppen baráti viszonyt ápoló Markó Bélára utalt. „Önök ma eljutottak erre a szintre. Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.” A Fidesz ugyanis a Markó által kinézett utóddal, Kelemennel szemben akkor azt a Semjén Zsolt által protezsált Olosz Gergelyt akarta megtenni RMDSZ-elnöknek, aki azóta is körözés alatt áll, és úgy tudni, Magyarországon bujkál. Talán Pelczné beszédének hatására is nagyot nyert Kelemen a kongresszuson.

 

3. Egyszerre fideszesnek és RMDSZ-esnek lenni

 

Kelemen Hunor számára egyértelmű volt, hogy RMDSZ-elnökként a legfontosabb feladata a magyar politikát domináló Fidesszel mihamarabb egy jó viszony kialakítása. Ez azonban a Fidesznek is érdekében állt: sokáig úgy tűnt – állapítja meg Sipos – hogy az ellenséges Fidesz-RMDSZ viszony akadályozhatja a kettős állapolgárságot szerzett erdélyi magyarokat, hogy a magyarországi országgyűlési választáson a Fideszre voksoljanak. A cikk is idézi Székely István RMDSZ-alelnököt, aki ezt szépen megfogalmazta az Azonnalinak adott interjújában:

 

„Nekünk az az érdekünk, hogy valaki egyszerre tudjon RMDSZ-es és fideszes lenni, és a rossz viszony ne legyen akadálya annak, hogy ez a különböző választásokon is megnyilvánuljon.”

 

Míg 2013-ban egy interjúban Kelemen Hunor még arról beszélt, hogy a budapesti Fidesz-kormánytól se nem kértek, se nem kaptak támogatást sem az RMDSZ, sem az azzal kapcsolatban lévő alapítványok, ez 2014-ben nagyot változott: ekkor lépett ugyanis ki a román kormányból az RMDSZ, és kezdett ezáltal jobban függeni Budapesttől. És ez volt az az év is, amikor a Fidesz félretéve az addigi sérelmeket, pragmatikusan kezdett el viszonyulni Kelemenékhez, mind az EP-választáson, mind a román elnökválasztáson az RMDSZ-nek szurkolva.

 

Ám azzal, hogy Bukarestben meggyengültek az RMDSZ pozíciói, egyfajta Orbán Viktor iránti lojalitásversenybe kényszerültek: Budapest szemében ők már csak egy voltak a számos nemzetpolitikát meghatározó szervezet és politikus közül, írja az Átlátszó Erdély. 2015-től aztán a budapesti pénzcsapok is megnyíltak előttük, 2017-től pedig gazdaságfejlesztési támogatások is érkeznek Erdélybe, amikkel az RMDSZ kampányolhat. Ebben az évben Kelemen Hunor már arról beszél az erdélyieknek: tessék a Fideszre szavazni.

 

És lám: a 2018-as magyarországi választáson a 2014-eshez képest dupla annyi határon túli levélszavazat érkezett. 96 százalékuk a Fideszre ikszelt. 2019-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az RMDSZ kongresszusán már úgy fogalmazott: semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t, 2020-ban pedig már nemzetárulózták azokat a Fidesz által korábban még támogatott erdélyi magyar pártokat, akik elindultak az RMDSZ-szel szemben.

 

SZIJJÁRTÓ PÉTER GYAKORI VENDÉG LETT ERDÉLYBEN

 

4. A Fidesz az erdélyi médiájával sakkban tarthatja az RMDSZ-t

 

Az erdélyi médiapiac átalakítása is a magyarországihoz hasonlóan történt, de nem teljesen ugyanúgy. Sipos felidézte: a Demeter Szilárdhoz kapcsolható Erdélyi Médiatér Egyesület 2017 decembere óta 5,25 milliárd forint támogatást kapott, hogy felvásárolja vagy együttműködési megállapodást kössön az erdélyi magyar médiumok javarészével. Mint a cikk írja, ezzel a cél nem az volt, hogy a propagandát harsogják, hanem inkább az, hogy ne jelenjenek meg bennük olyan dolgok, amik a magyar kormányra vagy a Fideszre nézve cikik, illetve hogy sakkban tartsák velük az RMDSZ-t, mintegy Damoklész kardjaként lebegtetve a fejük fölött ezt a médiakonglomerátumot, mondván az bármikor ellenük fordulhat. De mint azt a cikk felidézi, ezek

 

az erdélyi médiumok így is szabadabban működnek, mint a KESMA-beliek.

 

Kelemen Hunort állítólag rendszeresen felhívják fideszesek – akik abból kiindulva, hogy ami a magyar kormánypárti sajtóban kritikaként jelenik meg, az minden bizonnyal egy üzenet valaki felé –, ha megjelent egy kritikus cikk az RMDSZ-hez elég jól bekötött Maszolon vagy az annál jóval kritikusabb Transindexen, hogy mi a baj? Kelemen Hunor pedig rendre visszakérdez ilyenkor: miért, mi baj lenne? Számára ugyanis még mindig evidencia a többszólamú sajtó (Kelemen egy időben a Transindex tulajdonosa is volt). Viszont azt is megtudjuk, hogy mindezen szabadság ellenére megjelent az a tendencia, hogy elhallgattatnak kritikus szerzőket vagy véleményeket.

 

Hasonló felfogásban vezeti az RMDSZ-t is Kelemen Hunor a cikk szerint. „Mindenről akarok tudni, kevés dolgot akarok meghatározni” – állítólag ezt gyakran mondogatja, és szerinte egyáltalán nem baj, ha egy pártban akár nyilvánosan is megjelennek véleménykülönbségek.

 

5. Bukarest és Budapest között félúton

 

Az Átlátszó Erdély cikkének legfontosabb megállapítása: 2017-18-ra

 

az RMDSZ holdudvarához tartozó szervezeteknél a magyar állami támogatások nagyságrendileg megközelítették a bukaresti forrásokat.

 

Igaz, világos kimutatást nem tudott bemutatni arra vonatkozóan, hogy Bukarestből mennyi pénz érkezett az erdélyi magyaroknak, és ezt a budapesti kormánytámogatás milyen mértékben haladta meg. Az viszont beszédes, hogy miután az RMDSZ letárgyalta az új jobbközép román kormányban való részvételét, Kelemen Hunor rögtön Budapestre sietett. Így sem ő a leginkább szívesen látott befolyásos erdélyi a Karmelitában: a cikk szerint nem Kelemen Hunor, hanem

 

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke „van olyan viszonyban Orbán Viktorral, hogy akkor találkozik a miniszterelnökkel, amikor akarja”.

 

A teljes anyag elolvasását mindenképp ajánljuk, megtehetitek itt!

 

FOTÓK: Kelemen Hunor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás