A romániai magyar politikusok szinte erősebben kampányolnak a Fidesz mellett, mint a saját mandátumukért.

Karácsony Gergely szerint „az ellenzéki véleményformálókra jellemző köldöknézést, öntökönszúrást, lenézést semmi nem indokolja” jelenleg. A budapesti főpolgármester a Azonnalinak arról is beszélt, hogy miért nem alkalmasak Magyarországon a közvélemény-kutatások a választási eredmény előrejelzésére. Interjú!

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt akkor is szereti a határon túli magyarokat, ha nem rá szavaznak, és úgyis elment Erdélybe, hogy számos politikus kifejezetten kérte onnan, hogy ne tegye.

Az április választáson Budapesten a 3-as egyéni választókörzetben lesz az egyik legszorosabb a verseny, ahol az ellenzék Hajnal Miklóst indítja a Fidesz-KDNP színeiben induló Fürjes Balázs, illetve a Kutyapárt elnökével, Kovács Gergellyel szemben. Hajnalt szerint ugyan Fürjes az emberarcú fideszes, de leginkább ő felelős azért, hogy Budapesten kórházak helyett stadionok épültek. Hajnalt arról kérdeztük, mennyire hátráltatja kampányát a hiányzó diplomája miatt kirobbant ügy, hogyan látja esélyeit, és hogy állnak az ellenzéki tárgyalások a közös listáról. Interjú.

Miért van az, hogy Románia 40 szavazóhelyet tudott biztosítani a legutóbbi választáson az Egyesült Királyságban, az angliai magyarok viszont csak három helyen szavazhatnak áprilisban? Róna Dániel politológussal beszélgettünk a kivándorolt magyarokról, Márki-Zay Péter botrányt kavaró kijelentéseiről, a romákról és arról, hogy teremhet-e babér az ellenzéknek a határon túli magyarok között.

Az Azonnali információi szerint a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban utasították a magyar külképviseleteket, hogy a választások miatt a következő hetekben annyi állampolgári esküt szervezzenek, amennyit csak tudnak és minden eskütételt külön jelentsenek.

2004. december 5-ről sikerült úgy megemlékezni a köztévében, hogy az akkor frissen Kanadába költözött Márki-Zay Péterről, a még meg sem alakult Momentumról és LMP-ről is beszéljenek, de közben elhallgassák, hogy Paizs Andrea „erdélyi születésű fiatal”, akinek a videóját közölték, a Miniszterelnökség dolgozója.

Hogyan sikerült megegyezni a közös felvidéki magyar párt létrehozásáról, és hol tartanak most a tárgyalások? Miért nem kell a határon túli magyar politikusoknak állást foglalni magyarországi belpolitikai kérdésekben? Miért fontos, hogy a magyar állam támogassa a határon túli magyar közösségeket? Mózes Szabolcs, a felvidéki Összefogás elnöke arról is beszél, kell-e valamilyen politikai elvárást teljesíteniük a Magyarország által támogatott szervezetnek. Interjú.

Fekete-Győrék nemcsak a szavak szintjén foglakoznának a határon túli magyarokkal és a külföldön élőkkel.

A vajdasági Magyar Mozgalom elnöke, Sövény Ferenc szerint a Fidesz csak kihasználja a határon túli magyarokat, érdemben nem foglalkozik a problémáikkal. A vajdasági politikus szerint magyarként érdemes Szerbiába menni oltatni, a kettős állampolgárság miatt is fogy a határon túli magyarság, a magyar ellenzék pedig csak azért mutogat a határon túlra, hogy saját sikertelenségét palástolja. Interjú!

Több olyan felvidéki szervezet is kap támogatást Magyarországról, ami ottani politikusokhoz köthető, de teljes médiacsalád is működik magyar állami pénzből, valamint jut támogatás a dunaszerdahelyi focicsapatnak is. Nem látszik egyelőre, hogy a Felvidéken elköltött pénzekből kézzelfogható politikai haszna származna a Fidesznek.

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. A kapcsolat kulcskérdése mi más lenne, mint a pénz.

Alapvetően különbözik a székely nemzeti régiós európai polgári kezdeményezés a Bizottság által nemrég elkaszált Minority Safepacktől, mondja az Azonnalinak Izsák Balázs kezdeményező, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Mint mondja: a kezdeményezésük nem csak a pénzről szól, annak pedig külön örül, hogy fideszes aktivisták segítsége nélkül is sikerült összegyűjteniük az aláírásokat. De akkor miért kértek újabb hosszabbítást? Interjú.

Az EU-ban arra van hatáskör, amire politikai akarat van. Az Európai Bizottság pedig nem megy be egy olyan utcába, amiről messziről ordít, hogy zsákutca. Ráadásul nemcsak a Minority Safepack járt így, a Bizottság jellemzően az összes európai polgári kezdeményezést leszereli: játsszanak a gyerekek inkább otthon, a saját tagállamukban demokráciásat.

A mostani jogállamisági vitában a magyar félnek arra kellene törekednie, hogy kialakuljon egy értelmes vita, ami nem arról szólna, hogy „akarom vagy nem akarom”, hanem arról, hogy mi tartozik bele ebbe a fogalomba. Például az, hogy a Beneš-dekrétumok alapján nem sajátítunk ki telkeket Szlovákiában. De működhetne ez? Utánajártunk.

Van, aki a tengerpart miatt szeretné vissza Nagy-Magyarországot, és van, aki reméli, hogy az unokái ezt még meg is érhetik, a legtöbben azonban azt mondják: nem reális erről álmodozni. De mennyiben hibás Trianon a mai problémáinkért egy tízes skálán? Magyarokat kérdeztünk a határokon belül és azokon túl. Videó.

Ellehetetlenült munkába és iskolába járás, családok szakadtak szét. Van iskola, ahová a tanárok nem tudnak átjárni tanítani, máshol a diákoknak kellene hatvan kilométert kerülniük, hogy bejussanak az iskolába. Hiába szabad elvileg ingázni a koronavírus miatti határlezárások alatt is, ha alig van nyitva határátkelő Szlovákia felé.

Pusztina az egyetlen olyan település Romániának a moldvai részén, melynek a mai napig Szent István a védőszentje. A Szent István napi búcsút azonban románul tartja egy román katolikus pap. Akarnának-e magyar misét a helyiek, és tudna-e magyarul misézni a pap? Milyen az élet a moldvai csángó faluban? Videó!

Nyomtalanul múlik el a százéves trianoni évforduló Auszriában. Talán éppen annak jele, hogy a burgenlandi magyarság teljes jogú tagja immár az osztrák társadalomnak?

Forró Krisztián lett a szlovákiai Magyar Közösség Pártja új elnöke. Még egy pozsonyi nyugdíjas-egyesülettel is leülne tárgyalni a magyar egységről, ha az a felvidéki magyarság megmaradását szolgálja. De mit gondol az újdonsült elnök, miért választották meg: mert olyan jó volt a kampánya, vagy mert az MKP-s húzónevek nem indultak a tisztségért? Hogyan reformálná meg a pártot, és vannak-e elvárásai a Bugár nélküli Híddal szemben?

Jobb lett-e az eszéki foci, mióta Mészáros Lőrinc megvette a csapatot? Miért jobbak a szerb-magyar, mint a horvát-magyar kapcsolatok? Miért vezeti a híresen korrupt zágrábi polgármester parlamenti frakcióját? Segít-e neki a Fidesz a kampányban? Ezekről is beszélt az Azonnalinak Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke, aki akkor is újrázhat parlamenti képviselőként, ha egyetlen magyar voksot kap a vasárnapi horvát választáson. Interjú.

Srebrenicát nem nevezné népirtásnak, a háborús bűnös Šešeljt viszont azért kipaterolná a parlamentből a szerb jobboldali Dveri, amely szintén bojkottálja a vasárnapi parlamenti választást a liberális ellenzékkel együtt. Tamara Kerković alelnök és Andrej Mitić, a Dveri külügyi felelőse azt is elmondják az Azonnalinak, megmaradnának-e a vajdasági magyarok jogai, ha kormányra kerülnének, és miért nem akarnak csatlakozni az EU-hoz. Interjú.

A VMSZ listavezetője és szabadkai polgármesterjelöltje, Pásztor Bálint közép-európai várost csinálna Szabadkából. Gyorsinterjú.

Mit gondolnak a Budapesten élő románok Trianonról? Van, aki szerint a fejünk fölött döntöttek és emiatt felesleges egymásra haragudni, és van, aki azért olvasott utána a témának, mert azt vette észre: Budapesten mindenki erről beszél. Az itt élő románok azt is elmondják, miben hasonlítanak és miben különböznek a románok és a magyarok. Videó!

Két, a szlovákiai politikában jártas szakértőt kérdeztünk arról, mennyire formabontó, hogy Igor Matovič szlovák jobboldali kormányfő nemcsak a felvidéki magyar közszerplőket látta vendégül a pozsonyi várban Trianon 100. évfordulója alkalmából, de még a két nép büszke közös történetét is hangsúlyozta.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Sólymos László lett a felvidéki szlovák-magyar közös párt, a Híd-Most új elnöke, miután a pártot alapítása óta vezető Bugár Béla lemondott a február végi választási pofáraesés miatt, ahol a Híd nemhogy a parlamentbe nem jutott be, de még az állami támogatáshoz szükséges küszöböt sem ütötte meg. Sólymost a pártelnökké választása után kérdeztük, hogy mi lesz most. Gyorsinterjú.

A szlovák-magyar párt szombati kongresszusán el kell dönteni, hogy tudnak-e, akarnak-e szlovákiai párt maradni, vagy befekszenek a Budapestről támogatott és tíz éve parlamenten kívüli etnonacionalizmusnak. A hidas eszmeiség nem vallott kudarcot, csak taktikai hibákba most elbukott, miközben az MKP-s etnonacionalizmus továbbra is zsákutca.

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg a nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére, júliusban pedig jöhet az első Orbán-Zelenszkij találkozó.

A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés határideje már lejárt, de a koronavírusra tekintettel az Európai Bizottság adna még fél évet a szervezőknek, igaz, ehhez a többi uniós döntéshozó szerv jóváhagyása is kell. A Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésén bár összejött a szükséges egymillió aláírás, de csak három, és nem a minimálisan szükséges hét tagállamból, így tovább lehetne próbálkozni.

Hiába önti az Orbán-kormány a pénzt Erdélybe, a támogatási gyakorlat csak felgyorsítja a magyarok fogyását Romániában – állítja Salat Levente politológus. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója az Azonnalinak elmondta, miért valószínűtlen a székelyföldi autonómia megvalósulása addig, amíg az ott élőket is a magyar, és nem elsősorban a román média fogyasztására ösztönzik Magyarországról. Interjú.

Miért követel a Párbeszéd szigorúbb kijárási korlátozást, mikor eddig az Orbánék általi jogkorlátozástól féltették az országot? Kapott-e akkora tapsot valaha a Párbeszédben, mint most a Fidesztől a parlamentben? Félti-e a koronavírus-válságtól a Mészáros Lőrinc szállodájában dolgozó takarítókat? És tényleg egy új klímavédelmi esély-e a koronavírus-járvány? Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke mondja el az Azonnalinak. Nagyinterjú.

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszlehetőségből választhat, és van, hogy a közönség segítségét kéri!

A volt pártelnök reméli, nem kell, hogy megforduljon a kilépés gondolata a fejében, és abban is bízik, másoknak sem kell majd otthagyniuk a Jobbikot.

A választások előtti utolsó felmérés szerint a Fidesz által is támogatott Smer kormánypárt már csak hibahatáron belül vezet, jelentősen feljött rá Igor Matovič jobbközép-populista OĽaNO pártja. A magyar indulók közül Bugár Béla orrhosszal vezet, de a másik magyar listát sem szabad leírni.

Az ötszázalékos bejutási küszöbért küzd Bugár Béla és pártja, a Híd, ezért az idei kampányba a párt az atomfegyverét, Érsek Árpád közlekedési minisztert vetette be a magyar szavazók lelkéért folytatott küzdelemben. Elmentünk egy lakossági fórumra, ahol kiderül, mit kezd Bugár a közönség kínos kérdéseivel, és félnek-e a Híd-szavazók az orbanizációtól.

A szakközépiskolákban vannak a legjobban lemaradva a magyarul tanuló diákok a román átlaghoz képest, viszont a magyar nyelvet és irodalmat jobban ismerik, mint a románok a románt.

Lehet, hogy egyik magyar párt se jut be a szlovák parlamentbe a február végi választáson. De sajnálnák-e ezt a szlovákok? És számítanak-e konfliktusra a magyarokkal a jövőben? Pozsonyban kérdeztünk körbe. Videó!

Kell-e aggódnia a jobbikos parlamenti képviselőknek attól, hogy visszakéri mandátumukat az új elnökség? Lesz-e fegyverszünet Szávay István és Jakab Péter között? Mit fognak tenni a Fidesz-árvák megszólításáért, és miért vágynak még a Néppártba? Jakab Péter, a Jobbik új elnöke válaszolt az Azonnalinak.

Az EPP zágrábi kongresszusán futottunk össze a magyarellenességéről híres Traian Băsescu volt román államelnökkel, akitől megkérdeztük, hiányzik-e neki a Fidesz a kongresszusról, hogyan tud együtt dolgozni az RMDSZ-szel, miért nem ígérnek soha semmit a román politikusok az erdélyi magyaroknak, és ha Románia a Tiszáig tart, mit kezdenének a még nagyobb magyar kisebbséggel. Interjú.

Az RMDSZ szerint a Momentum elnöke által favorizált román elnökjelölt annyira veszi komolyan a magyarok képviseletét, hogy Fekete-Győr beszédét is inkább agyonhallgatják.