+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. október 16. péntek, 11:10
A román önkormányzati választások után két vérszegény erdélyi magyar párt próbál alkupozíciót kiharcolni az RMDSZ-nél a közelgő parlamenti választások apropóján. Megvan a dúsgazdag és a szegény Lázár sztorija a Bibliából? Na, Erdélyben is valami hasonló történik most.

Akármeddig is tart a koronavírus-járvány, az erdélyi magyaroknak is szembe kell nézniük azzal, hogy vészesen közelednek a romániai parlamenti választások, amit jelen állás szerint december 6-án terveznek megtartani keleti szomszédunknál. A romániai járványhelyzet miatt azonban felvetődött, hogy talán elhalasztják azt jövő tavaszra.

 

(Bár a halasztásnak korábban számos ellenzője akadt, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korábban azt nyilatkozta, ha a regisztrált napi fertőzöttek száma eléri a négyezret az országban, akkor kezdeményezni fogják fogják a parlamenti választások elhalasztását. Romániában most szerdán haladta meg először az újonnan bejelentett koronavírus-fertőzöttek száma a négyezret. Ha a román parlament dönthet a választások elhalasztásáról, márpedig az alkotmánybíróság szerint dönthet, és a PSD valóban a halasztás mellé áll, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy csak tavasszal választanak új képviselőket és szenátorokat a kétkamarás román parlamentbe, mivel ott jelenleg a baloldali Szociáldemokrata Pártnak van a legtöbb képviselője, így ha szavazásra kerül a sor, akkor ez a kérdés el is dőlt. De a halasztás kérdése egyelőre még nincs letisztázva.)

 

Ha az RMDSZ nem érné el az 5 százalékot, az se baj, de eléri

 

A román parlament kétkamarás, képviselőházból és szenátusból áll. A román választási rendszer szerint megyei pártlisták vannak, amelyekről szavazatarányosan kapnak mandátumot a jelöltek. Az ország 41 megyéje mellett Bukarest is külön választókerületet képez, a negyvenharmadik választókerületet pedig a diaszpóra, vagyis a külföldön élő román állampolgárok által megválasztandó törvényhozók számára hozták létre. A képviselőháznak 330, a szenátusnak 136 tagja van.

 

Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, el kell érnie az 5 százalékos bejutási küszöböt, ám az ún. alternatív pártok, mint amilyen az RMDSZ, enélkül is mandátumhoz juthatnak, feltéve ha négy megyében meg kell szerezniük a szavazatok legalább 20 százalékát. Az RMDSZ-nek az 5 százalékos küszöb miatt eddig nem kellett aggódnia: jelenleg 21 parlamenti képviselője és 9 szenátora van, miután 2016-ban 6,43 százalékát szereztek a képviselő-jelöltjeik és 6,49 százalékot a szenátorjelöltjeik. 

 

Jelenleg két olyan politikai tömörülés van Erdélyben, amelyek többségében csak a magyar anyanyelvű szavazóikra támaszkodhatnak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a nemrégiben a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából megalakult Erdélyi Magyar Szövetség, aminek a hivatalos bejegyzése még nem történt meg a román legfelsőbb bíróságon.

 

A szeptemberben lezajlott romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ a várakozásoknak megfelelően teljesített, az általuk is támogatott Soós Zoltán független polgármesterjelölt „visszaszerezte a magyaroknak” a húsz éve elveszített Marosvásárhelyt, valamint más fontos városok székébe is sikerült újra magyar polgármestert ültetniük. A történetünk többi szereplője, az Erdélyi Magyar Szövetséget alkotó két párt már nem szerepelt ennyire fényesen a szeptemberi választáson,

 

holott azért egyesítették a két pártot, hogy azok közös erőt mutassanak fel, alternatívát mutassanak az RMDSZ-el szemben és „megerősítsék az erdélyi magyar nemzeti oldalt”.

 

(Arról mondjuk bőven vitatkozhatnánk, hogy az RMDSZ hogyhogy nem azt erősíti, de most hagyjuk ezt.)

 

Az erdélyi ellenzék

 

A szebb napokat is látott Magyar Polgári Pártot 2008-ban alapította a most a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet vezető Szász Jenő egykori székelyudvarhelyi polgármester. Még abban az évben 4 polgármesteri széket happoltak el az RMDSZ-től, mellette pedig 500 képviselőjelöltet tudtak mindössze három hónapos pártként bejuttatni a helyi és megyei önkormányzatokba Erdély-szerte. A párt 2016-ban élte fénykorát, amikor Gálfi Árpád polgármesterjelöltjük behúzta az RMDSZ-es polgármester elől Székelyudvarhelyt, Gyergyószentmiklós megtartásával pedig egyáltalán nem elhanyagolható pozícióba kerültek a székelyföldi Hargita megyében. Igaz, a két székely város megszerzéséhez, illetve megtartásához az MPP szövetséget kötött az EMNP-vel,

 

de az MPP-nek még abban az évben sikerült kiegyeznie az RMDSZ-el is, hogy amennyiben a parlamenti választáson támogatni fogják a szövetséget, azért cserébe két befutó képviselői helyet kaptak az RMDSZ listáján,

 

így Bíró Zsolt akkori MPP-elnök és Kulcsár-Terza József – aki később számos alkalommal kezdeményezte Székelyföld autonómiáját a román parlamentben – be is került a választások után a bukaresti képviselőházba.

 

Míg az MPP-nek ilyen jól ment a szekér, a Tőkés László református püspök és akkor még EP-képviselő által 2011-ben bejegyzett Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) korántsem. Ennek azonban számos oka van. Míg az MPP a többségében magyarok lakta Székelyföldön tudott mozgósítani, addig az EMNP a magyarok által kevésbé lakott Partiumban, azaz Szatmár és Bihar megyében alakított ki szavazóbázist maga köré, ott pedig az önkormányzati választásokon számos településen a román többség miatt nem tudott annyi mandátumhoz jutni, mint az MPP Székelyföldön.

 

Sic transit gloria mundi

 

A két kisebb erdélyi magyar pártot az elmúlt évben nem kerülték el a párton belüli viszályok, boszorkányüldözések. Bíró Zsolt pártelnök – aki 2016-ban az RMDSZ listáján bejutott a parlamentbe – 2018-ban le is mondott az elnöki posztjáról, azt állítva, hogy lemondása mögött „a párt identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek” állnak. Utódja Mezei János lett, aki azóta is vezeti a pártot.

 

KÖZÉPEN MEZEI JÁNOS, AZ MPP ELNÖKE, AZ EMSZ TÁRSELNÖKE

 

Amint az MPP vezetése Mezeihez került, további feszültségek alakultak ki a párton belül. 2019 júliusában Gálfi Árpád, az MPP székelyudvarhelyi polgármestere egyszer csak azon kapta magát, hogy leváltották az MPP székelyudvarhelyi elnöki tisztségéből, majd szeptemberben „bomlasztó tevékenysége miatt” kirúgták a pártból is. Az MPP szerencsétlenségére azonban Gálfi rendkívül népszerű polgármester volt már ekkoriban is, az idei választáson pedig több mint 68 százalékkal nyert ismét, míg az RMDSZ-es Derzsi László 27 százalékot, az MPP-s Mike Levente pedig csupán 4,3 százalékot hozott.

 

Gálfi kizárásával nagyjából egyidőben kezdett el közeledni egymáshoz a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, amit számos MPP-tag ellenzett, holott a hivatalos kommunikációban úgy tűnt, mintha mindkét pártban ez lenne a közakarat. Ennek ellenére az MPP számos megyei szervezete Mezei János távozását követelte a párt éléről, ám ez végül nem történt meg.

 

Nem volt rózsásabb a helyzet az Erdélyi Magyar Szövetségnél sem, ahol tavaly márciusban Csomortányi Istvánt választották meg a párt élére, aki 84 szavazattal verte meg kihívóját, a 83 voksot kapott Soós Sándort, a párt akkori alelnökét. A mindössze egy szavazatnyi különbséggel alulmaradó ellenjelöltje szerint a tisztújítás szabálytalanul történt, ezért kilépett a pártból, és megtámadta a választás eredményét a bíróságon. Arra hivatkozott, hogy a párt alapszabályzata világosan kimondja: az elnököt a küldöttgyűlés többsége kell hogy megválassza, aminek akkor 170 tagja volt, így Csomortányinak legalább 86 szavazatot kellett volna kapnia a győzelemhez. A párt küldöttsége végül szeptemberben megismételte a választást, akkor Csomortányi a megjelent 107 küldöttségi tagtól 97 szavazatot kapva nyert, igaz, nem is volt ellenfele.

 

Alig csengett le az EMNP 2019-es második elnökválasztása, máris jött a következő botrány.

 

KÖZÉPEN CSOMORTÁNYI ISTVÁN EMNP-ELNÖK, AZ EMSZ TÁRSELNÖKE

 

Az EMNP Kolozs megyei szervezetének Facebook-oldalán egyszer csak közzétettek egy olyan fotót, amin az látható, hogy a fiatal Csomortányi István pártelnök a barátai társaságában náci karlendítést végez egy sziklafal előtt. Az eset felkavarta az állóvizet, de közel sem annyira, mint kellett volna. Az EMNP elnökének megnyilvánulását az RMDSZ-en belül is sokan elítélték, és bár Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a náci karlendítésnek lemondás lenne a következménye bárhol a világon, ez azóta sem következett be. Sőt, Csomortányi részéről még egy bocsánatkérés sem történt. A történetet végül mindenki elfelejtette a kolozsvári Transindex portálon kívül, ahol azóta is Csomortányi „Karlendítő” Istvánként hivatkoznak a pártelnökre, és teszik ezt mindaddig, amíg Csomortányi elnézést nem kér a történtek miatt.

 

A két párt így érkezett meg a 2020-as romániai önkormányzati választásokhoz, ami az eredményeket nézve számukra totális kudarc. Az MPP és az EMNP fúziójából létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség (ami ugyan a bírósági bejegyzés hiányában nem indulhatott ezzel a névvel, de a két párt jelöltjei összefogtak egymással: egymás ellenében polgármester-jelöltet sem indítottak) mindössze tíz polgármesteri tisztséget szerzett. 2016-ban csak a Magyar Polgári Párt (MPP) egyedül tizenhárom, az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) koalícióban pedig két polgármesteri tisztséget szereztek, 2020-ra ebből mindössze hat olyan jelölt maradt, akit kifejezetten az MPP jelölt a tisztségre, a többi négyet pedig az EMNP.

 

A két párt korábban együtt mintegy 500 tanácsosi mandátummal rendelkezett Erdély-szerte, most ketten együtt alig érték el a háromszázat.

 

Az Erdélyi Magyar Szövetségről nem mondható el, hogy nem igyekeztek a kampány alatt. Nagyon ügyesen egy az egyben másolták a magyar kormány Stop Soros! gyűlöletkampányát, csak ők az amerikai milliárdos helyett a magyarbarátsággal tényleg nem vádolható Traian Băsescu volt és Klaus Johannis jelenlegi államfők vigyorgó képeit tették fel a plakátjaikra a jól ismert szlogent kissé parafrazálva: Ne hagyjuk, hogy ők nevessenek a végén!

 

HONNAN ILYEN ISMERŐSEK EZEK A SZLOGENEK?

 

Megfogyva bár, de törve nem, vagy valami hasonló

 

A közeledő romániai parlamenti választás előtt tehát egy jóval vérszegényebb Erdélyi Magyar Szövetség készül alkudozni az RMDSZ-szel, mint amilyen önmagában az MPP volt 2016-ban.

 

Azért írjuk így, hogy az RMDSZ-szel, és nem az RMDSZ az Erdélyi Magyar Szövetséggel, mert az RMDSZ-nél nem érzékelhető, hogy nagy szükségük lenne az EMSZ szavazóira ahhoz, hogy elérjék a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Amennyiben mégsem akarja támogatni őket az EMSZ, akkor sincs félnivalója Kelemen Hunoréknak, hiszen arra számítanak, hogy az erdélyi magyarok többsége úgyis az egyetlen induló magyar „pártot” fogja majd támogatni.

 

A két erdélyi erő közötti csütörtöki tárgyalások előtt megkerestük Mezei Jánost, az MPP elnökét és az EMSZ társelnökét, valamint Hegedüs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét, hogy megtudjuk, milyen irányba haladnak a tárgyalások.

 

Mezei az Azonnalinak elmondta, nemrégiben együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek: ez a parlamenti megmérettetést és a közös listán való szereplést is tartalmazza. A pártelnök megerősítette: nem a parlamentbe való bejutás az egyetlen céljuk, és nem fognak megállapodást kötni csak azért, hogy megkapják a három, kettő vagy akár egy biztosan befutó helyet is az RMDSZ-es listán. Ők egy csomagot ajánlottak fel, és ha a csomag egységében elfogadható, akkor tudnak megállapodásra jutni, ha meg nem elfogadható, nem kellenek nekik a parlamenti helyek sem. Hogy ez a csomag részleteiben mit is tartalmaz, arra nem tért ki a pártelnök.

 

Arra viszont igen, hogy erőteljesebb kiállást vár el az RMDSZ részéről többek között az olyan magyar ügyek mellett, mint a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem, ahol az angol tanszék létrehozását korábban gond nélkül engedélyezte az egyetem vezetősége, de a magyar tanszék létrehozásáról már hallani sem akar

 

Hegedüs Csilla, az RMDSZ sajtószóvivője is megerősítette, hogy folynak az egyeztetések az EMSZ és az RMDSZ között. Arra kérdésre, hogy az RMDSZ-nek a nemrégiben történt önkormányzati választások tükrében szüksége van-e az EMSZ támogatására, az RMDSZ szóvivője azt mondta:

 

„Ők picivel több, mint 31 ezer szavazatot kaptak, az RMDSZ-nek 195 polgármestere van és a függetlenként indultak közül is 7-8 partnere, nekik pedig 10 polgármesterük van. Mi 4 megyét fogunk vezetni, ők egyet sem, tehát a tanácsosaink száma is jelentősen megnőtt, míg az övék csökkent. Úgy gondolom, hogy ahogy eddig is, az RMDSZ ezután is a román parlamentben a teljes erdélyi magyar közösséget fogja képviselni, nyilván az összefogásnak van egy húzóereje, ezért is mondtuk, hogy mi nyitottak vagyunk arra, hogy ez az együttműködés létrejöjjön. Amennyiben nem jön létre, akkor is mi ugyanúgy a munkánkat el fogjuk végezni.”

 

KELEMEN HUNOR A SZEPTEMBER 27-I ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁST KÖVETŐEN

 

A csütörtök délutáni tárgyalások után ismételten megkerestük Mezei Jánost, hogy megtudjuk, mire jutott az EMSZ és az RMDSZ. Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke elmondta, hogy a végső tárgyalások lezajlottak a két alakulat között, és pénteken délután teszik majd közzé a tárgyalások eredményeit. Arra kérdésre, hogy az Erdélyi Magyar Szövetségnek lesz-e befutó helye az RMDSZ listáján, Mezei János elmondta, az RMDSZ pénteken ad majd választ arra az egész programcsomagra, amit ők átadtak a szövetségnek, de a csütörtöki tárgyaláson elsődlegesen nem a parlamenti helyekről egyeztettek a szövetséggel.

 

Hegedüs Csilla ugyanakkor a tárgyalások végén közölte, az önkormányzati választásokon elért eredményeik miatt EMSZ-nek csak egyetlen befutó helyet kínáltak az RMDSZ parlamenti listáján, annak ellenére, hogy a két jobboldali párt kettőt szeretett volna kicsikarni.

 

Az RMDSZ tehát nem lesz nagyvonalú erdélyi ellenzékével, az Erdélyi Magyar Szövetséggel, de nincs is miért annak lennie.

 

Az IMAS romániai közvélemény-kutató intézet legutóbbi adatai szerint az RMDSZ a bejutási küszöb fölött van, ráadásul élvezi a magyar kormány támogatását is, ami most már az EMSZ-ről nem igazán mondható el, miután a magyar határhoz közeli Szentjobb településen az RMDSZ jelöltje helyett a PNL román kormánypárt magyar jelöltjét támogatták inkább, kiváltva ezzel a magyar kormánypárt haragját, akik szinte lehazaárulózták emiatt őket. Igaz, végül mégis az RMDSZ jelöltje lett a polgármester, de a történtek éket vertek a két magyar érdekképviselet közé.

 

Az RMDSZ-nek mindig lesz egy Szijjártó Pétere, aki kampányol nekik, az EMSZ meg örülhet már annak is, ha a magyar külügyminiszter egyáltalán leáll velük fotózkodni egy autópályaszakasz átadásnál. Jól látszik, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség nemcsak a szavazói jelentős részét veszítette el Erdélyben, hanem a Fidesz és a magyar kormány támogatását is, legalább is nem kampányolnak már nekik, ez pedig nagyon szúrja az EMSZ szemét, ennek pedig nem restellenek hangot adni sem.

 

Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvéd, volt RMDSZ-es politikus az Azonnalinak nyilatkozva úgy véli, vannak pozitív előzményei az erdélyi magyar ellenzékkel való RMDSZ-es megállapodásoknak, mert ezeknek mindig van egy felhajtóerejük a szavazók szemében, de az Erdélyi Magyar Szövetséget ő sem tekinti egy „sikeres vállalkozásnak”, mivel a két párt most együttesen sem tudott annyi szavazatot szerezni, mint a legutóbbi választáson az MPP egyedül. Eckstein ugyanakkor nincs meggyőződve arról, hogy a Fidesz vagy a magyar kormány kihátrált volna az Erdélyi Magyar Szövetség mögül, úgy véli, hogy

 

Budapest most pragmatikus okok miatt az RMDSZ-t támogatja, „ami nagyon hozzásimult a Fideszhez”, de nagyon nem kell aggódni, támogatja azért az Erdélyi Magyar Szövetséget is.

 

Egy biztos: az Erdélyi Magyar Szövetségnek egy ideig még kuncsorognia kell, hátha leesik valami számára az RMDSZ vagy a Fidesz asztaláról. Szóval valahogy így múlik el az erdélyi magyar jobboldali pártok dicsősége, már ha volt egyáltalán nekik.

 

FRISSÍTÉS (21:50): Az RMDSZ végül két befutó helyet ajánlott fel a jobboldali ellenzékének, Kelemen Hunor pedig közölte: végig Mezei Jánossal tárgyalt az EMSZ részéről, mivel Csomortányival a karlendítése miatt nem hajlandó leülni. „A magyar szavazatok 92 százalékának a birtokában nagyvonalúaknak kell lennie” – mondta az RMDSZ elnöke arról, hogyhogy végül két befutó helyet is adott az RMDSZ listáján az EMSZ-nek.

 

Nyitókép: Az Erdélyi Magyar Szövetség kampányindítója Agyagfalván / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás